A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Az iskolateremtő Ladó László professzor

Emlékezések

Fülszöveg

Dr. Ladó László
(1919-2007)
1919. szeptember 6-án Sopronban született. Szülei: a régi székely nemesi csíkszentmihályi Ladó családból származó, de Csíkszentvizen született Ladó István, akkor testőrfőhadnagy és Bazsó Lívia gimnáziumi tanárnő.
Családi okok következtében gyermekként Németországban nevelkedett, majd kamaszként hazatérve katonai pályára került. Tüzértisztként megjárta a Don-kanyart. A civil életpálya megalapozásaként 1948-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán diplomát és summa cum laude minősítéssel doktori címet szerzett.
Szoros kapcsolata a Budapesti Műszaki Egyetemmel 1960-ban kezdődött, amikor a posztgraduális gazdasági mérnökképzésben, meghívott előadóként könyvvitelt, gazdasági elemzést, valamint adatfeldolgozó gépek és rendszerek című tárgyat kezdett tanítani. 1963-tól a Gépészmérnöki Kar Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének docense.
A műszaki felsőfokú képzés szervezési, gazdasági ismeretekkel való ötvözését, a jövendő... Tovább

Fülszöveg

Dr. Ladó László
(1919-2007)
1919. szeptember 6-án Sopronban született. Szülei: a régi székely nemesi csíkszentmihályi Ladó családból származó, de Csíkszentvizen született Ladó István, akkor testőrfőhadnagy és Bazsó Lívia gimnáziumi tanárnő.
Családi okok következtében gyermekként Németországban nevelkedett, majd kamaszként hazatérve katonai pályára került. Tüzértisztként megjárta a Don-kanyart. A civil életpálya megalapozásaként 1948-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán diplomát és summa cum laude minősítéssel doktori címet szerzett.
Szoros kapcsolata a Budapesti Műszaki Egyetemmel 1960-ban kezdődött, amikor a posztgraduális gazdasági mérnökképzésben, meghívott előadóként könyvvitelt, gazdasági elemzést, valamint adatfeldolgozó gépek és rendszerek című tárgyat kezdett tanítani. 1963-tól a Gépészmérnöki Kar Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékének docense.
A műszaki felsőfokú képzés szervezési, gazdasági ismeretekkel való ötvözését, a jövendő mérnökök vezetési, jogi, pszichológiai ismeretekkel való felvértezését már ekkor szorgalmazta. Meggyőződéssel, mert olyan mérnökök képzésében hitt, akik felkészültek műszaki elképzeléseik, technológiai újításaik gyakorlati megvalósítására, alkalmasak terveik gazdaságosságának és hatékonyságának megítélésére, képesek megszervezni a gyártási, technológiai folyamatokat, eredményesen tudják irányítani, ösztönözni jövendő kollégáikat, beosztottjaikat.
Reformgondolatait kezdetben tudományos fórumokon népszerűsítette. Az új gazdasági mechanizmus (1968) időszaka ugyan hozott kezdeti eredményeket, azonban az áttörés csak a vállalati munka- és üzemszervezésről szóló felsőszintű határozatok (1971-72) nyomán következett be. A szervezési szakemberek képzése zöld utat kapott. Az akkori Művelődésügyi Minisztérium tárcaközi bizottságot hozott létre, Ladó László vezetésével, a szervezési szakemberképzéshez szükséges rendeletek kidolgozására, a képzési irányelvek elkészítésére, majd a képzés megvalósulásának nyomon követésére. Az országban elsőként 1973-ban, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdődött el a szervezési szakemberek graduális egyetemi képzése Ladó László professzor szakmai irányításával (a fejlett ipari országok industrial engineering képzése több elemének figyelembevételével). Ez az új Termelési rendszer szak 22 éven át képezte a modern gazdasági szemlélettel és vezetési ismeretekkel is rendelkező mérnököket.
Ladó László publikációinak száma közel háromszáz. Közülük is kiemelkedik a Szervezéselmélet és -módszertan - A vezetés szervezési funkciója című mű (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979., 1980. és 1986.), amelyből egymást követő generációk sajátíthatták el a szervezés alapjait.
Ez a kötet tisztelgés Ladó László professzor szakmai munkássága és emberi nagysága előtt. Vissza

Tartalom

Erdősi Gyula: Előszó5
Bevezetés
Ladó László professzor úr emberi hagyatéka8
Rövid életút12
A barátok és a tisztelők emlékezései
Magyari Beck István: A Magyar Szervezéstudományi Iskola egyik központi alakja19
Kindler József: Aki vállalta a fáradságos újrakezdést25
Pompéry Béla: Az EDLA egyik alkotója28
Havass Miklós: A korai magyar számítástechnika előfutára31
Kovács Győző: Befejezetlen történet34
Dózsa Lajos: Kis epizódok, életre szóló emlékek36
Trethon Ferenc: Meglátta a nagyot a kicsiben, a sokat a kevésben41
Michelberger Pál: Munkakapcsolatunk magyarázata44
Chikán Attila: Távoli, mély tisztelet46
Dobák Miklós: Számunkra ő volt a professzor47
Mészáros Tamás: Ahogy én láttam a professzor urat49
Balaton Károly: A hagyományok tisztelete és az új problémák iránti fogékonyság51
Barakonyi Károly: Három találkozás53
Farkas Ferenc - Poór József: A fiatalokat támogatta57
Gaál Zoltán: Sokaknak világított59
Henczi Lajos: Magvető, aki százszoros termést hozott61
Herczeg János: "Emberséges volt az embertelenségben, a jövő látnoka volt a katedrán, bölcs tanító és kutató a tudományban."64
Iványi Attila Szilárd: Beengedtek a szomszéd vár kincseskamrájába67
Menyhárt József: Az új szak megteremtője69
Szintay István: Az egyenes út72
Szűts István: A pontosság mintaképe74
Vecsenyi János: Ladó László, a visszacsatoló professzor78
Westsik György: A közlekedéstudományok doktora volt80
A munkatársak és a tanítványok emlékezései
Bálint Sándor: Az első és az utolsó találkozás ... és ami közte volt83
Farkas András: Közvetlen munkatársait atyai gondossággal tanította, nevelte92
Kapitányi András: Kapcsolatunk meghatározta az életemet, a munkámat és a személyiségem alakulását96
Kiss Péter: A világot rendszerben kell megismerni99
Koltai Tamás: Időskori találkozások100
Maczó Kálmán: Emlékezetes évek voltak102
Nahlik Gábor: Gondolkodásmódja harminc évvel előzte meg korát103
Zámori Zoltán: Miért tiszteltem a professzor urat?113
Agárdi György: Az emberek együtt szebbé és értelmesebbé tehetik világunkat115
Baross Szabolcs: Találkozások és emlékezetes esetek116
Bendzsel Miklós: Poeta doctus in economica119
Csatlós Árpád: Felejthetetlen tanáregyéniség120
Fodor Árpád: Értéknormát adó professzor úr121
Forgács András: A tanszéken kapott szemlélet meghatározó lett további tevékenységünkben123
Gábori László: Aki elindított a pályámon125
Hajtman Olaf: Óráin sokszor volt szemléltetés126
Heisler András: Prosperálásra csak azoknak van esélyük, akik képesek az önálló gondolkodásra127
Jelinek Tamás: Minden találkozás hozzátett valamit a diplomámhoz128
Kátai István József: Kezdetek és kiteljesedésük130
Kelle Antal: Érdeklődéssel figyelt bennünket és követte sorsunkat134
Kiss Sándor: Nem halat kaptunk, hanem annak ismeretét, hogyan lehet halászni135
Mojercsik Krisztina: Örülök, hogy ezt a szakot választottam136
Pető János: A diplomavédésem137
Práger Péter: A kevesek egyike138
Sugár Karolina: Vezérigazgató-képzés?139
Szórád József: A nagy lehetőség140
Tóth László: Nem tanított, hanem tudást adott141
A tanítványok rövid emlékezései142
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv