Büntetőjogi együttműködés az Európai Unióban

Tartalom

BEVEZETŐ 7
I. EGY ÚJ JOGTERÜLET, AZ EURÓPAI BÜNTETŐJOG FORMÁLÓDÁSA 9
DL A LUXEMBURGI BÍRÓSÁG HATÁSA
A TAGÁLLAMOK BÜNTETŐJOGÁRA 11
1. A bűncselekménnyé nyilvánítás korlátai 11
2. A büntetőjogi felelősség korlátai 14
3. A büntetés korlátai 15
4. A bűncselekmények körének tágítása 16
5. A büntetőeljárás korlátai 20
III. AZ EURÓPAI UNIÓ BÜNTETŐJOGÁNAK IRÁNYAI 22
1. Az EU büntetőjogi törekvéseit meghatározó tényezők 22
2. A büntetőjogi védelem és az EU I. pillére 25
2.1. Az Európai Unió pénzügyi érdekei 25
2.1.1. A bevételek 25
2.1.2. A kiadások 27
2.2. Az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekmények 29
2.3. A veszteségek 32
2.4. A pénzügyi érdekek védelme 33
2.4.1. A közösségi jogérvényesítés modelljei 33
2.4.2. A pénzügyi érdekek védelmének elvei 35
2.4.3. A pénzügyi érdekek védelmének intézményei 39
2.5. A csalás elleni fellépés jogi eszközei 49
2.5.1. A Corpus Juris 50
2.5.2. A Corpus Juris alapelvei 52
2.5.3. A Corpus Juris büntető anyagi jogi rendelkezései 53
2.5.4. Büntető eljárásjogi rendelkezések a Corpus Jurisban 61
2.5.5. A Corpus Juris hatása 67
2.5.6. A pénzügyi érdekek védelméről szóló irányelvtervezet 69
3. A büntetőjogi védelem és az EU III. pillére 75
3.1. A pénzügyi érdekek védelmére született konvenció és kiegészítő jegyzőkönyvei 78
3.2. A korrupció elleni harc az Európai Unióban 84
3.3. A szervezett bűnözés elleni fellépés az EU-ban 86
3.4. A rendőrségi és igazságügyi együttműködés az EU-ban 88
3.4.1. A nemzetközi rendőri együttműködés intenzívebbé válása 88
3.4.2. A rendőri együttműködés újabb formái 101
3.4.3. A III. pilléres együttműködés perspektívái 111
IV. MAGYARORSZÁG PERSPEKTÍVÁI A III. PILLÉRES EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÉN 113
FELHASZNÁLT IRODALOM 117

Témakörök