A technikai fejlődés társadalmi környezete

Empirikus kutatásszociológiai vizsgálatok tanulságai

Szerző

Budapest

'Farkas János: A technikai fejlődés társadalmi környezete ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	174 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-05-3088-0
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző e könyvében a hatvanas-hetvenes évek műszaki fejlődésésnek szociológiai feltételeivel foglalkozik. A vegy- és gyógyszeripar, az egyetemi kutatóhelyek és az iparvállaltok, a regionális kutatásszervezés, a kőolaj- és gázipar, valamint a számítástechnika területén folytatott empirikus vizsgálatok összefoglalását nyújtja. Farkas János a műszaki fejlesztés legfőbb akadályát hazánkban a társadalmi megújulóképesség fogyatékosságaiban látja. A termelőerők korszerű, dinamikus fejlődéséhez elsősorban a jelenlegi szervezeti és intézményrendszer mutatkozik rugalmatlannak. A társadalmi mechanizmusok pedig olyan magatartás- és viselkedésformákat váltanak ki, amelyek a műszaki és a szervezeti megújulások ellen hatnak.
A könyv nemcsak a szociológusok és a műszaki szakemberek érdeklődésére tarthat számot, de mindazokéra, akik a társadalmi élet bármely területének megújulásáért küzdenek.

Tartalom

Bevezetés	11
A tudomány és a termelés kapcsolastának néhány elvi kérdése	17
Az innovációelmélet lehetőségeiről	17
Innováció és "csúcstechnológia"	20
Az innováció mint társadalmi jelenség	22
A "műszaki fejlesztés" fogalma	24
A műszaki fejlesztés mint a tudomány és a termelés közötti átmeneti szféra	26
A tudomány, a műszaki fejlesztés és az ipar kapcsolatrendszere	30
Műszaki és társadalmi innováció	33
A társadalmi és műszaki innováció viselkedés-rendszere	34
A társadalmi és műszaki innováció színvonalának történeti-társadalmi meghatározottsága	35
A műszaki és társadalmi innováció viszonya hazánkban	42
A műszaki innovációra (fejlesztésre) ható tényezők	45
Az innovációs gócok szervezeti háttere	49
A termelés szervezeti kereteinek hiányosságai	50
A főhatóságok szervezeti kereteinek felaprózottsága	51
A kutatási bárzis szervezeti egységének hiánya	53
Az intézményi-szervezeti rendszer mikro-, mezo- és makroszintjeinek egymást "szorító" helyzete	55
A szociológia szerepe a technikai fejlesztésben	58
Az iparvállalatok és az ipari kutatóintézetek kapcsolata (Gyógyszer- és vegyipari vizsgálat)	60
A vizsgálat veszprémi szakasza	60
A vizsgálat előzetes hipotézisei	63
A kutatás második, országos mintára kiterjesztett szakasza	72
Az eredmények összefoglalása	75
Az esettanulmányok tartalomelemzéséből nyert tapasztalatok	76
A rendszerelemzésből fakadó következtetések	83
A gazdasági-piaci környezet kutatásának tanulságai	87
A szervezeti dimenzióban nyert tapasztalatok	89
A személyi tényezők jellegzetességei	96
A tanulságok összefoglalása	98
A kölcsönhatások verbális modellje	99
A hazai kutatási bázis problémái. Az iparvállalatok és az egyetemi kutatóhelyek kapcsolata (Vegy- és híradástechnikai ipar)	102
A hazai kutatási bázis helyzete	105
Javaslatok az ipar és a kutatás együttműködésének javítására	108
Az iparirányítás továbbfejlesztése	108
Az egységes szervezeti keretek megteremtése	109
A kutatási bázis típusai funkcióinak meghatározása	109
A vállalati és egyetemi kutatások preferálása	110
Az ösztönzési rendszer továbbfejlesztése	111
Az együttműködési formák fejlesztése	112
Az egyetemi képzés és továbbképzés problémái	112
Területi fejlesztés. A kutatás és az ipar közötti információáramlás (Egy regionális kutatásszociológiai vizsgálat tapasztalatai)	116
A regionális kutatások előtérbe kerülése	116
Az északnyugat-dunántúli régió kutatási szükséglete	118
Győr-Sopron megye fejlesztési problémái	120
Fejér megye fejlesztési problémái	122
Komárom megye fejlesztési problémái	123
Vas megye fejlesztési problémái	124
Veszprém megye fejlesztési problémái	126
Az informatikai rendszer fogyatékosságai	129
A komplex fejlesztési feladatok igazgatási kérdései	132
A tudomány és a technika összefüggései (Szénhidrogénipar és számítástechnika)	136
A "tudományos-technikai forradalom" terminus értelmezése	136
A vizsgálat előfeltevései és főbb irányai	140
A komplex szervezetrendszer mozgásmechanizmusa	147
A kutatás szintjei, terepei és problémái	158
A szénhidrogén-ipari vizsgálat rendszermodellje	160
Néhány következtetés	167
A számítástechnikai vizsgálat	170
Irodalomjegyzék	172