1.031.328

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nagykunsági közösségek

Lokális közösségek szerepe a változó társadalomban/Communities of Nagykunság/Role of the local communities in the changing society

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Túrkevei Kulturális Egyesület
Kiadás helye: Túrkeve
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 368 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-86540-6-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal, angol nyelvű összefoglalókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A társadalmi-politikai-gazdasági változásokat - különösen ha az rendszerváltást is jelent - megélni és megérteni nem mindennapi feladat. Az Európai Unióhoz csatlakozó közép-európai országok, köztük Magyarország népei az évezredfordulón kerültek ebbe a történelmi helyzetbe. Oly korban élünk, amikor cselekvő részesei és szenvedő alanyai is vagyunk a változásoknak. A társadalom mikroközösségei - legyenek azok lokális vagy vérségi csoportok - és az egyes ember egyaránt változtatásra kényszerülnek, vagy élnek a változtatás, az alkotás lehetőségével. Összeomlott az államszocialista korszakban kialakított társadalmi rend, hierarchia, megváltoztak az élet- és munkakörülmények. Össztársadalmi szinten a változás kihívásaira tudjuk a válaszokat, de vajon tudjuk-e pontosan mi és hogyan zajlik le mindez a vidéki kis közösségekben, a családokban? Hogyan élnek és boldogulnak az emberek az alföldi kisvárosokban? Kialakítottak-e védekezési taktikát a lesüllyedés, talajvesztés elkerülésére? Vagy... Tovább

Fülszöveg

A társadalmi-politikai-gazdasági változásokat - különösen ha az rendszerváltást is jelent - megélni és megérteni nem mindennapi feladat. Az Európai Unióhoz csatlakozó közép-európai országok, köztük Magyarország népei az évezredfordulón kerültek ebbe a történelmi helyzetbe. Oly korban élünk, amikor cselekvő részesei és szenvedő alanyai is vagyunk a változásoknak. A társadalom mikroközösségei - legyenek azok lokális vagy vérségi csoportok - és az egyes ember egyaránt változtatásra kényszerülnek, vagy élnek a változtatás, az alkotás lehetőségével. Összeomlott az államszocialista korszakban kialakított társadalmi rend, hierarchia, megváltoztak az élet- és munkakörülmények. Össztársadalmi szinten a változás kihívásaira tudjuk a válaszokat, de vajon tudjuk-e pontosan mi és hogyan zajlik le mindez a vidéki kis közösségekben, a családokban? Hogyan élnek és boldogulnak az emberek az alföldi kisvárosokban? Kialakítottak-e védekezési taktikát a lesüllyedés, talajvesztés elkerülésére? Vagy éppen mi a sikeres életutak titka? Az emberek öntevékenységére épülő civil szektor alkalmas lehet a hatalom és az egyén állampolgár közti egyensúly megteremtésére, fenntartására. De vajon elég volt-e ez a másfél évtized arra, hogy a civil szervezetek eleget tudjanak tenni történelmi hivatásuknak? A lokális közösségeket irányító helyi önkormányzatok célkitűzéseik megfogalmazásában és a megvalósításában is új utakra kényszerültek. Keresik a fogódzókat a hagyományban, várják a segítséget az államtól, de hogy hogyan tudnak megküzdeni a feladatokkal az változó. Vajon a felsőbb ajánlásra létrejött kistérségek (önkormányzati társulások) segítenek-e a kisvárosok működőképességének fenntartásában, a népességmegtartó erő megőrzésében, a fejlődés biztosításában? Mind megannyi kérdés, amely foglalkoztat bennünket. Az idő, a jövő majd megadja a választ, de erre nem várhatunk. A ma embere élni akar és segítséget vár, melyik úton menjen a boldogulás felé.
Ezek a kérdések foglalkoztatták a Nagykunságon élő kutatókat és - felvállalva a jelenkutatás rizikóját - saját környezetükben zajló folyamatok tanulmányozására vállalkoztak, hogy így segítsék a kistérség (a Nagykunság) közösségeit, embereit az új életstratégia kialakításához. A kutatás eredményeként bemutatott nagykunsági tükörkép összevethető más tájakéval és az országéval. A csúnya vonások változtatásra sarkallhatnak, a szép vonások bizakodásra ösztönözhetnek valamennyiőnket. Mindenesetre a tisztánlátáshoz, a jó célkitűzések kijelöléséhez biztos fogódzókat adnak. Vissza

Tartalom

Örsi Julianna: Előszó 5
Tanulmányok
Tóth Eszter Zsófia: A nő nemmel kapcsolatos, lokális és nagyvárosi közösségek 7
közvetítette normák ábrázolása munkásnők
életútelbeszéléseiben
Szendrei Eszter: Napszámosok 21
Szendrei Eszter: Csudabala 39
Farkas Gyöngyi: „Kövessétek a túrkevei példát!" Az első termelőszövetkezeti 59
város képe a propagandában
Füvessy Anikó: Iparosok és specialisták külső és belső kapcsolatrendszere 75
Bartha Júlia: A folklórhagyományok újraélesztésének jelentősége és lehetőségei a kistérségi idegenforgalmi arculat kialakításában 89
Hekliné Herbály Katalin: A turizmus területéhez kapcsolódó civil szervezetek a Karcagi kistérségben 105
Vadász István: Kunhegyes civil szervezetei, az önszerveződés meghatározó emberei 119
Szendrei Eszter: Sorstársak 133
Porkoláb Péter: A nagykun települések közösségtudata 157
Zárótanulmányok
Tóth Albert: A tájhasznosítás jelenkori problémái a Nagykunság és a Nagysárrét peremén 171
Krizsán József: Mezőgazdasági vállalkozások jellemző adatai a Nagykunságból 189
Szendrei Eszter: Az alsó-középosztály alakulása Túrkevén a rendszerváltást követő másfél évtizedben 233
Füvessy Anikó: Iparosok és specialisták változó szerepe, betagolódásuk a jövő nagykun társadalmába 263
Vadász István: A civil szervezetek szerepe a nagykunsági települések helyi társadalmában 287
Összegzés
Örsi Julianna: A „Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" című kutatás eredményeinek összegzése 345
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv