Útitárs

Előszó

Részlet a könyvből:

1949 májusában történt. Kultúrautó látogatta végig Vas megye községeit. A „Talpalatnyi föld" c. első új filmünket vetítették iskolák nagytermeiben, pajtákban, fészerekben a kifeszített vászonra. Az előadásokra a lakosság apraja-nagyja eljött. Az egyik estén a hegyek közötti falvak egyikében mindössze 25 kilométernyire Szombathelytől - ahol akkor még villany sem volt - az idősek némelyike a vásznat is megtapogatta, mert addig életében még nem látott filmet.
Akadtak olyanok is az öregek között, akik megértek 70-80 esztendőt, de a falu határán, vagy a szomszéd községen túl még nem voltak. Még a megyeszékhelyen, Szombathelyen sem. Pedig talán szerettek volna utazni, de nem tehették. Módjuk sem volt rá és nem is volt szokás akkoriban az utazás.
Mennyire megváltozott azóta a helyzet. A mai fiatalok közül ki ne szeretne utazni? S nemcsak hogy szeretne, hisz legtöbbjük, köztük Te is kedves Olvasó már utaztál is sokfelé. Ez természetes. Megvan rá a lehetőség. De jártál-e minden lényeges helyen? Utaztál-e mindenfelé? Felelj a kérdésre: Ismered-e a Hazát?
Ismered-e azokat a helyeket, ahol jártál, megfordultál? Ismered-e közvetlen környezetedet? Tudod-e mikor alakult a város, a község, melyben laksz? A neve honnan ered? Hát üzemed történetét, iskoládét ismered-e? Láttad-e már nagy folyóinkat? S a Balatont?... Vissza