1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Köszöntő könyv Jakab László 70. születésnapjára

A debreceni egyetem magyar nyelvtudományi tanszékének évkönyve

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"Hetvenedik születésnapján pályatársai, kollégái e kötettel köszöntik Jakab Lászlót. Bizonyos tekintetben kerek évforduló ez ugyan, fontosságát mégis inkább a hagyomány adja: a... Tovább

Előszó

Részlet:

"Hetvenedik születésnapján pályatársai, kollégái e kötettel köszöntik Jakab Lászlót. Bizonyos tekintetben kerek évforduló ez ugyan, fontosságát mégis inkább a hagyomány adja: a tudomány kiemelkedő képviselői előtt hetvenéves korukban szokás tisztelegni. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézetében rendszerint az intézeti évkönyvnek, a Magyar Nyelvjárásoknak egy-egy számával üdvözlik az ünnepeltet azok a szakmabeliek, akik ezzel tiszteletüket, nagyrabecsülésüket és szeretetüket kívánják kifejezni. így volt ez már csaknem három évtizede is, amikor éppen Jakab László köszöntötte írásával szeretett professzorát, Papp Istvánt.
Jakab László hetvenéves. Ez persze, önmagában nem sokat jelent. Hol lassabban pergőnek, hol pedig gyorsabban zajlónak érzett életünknek egyetlen napja csupán e jelessé emelt nap is, amely az érintettet azonban többnyire számvetésre készteti, környezetét pedig arra inspirálja, hogy e mérleg elkészítéséhez valamilyen módon hozzájáruljon. Az ebből az alkalomból tanulmány formájában küldött pályatársi üdvözletnek pedig leginkább az a valós tartalma, hogy az ünnepeltnek elmondja: jó úton haladsz, haladtál eddig, sok szép eredményt értél el a munkádban, csak így tovább! Tudom, hogy Jakab tanár úr soha nem igényelte az efféle biztatást, környezetének elismerő bólintását, mert igazán erős akarattal, tudósi hittel haladt előre pályáján a maga elé tűzött célok irányába. Mégis azt remélem: pontosan érti az e könyvvel hozzá küldött üzenetünket.
A köszöntő sorok írójának nehéz eldöntenie, hogyan kezdje mondandóját. Kiknek a nevében is köszöntse először Jakab Lászlót? A szűkebb nyelvésztársadalom nevében? De hiszen megteszik ezt maguk e szakmának a képviselői, a kötetben sorjázó írásaikkal, a gratulálok listáján küldött üdvözletükkel.
Vagy köszöntse az üdvözlő szöveg szerzője Jakab tanár urat egykori diákjai, tanítványai nevében? Feljogosítva érzi magát erre is, hiszen hány meg hány olyan esetet tudna említeni az elmúlt évekből, évtizedekből, amikor egykori debreceni magyar szakos hallgatókkal találkozva és a nyelvészeti intézetről szót váltva rendre azt a kérdést kapja tőlük: hogy vannak egykori tanáraik? S a tovább sorjázó kérdések között mindig az elsők között: És mi van Jakab tanár úrral? E sorok írója nem merne megesküdni arra, hogy minden ilyen alkalommal Vissza

Tartalom

Hoffmann István: Jakab László hetvenéves 7
Hlavacska Edit: Jakab László tudományos és publicisztikai
munkássága 13
Agyagási Klára: Egy régi probléma új megoldása (a mari -la/-lá és "a
csuvas -lla/-lle határozói esetrag történetéhez 19
A. Molnár Ferenc: a felszólító mód jelének történtéhez 25
Bachát László: Személynevek Őrimagyarósdon az 1940-es évek elején 31
Bényei Ágnes: a tulajdonnevek jelentéséről 35
B. Gergely Piroska: Szóhasználati párhuzamok Heltai Gáspár fabuláinak és a korabeli Kolozsvárnak beszélt nyelvéből 41
Bíró Ferenc: Nyelvjárási sajátosságok Körösladány helyneveiben 51
B. Lőrinczy Éva - Hosszú Ferenc: Sirjóka (Pillanatkép egy szótárszerkesztőség életéből) 61
Boda I. károly - Porkoláb Judit: a speciális szövegrészek közötti kapcsolat mint a hipertext rendszer egyik információs forrása (A hipertext kiterjesztése a tulajdonnevek használatában) 65
Büky László: Az úgymond ige(alak) használatának múltjábólés jelenéből 79
Deme László: Anyanyelvünk útja a respublikától a köztársaságig 91
D. Máltai Mária: A módosítószó-történet újragondolása 97
Dobi Edit: Nyelvjárási szövegek szövegnyelvészeti vizsgálatához 111
Domonkos Péter: Lakatos Demeterről 119
Domonkosi Ágnes: A megszólítás és kapcsolattartás változatai és megítélésük a nem tegeződő viszonyokban 129
Farkas Ferenc: A kender, a szőlő és a fa mint névalkotó tényező a jászsági
földrajzi nevekben 139
Fekete Péter: Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, kapuiról,
elnevezésükről 147
Fülöp Lajos: Gondolatok a regionális köznyelviségről 153
Gáspári László: Ady Endre: Az eltévedt lovas 163
Havas László: Történeti és irodalmi értelmezés egy lehetséges etimológia nyomán 169
Hegedűs Attila: A tulajdonnév - közszó váltásról 175
Hoffmann István - Nemes Magdolna: Mutatvány földrajzi közneveink
szótárából 179
Honti László: A magyar mint „európai" nyelv - mit kellene
ezen érteni? 187
Juhász Dezső: Böngész (Egy nyelvatlaszlap művelődéstörténeti és nyelvi
sajátosságaiból) 197
Kálnási Árpád: Gondolatok a „Cívis szólások és közmondások Debrecenből" című kötetről 203
Katona Krisztina: Névutó szerepű határozói igenevek a Bécsi-kódexben 209
Kertész András: Néhány megjegyzés a nyelvészeti elméletek referenciájának problémájához 221
Keszler Borbála: A XVI. századi magyar orvosi könyv írásjelhasználata 231
K. Fábián Ilona: Ludáj 235
Kiss Antal: A -BE és -BEN ragos határozók az Apor-kódexben 239
Kiss Jenő: Miscellanea dialectologica 247
Kis Tamás: 251
Kocsány Piroska: Jelentésátvitel a metonímia és a metafora között 263
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: László, Laci, lacibetyár 271
Laczkó Krisztina: A névmási referenciáról 277
Laczkó Tibor: Volt-e szenvedő használata az -ó/-ő képzős melléknévi igenévnek? 283
Mező András: A Szabolcs megyei nyelvjárás XVI. századi történetéhez 299
Mizser Lajos: Lónya vezetéknevei 305
Molnár Zoltán Miklós: A mássalhangzók mennyiségi és asszociációs jellemzőin alapuló alakváltozatok a mai magyar nyelvhasználatból 311
Nyirkos István: A -kor toldalék és az illeszkedés 319
Papp Ferenc: Elegyes megjegyzések a VégSz. 8-as képzője és Jakab László kapcsán 323
P. Csige Katalin: Beszélt nyelvi szövegek vizsgálata 325
Puszatai Ferenc: A szemantikai motiváció változatai és változásai 329
Rácz Anita: A szerkezeti változás szerepe Bihar vármegye ómagyar kori
településneveinek kialakulásában 337
Rédei Károly: A magyar likvidák (l ~ ly) és a v (< *w) spiráns történetéhez 347
Révay Valéria: Kővár vidékének XVII. századi nyelvhasználata 353
Sebestyén Árpád: Rag vagy névutó? (A Jókai-kódex -balól/-belől toldalékaihoz) 361
Szabó József: Néhány oszmán-török eredetű földrajzi nevünkről 375
Szathmári István: Az ikes ragozás régi nyelvtanainkban 379
Szépe György: Demonstratív esszé 335
Szikszainé Nagy Irma: A reklámszlogenek hatásának nyelvi okai 393
Takács Judit: Bödekata, fagyurka és társaik (Közszóvá vált
keresztneveinkről) 403
Tóth Valéria : Mutatvány Abaúj vármegye helyneveinek történetietimológiai szótárából 411
tuba Márta: A tündérmese szövegtípusa az elméletben és a gyakorlatban 425
Ujváry Zoltán: Ló a gömöri nép szólásaiban 447
Várnai Judit Szilvia: Ómagyar kori helynevek Diósgyőr határában 451
Vértes Edit: Adalékok a finnugor (uráli) bibliográfiai eljárásokhoz 457
Vörös Éva: A beléndek (Hyoscyamus niger) elnevezései a magyar nyelvben 465
Zaicz Gábor: A mordvin fonológiai és morfológiai kutatások története 475
Zelliger Erzsébet: Kódválasztás és nyelvi attitűd a 18. századi
Csallóközben 485
Zsemlyei János: A románság vallására vonatkozó nem román eredetű
szókincs az erdélyi régiségben 493
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv