Bevezetés az innovációmenedzsmentbe

Az innovációmenedzsment és a technológiamenedzsment kapcsolata

Szerző

Salamonné Huszty Anna

Hoványi Gábor

'Inzelt Annamária: Bevezetés az innovációmenedzsmentbe ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	323 oldal
Sorozatcím:	Technológiamenedzsment
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-16-3012-9
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 10 370. Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A technikai fejlődés eredményeként az innováció menedzsmentjének problémái a XX. század végén már nem korlátozódnak az iparra, a pénzügyi szektortól az egészségügyig a szolgáltatások számos területén megjelennek.
A technomenedzsment sikeressége azon múlik, hogy az erre a feladatra vállalkozók szert tesznek-e interdiszciplináris műveltségre, gondolkodásra. Ez az alaptankönyv azzal kívánja segíteni a mikrogazdaság hatékony funkcionálása érdekében nélkülözhetetlen együttműködést a szakemberek között, hogy azonos tankönyvet kínál a közgazdasági, a műszaki, az élelmiszer-gazdasági és az egészségügyi egyetemek és főiskolák hallgatói számára.

Tartalom

A szerkesztő előszava	13
Köszönetnyilvánítás	16
Inzelt Annamária: Bevezetés az innováció közgazdaságtana és a technomenedzsment fogalomkörébe	19
Bevezetés	19
Definíciók	21
Kulcselemek, kapcsolatok	25
Havas Attila: Innovációs elméletek és modellek	33
Változó paradigmák - a változás elemzése	33
A klasszikus gazdaságtan	33
A enoklasszikus paradigma	34
Az "eretnek" (heterodox) irányzatok	36
Az innováció típusai - eltérő osztályozások	40
Az innovációk eredete - innovációs modellek	44
Lineáris modellek	44
A lineáris modellek kritikája - az innováció újabb modelljei	45
A diffúzió elméleti és gyakorlati jelentősége	48
A diffúzió neoklasszikus (egyensúlyi) modelljei	50
A diffúzió neoklasszikus modelljeinek kritikája	51
A diffúzió disequlibrium- és evolúciós modelljei	52
Az evolúciós elmélet gyakorlati következményei	54
Inzelt Annamária: Nemzeti innovációs rendszerek	58
A NIR jelentősége	59
A NIR értelmezése	60
A nemzeti innovációs rendszer részei	63
A technológia elterjedését és felhasználását előmozdító intézmények	67
Az átalakulóban lévő magyar rendszer öröksége	71
Török Ádám: A versenyképesség és technológiamenedzsment	74
A versenyképesség fogalmi problémái és az elemzési alapok	74
A versenyképesség problémája Magyarországon	75
A versenyképesség elméleti kérdései	76
A kínálatoldali versenyképesség	79
A ULC-mutató	80
A keresetoldali versenyképesség	81
A UVI-mutató	81
Külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók	83
A kínálat- és a keresletoldali versenyképesség-mérés összehangolásának problémái	86
Statisztikai akadályok	86
A nemzetgazdasági és a vállalati szint	87
Elméleti problémák	97
A versenyképesség átfogó megközelítése	88
A kiterjesztett versenyképesség-felfogás alapelveiről	89
Kísérlet az átfogó versenyképesség-összehasonlítására: az EBRD elemzése Kelet-Európáról	90
Összefoglaló	91
Karsai Judit: A kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában	96
A kockázati tőke fogalma	96
Az innováció finanszírozása a kockázati tőke definíciójának változása tükrében	97
A kockázati tőke elfordulása az innovációtól	99
A magyar kockázati tőke-ágazat mérete, szereplői, a befektetések nagyságrendje	102
A kockázati tőke-befektetések részvétele az innováció hazai finanszírozásában	106
Az innovációt finanszírozó kockázati tőke működésének feltételei	108
Következtetések	111
Balogh Tamás: Technológiai programok elemzése (Technológiánk hatásának vizsgálata, auditálása és előrelátása)
A műszaki és az innovációs kockázat	115
A fejlesztési projektek megítélése	117
Az alternatívák áttekintése	117
A fejlesztési projekt pénzügyi megtérülésének vizsgálata	117
A vállalat méretének és innovációs készségének összefüggése	119
A technológiamenedzsment legfontosabb határterületei, eszközei	119
Az új technológiák figyelése (technology watch)	119
Technológiai előretekintés a vállalatnál	120
A vállalat műszaki teljesítőképességének értékelése a versenytársakhoz viszonyítva	121
A vállalati teljesítőképesség értékelése	122
Az erőforrások megosztása	123
Az erőforrás fogalma és a megosztás szükségessége	123
A diverzifikálás és a vállalat nagysága	124
A diverzifikálás mértéke	125
Az erőforrások megosztásának szervezeti kérdései	126
A rugalmas specializáció mint az erőforrások modern felhasználási módja	127
A váratlan helyzetekre kidolgozott tervek fontossága	129
Néhány európai nagyvállalat innovációs szervezet és stratégiája	129
Finomvegyszerek és gyógyszerek	129
Elektronika, informatika és műszeripar	130
Villamos és háztartási készülékek gyártása	130
Repülőgépgyártás, űrkutatási eszközök gyártása és védelmi ipar	131
Közúti járműgyártás	131
Szerszámgépek és mezőgazdasági gépek	131
Mezőgazdaság és élelmiszeripar	132
Bendzsel Miklós: A szabadalmak szerepe a gazdaságban (Adalékok a műszaki tudásvagyon gyarapításának és oltalmának gazdaságtanához)
Történelmi gyökerek	134
A modern szabadalmi rendszer nemzetközi keretei	136
A nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés	136
Az Európai Szabadalmi Egyezmény	137
Az iparjogvédelem működése a verseny és a monopóliumok erőterében; kapcsolat az üzleti titok-védelemmel és az utánzás szabadságával	141
Az iparjogvédelem elvi alapjai és jogi környezete	141
A szellemi tulajdon viszonya a verseny, a monopólium és a közkincs fogalmához	144
Az üzleti titok védelme és az utánzás szabadsága	147
A magyar szabadalmi és védjegyoltalmi rendszer jogharmonizációs programjának néhány eleme	151
Szabadalmi jogharmonizáció	151
Védjegyjogi harmonizáció	157
Salamonné Huszty Anna: Az innováció és a vállalati stratégia	162
Bevezetés	162
A vállalati stratégia értelmezése és kialakításának folyamata	163
A jövőkép és a küldetés mint az innováció húzóereje	167
A környezetelemzés mint az innovációs lehetőségek felkutatásának eszköze	170
A SWOT-elemzés	171
A Porter-féle versenyelemzés	173
A vevői igények vizsgálata, az üzlet definiálása	174
A vállalati képességek és folyamatok	175
Alapvető képességek	175
A vállalati és az üzletági értéklánc	177
Összegzés	181
Bőgel György: A vállalati szervezet és az innováció	184
Bevezetés	184
Szervezeti-működési rendszerek	185
alapfogalmak	185
Szervezeti formák	190
Mokry J. Ferencné: A minőségügy néhány kérdése	208
Innováció, műszaki fejlesztés, minőség és menedzsment	208
A minőség mint piaci kategória	210
A teljes körű minőségirányítás mint filozófia	212
A minőséggel kapcsolatos fogalmak	214
Minőségirányzatok és minőségrendszerek	216
A teljes körű minőségirányítás bevezetése és alkalmazása	218
A minőségrendszerek fejlődése és jellemzése	218
Az ISO 90000 és a teljes körű minőségirányítás jellemzése	221
Minőségi Díjak	222
Minőségtechnikák	224
Esettanulmányok
Havas Attila: Paradigmaváltás az autóiparban	229
Bevezetés	229
Az autóipari termelési rendszerek összehasonlítása	231
A kisipari termelési rendszer	231
A hagyományos "fordista" tömegtermelés	232
A Toyota-módszer	235
A lean production terjedése	237
A magyar autógyártás újrakezdése	240
Magyar Suzuki	240
Opel Magyarország Járműgyártó Kft. (Opel Hungary)	244
Következtetések	247
Hoványi Gábor: Az új technológia kialakítása és menedzselése a CALOREX Rt-nél	249
A CALOREX Rt. története	249
Az 5-200 literes forróvíz-tárolók fejlesztési változatai	251
Az 5 literes, nyílt rendszerű forróvíz-tároló fejlesztése	253
A "szögletes" és a hengeres fali forróvíztároló-család fejlesztése	257
A fejlesztés időbeli megvalósítása	260
Farkas Ferenc: A műszaki megújulás hatása a stratégiára és a szervezeti változásokra a Vízmű Rt.-nél	262
Bevezetés	262
A scenario	262
A fogyasztók	263
A szállítók	263
A foglalkoztatottak	263
Műszaki, technológiai adottságok. Az örökség	264
Az információtechnológia	266
Technológiaváltás beruházásokkal	267
A működtető vagyon beruházásainak részletezése	268
Stratégiai és szervezeti változások	270
A társasági stratégiából fakadó követelmények	271
A változások realizálódásának példái	272
Lőrincz István: Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése és továbbfejlesztése a teljes körű minőségirányítás felé a Ganz-David Brown Kft.-nél	279
Bevezetés	279
A vállalat	279
A gyártmányok és alkalmazások	280
Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetése	280
A lehetőségek	282
A vállalat átvilágítása a tanácsadó cél által	283
A dokumentációs rendszer	284
A munkamódszer	285
A tanúsítótestület	287
További lépések a tanúsításig	288
A rendszer tanúsítása az LRWA által	289
Az első tanúsítás utáni tevékenységek	289
Milyen előnyöket hozott a minőségbiztosítási rendszer bevezetése?	293
Új célunk a teljes körű minőségirányítás (TWM)	293
Mit nem tudott a vállalat megvalósítani?	295
Összefoglalás	296
Havas Attila: A távközlési ipar átalakulása	300
Bevezetés	300
Globális változások	301
Az iparág termékei és a piaci szereplők	301
Szerkezeti változások	302
A kutatás-fejlesztés súlya, hatása a piaci szerkezetre	303
A magyar távközlési ipar átalakulása	304
Piaci változások	304
Távközlési rendszerváltás	307
Szakaszolt verseny	308
Versenyképesség és innováció	309
A szakágazat versenyképessége nemzetközi összehasonlításban	309
A szakágazat fejlődése a statisztikai adatok tükrében	312
Az esettanulmányok tanulságai	314
Összefoglalás; következtetések	317