| Hoffmann István: Nyirkos István hetvenéves | 9 |
| Hlavacska Edit: Nyirkos István tudományos és publicisztikai munkássága | 19 |
| Bachát László: Vizsgálódások Őrimagyarósd nyelvében | 33 |
| Benkő Loránd: Bars vár neve és egy kis hangtörténet | 37 |
| Bényei Ágnes: A -d képző a helynevekben | 45 |
| Bíró Ferenc: Köröstarcsa történeti helynevei XIX. századi gyűjteményekben | 51 |
| Boda I. Károly - Porkoláb Judit: Hiponim és metaforikus kapcsolatok reprezentálása hipertext alapú rendszerekben | 57 |
| Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái | 69 |
| Deme László: Egy tréfa, amely korántsem vicc! (Búcsú a fegyverektől - Nyirkos István ürügyén) | 79 |
| Demján Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben | 83 |
| Dobi Edit: Vizsgálódás a nyelvhasználat és a nyelvi rendszer határán | 93 |
| Domokos Péter: Negyvenéves a finnugor szak | 101 |
| Domonkosi Ágnes: A változatok szerepe a megszólítások használatában | 109 |
| Dudás Györgyi: Az ómagyar kori i>ü labializációról | 117 |
| Farkas Ferenc: Állatmegnevezések -s képzős alakjai a jászsági helynevekben | 129 |
| Farkas Tamás: A házassági névviselés új szabályozásához | 133 |
| Fazekas Ildikó: A térképek mint a helynévkutatás forrásai | 143 |
| Fazekas Tiborc: A csángó nyelvjárás elemeinek nyomai a bukovinai székelyek szókincsében | 149 |
| Fehér Krisztina: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről | 155 |
| Fekete Csaba: Az Öreg graduál ötvenegyedik zsoltárának forrása | 167 |
| Fekete Péter: Az egri püspökhöz írt két panaszlevél a XVIII. századból | 175 |
| Forgács Tamás: A medvé-vel kapcsolatos frazeológiai egységek a magyarban és más nyelvekben | 179 |
| Guttmann Miklós: Aggódó és bizakodó gondolatok a muravidéki kétnyelvűségről | 189 |
| Győrffy Erzsébet - Reszegi Katalin: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcionális-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata | 195 |
| Havas Ferenc: Abélard nyelvi filozófiájáról | 205 |
| Hegedűs Attila: Marginális megjegyzések (Ómagyar kori labiális utótagú záródó kettőshangzóink megmaradásának kérdéséről) | 211 |
| Hunyadi László: A Logikai Forma és a prozódia viszonya és e viszony univerzális implikációi | 217 |
| Imre Rubenné: Megszólításformák Móricz Zsigmond "A fáklya" című regényében | 231 |
| Jakab László: A -ba/-be rag kialakulása | 241 |
| Cs. Jónás Erzsébet: Népnyelvi frazeologizmusok a műfordításban | 247 |
| Juhász Dezső: Néhány gondolat a nyelvjárások veszélyeztetettségéről | 255 |
| Kabán Annamária: Egy versszöveg metamorfózisa | 261 |
| Kálnási Árpád: Gondolatok a cívis szótár szerkesztése közben | 267 |
| Katona Krisztina: A közepett(e) szóalak előfordulásai a Bécsi Kódexben | 273 |
| Kecskés Judit: Conscriptio Judeaorum Borsodiensis (1774, 1775) | 279 |
| Kemény Gábor: Nyelvi változás és mikrodiakrónia | 287 |
| Kertész András: Néhány megjegyzés a formális szemantika metafizikai antinómiájának két megoldásához | 297 |
| Kiss Antal: A Kalevala nyelve (A Kalevala finn "fordításai") | 309 |
| Kiss Jenő: Ezredfordulós köszönés- és megszólításformák a magyar nyelvközösségben | 315 |
| É. Kiss Katalin: A szibériai kapcsolat (avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén) | 321 |
| Kis Tamás: Bugás, bugázik | 327 |
| Klima László: Keresztül a vízválasztón (A volok és a zavolocsjei csúdok) | 335 |
| Kocsány Piroska: Beleértett jelentés a szövegtípus függvényében | 343 |
| Kolláth Anna: (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás (Egy készülő "jelenségprognózis" elé) | 349 |
| Kontra Miklós: Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza) | 355 |
| Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Jancsika és Juliska (Felsőnyárádi keresztnévváltozatok az 1940-es és 50-es évek fordulóján) | 359 |
| Kovács Mária: A jogi nyelv és a nyelvújítás | 367 |
| Laczkó Tibor: Az -Ás főnévképző morfoszintaxisára vonatkozó újabb elképzelésekről | 371 |
| P. Lakatos Ilona - T. Károlyi Margit: Attitűdvizsgálat kisebbségi beszélőközösségben | 383 |
| Lanstyák István: A kétnyelvű beszélő mint botcsinálta fordító | 393 |
| Loós Andrea: A Csepel-sziget korai ómagyar kori helyneveinek funkcionális elemzése | 401 |
| D. Mátai Mária: Ragszilárdulás - lexikalizálódás | 409 |
| Maticsák Sándor: Vándorló napnevek: vasárnap | 415 |
| Mizser Lajos: Csetfalva, Harangláb, Vári mai családnevei | 427 |
| A. Molnár Ferenc: A Königsbergi Töredék vizsgálatához | 433 |
| Molnár Zoltán Miklós: A kétnyelvváltozatúság vizsgálata Lendván | 441 |
| M. Nagy Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódex-irodalomban | 445 |
| Nagy L. János: A hangzástól a hangzásig | 453 |
| Nemes Magdolna: Néhány 'völgy' jelentésű földrajzi köznév a magyarban | 459 |
| Pethő Gergely: A -ból/-ből rag mint az ok- és a célhatározó kifejezőeszköze | 465 |
| Pethő József: Főforgalom vagy közös integrátor? (A halmozás szemantikai jellemzésének kérdéséhez) | 479 |
| Petőfi S. János: A 'szöveg'-fogalom értelmezéséről és a 'szövetség' hordozóiról | 483 |
| Póczos rita: A Sajó vízrendszerének nyelvi rétegei | 487 |
| Rácz Anita: Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól | 497 |
| V. Raisz Rózsa: Az okosságról és a bölcsességről (Egy Márai-maxima mint szöveg) | 509 |
| Rédei Károly: Vogul-osztják por 'frátriaelnevezés; Name einer der beiden Phatrien' | 513 |
| Révay Valéria: A Szalkai Glosszák hangállapotának jellemzése | 515 |
| Sebestyén Árpád: Nyelvhasználatunk mindennapos gondjairól | 523 |
| Szabó Edina: "Nagyobb lesz az ember, ha kicsit dumásabb" (A börtönszlenghasználók véleménye nyelvváltozatukról) | 533 |
| Szabó Géza: Szómagyarázatok az etnolingvisztika ürügyén | 543 |
| Szabó József: Jelentéssűrítő összetételek vizsgálata a szamosháti nyelvjárásban | 549 |
| Szathmári István: Huszadik századi nyelvünk történetéhez (A hangtani jelenségek alakulása) | 555 |
| Szépe György: Elmélkedések a névmásokról és a paradigmáról | 559 |
| Szíj Enikő: Brunszvik Teréz Reguly Antalnak írt levele | 563 |
| Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés és felkiáltás határsávja | 571 |
| Szilágyi N. Sándor: Honnan ered a j a -ja, -je toldalékban? | 581 |
| Szilassy Eszter: Melléknévi igeneveink mondatbeli szerepéről | 593 |
| Takács Judit: Istvánok, Istik, Pistik (Egy keresztnév közszói származékainak vizsgálata) | 603 |
| Tolcsvai Nagy Gábor: Az érzékelést jelentő igék jelentéséről | 609 |
| Tóth Enikő: A magyar kötőmódról | 617 |
| Tóth Valéria: Inetimologikus magánhangzók a magyar helynevekben | 627 |
| Udvari István: Bács vármegyei szerbek és bunyevácok Mária Terézia korabeli paraszti bevallásai | 641 |
| Ujváry Zoltán: Két tájszó Móra Ferenc karcolataiban | 649 |
| Várnai Judit Szilvia: A tulajdonnevek lefordíthatósága | 653 |
| Vitányi Borbála: Fehéren feketén (Nyelvjárásaink színelnevezéseiről) | 659 |
| Vörös Éva: A salamonpecsét (Polygonatum odoratum) elnevezései a magyar nyelvben | 663 |
| Zaicz Gábor: Az EWUng. titkaiból | 669 |
| Zelliger Erzsébet: Történeti szociolingvisztikai vizsgálódások a "Húsvéti Népének" kapcsán | 675 |
| Zimányi Árpád: A mellérendelő értékű alárendelések kötőszóhasználatáról | 685 |
Folytatás Microsoft-tal