Vizuális művészetek pszichológiája II.

Előszó

A válogatás a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelent Vizuális Művészetek Pszichológiája I. c. szöveggyűjtemény folytatása, azzal szerves egységet alkot, ugyanakkor felépítése lehetővé teszi önálló kötetként történő használatát, oktatási és ismeretszerzési célú alkalmazását. Elkészítéséhez az első kötet iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődés adott ösztönzést, amelyet az egyetemek bölcsészkarain, tanár- és tanítóképző intézményekben, valamint a művészeti főiskolákon folytatott oktatói tevékenységem során tapasztaltam. Az a szerkesztői szándék vezérelt, hogy a két kötet szemelvényei alapján az olvasó átfogó képet nyerjen a képzőművészetpszichológia aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseiről, megismerkedjen a témakör eltérő megközelítéseivel és érzékelje a tudományterület eredményeinek sokszínűségét.
A második kötet anyagának összeállításakor figyelembe vettem az első kötetről kapott visszajelzéseket, és kísérletet tettem két egymásnak látszólag ellentmondó szempont egyidejű érvényesítésére. A pszichológushallgatók részéről az az igény fogalmazódott meg, hogy a szemelvények betekintést nyújtsanak a művészeti alkotások létrehozásával és befogadásával kapcsolatos legújabb elméleti eredményekbe, segítségükkel kirajzolódjon a napjainkban is folyó, kifejezetten a pszichikus alapfolyamatok szaktudományos kérdéseivel összefüggő vita lényege. Mások a pszichológiában kevésbé jártas olvasók számára is érthető, olvasmányosabb és tematikailag szélesebb körű válogatás fogadtak volna szívesen, amely ugyanakkor a gyakorlati hasznosítás lehetőségét kínálná a pedagógiai, illetve terápiás munkában és egyéb területeken. Az előbbi igényt elégíti ki a kötet középső harmadában helyet kapott Martindale-Boselie-Heklert-vita, amelynek értékeléséhez nagy mennyiségű empirikus adattal szolgálnak az azt követő szemelvények, beleértve a szerkesztő hosszabb lélegzetű tanulmányát is. Az ebben a blokkban szereplő cikkek minden bizonnyal nemcsak a szűkebb szakmai olvasóréteg számára követhetők, hanem sok érdekes és fontos információt nyújthatnak minden olvasónak, a műalkotások szemlélése közben regisztrált szemmozgások sajátosságainak feltárásától a laikusok esztétikai preferenciájánál tapasztalható figurativitásigény mögött meghúzódó okokig. Kifejezetten a szélesebb olvasóréteg szempontjait kívántam tekintetbe venni a kötetet nyitó és lezáró néhány tanulmány szöveggyűjteménybe válogatásával. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezek a szemelvények nemcsak olvasmányosságukkal és gondolatgazdagságukkal tűnnek ki a kötet anyagából, hanem hiánypótlóak, továbbá érdekesek és informatívak lehetnek a szakmai közönség számára is. Vissza