Építmények alapozásának világtörténete

Fülszöveg

Dr. Farkas József professzor 1944-ben született a Somogy megyei Csornán. A Műegyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát, azután az építő- és építészmérnök hallgatókat oktató Qeotechnikai Tanszéken tanársegéd, adjunktus, docens, 1994-től egyetemi tanár. Számos tantárgy - köztük az „Alapozás" előadója. 1990-től 21 évig volt a Tanszék vezetője, 18 évig az Építőmérnöki Kar dékánhelyettese. Műszaki doktor, majd kandidátusi, Ph.D. és akadémiai doktori fokozatot szerzett, habilitált. Több szakmai díjat kapott, így Munka Érdemrendet, Eötvös József díjat, Széchy emlékdíjat.
Az alapozás tudománya és a mélyépítés iránti szeretete, továbbá a történelem vonzereje mindig fontos szerepet játszott tevékenységében. Évtizedeken keresztül igyekezett csokorba szedni különböző népek, korok építményeinek alapozási megoldásait, rámutatva az alapozás gyakorlati szerepére, gazdasági jelentőségére. Egyetemi oktatóként hiányát érezte egy, az alapozások történetét feldolgozó munkának. (E könyv nemcsak... Tovább

Fülszöveg

Dr. Farkas József professzor 1944-ben született a Somogy megyei Csornán. A Műegyetem Építőmérnöki Karán szerzett diplomát, azután az építő- és építészmérnök hallgatókat oktató Qeotechnikai Tanszéken tanársegéd, adjunktus, docens, 1994-től egyetemi tanár. Számos tantárgy - köztük az „Alapozás" előadója. 1990-től 21 évig volt a Tanszék vezetője, 18 évig az Építőmérnöki Kar dékánhelyettese. Műszaki doktor, majd kandidátusi, Ph.D. és akadémiai doktori fokozatot szerzett, habilitált. Több szakmai díjat kapott, így Munka Érdemrendet, Eötvös József díjat, Széchy emlékdíjat.
Az alapozás tudománya és a mélyépítés iránti szeretete, továbbá a történelem vonzereje mindig fontos szerepet játszott tevékenységében. Évtizedeken keresztül igyekezett csokorba szedni különböző népek, korok építményeinek alapozási megoldásait, rámutatva az alapozás gyakorlati szerepére, gazdasági jelentőségére. Egyetemi oktatóként hiányát érezte egy, az alapozások történetét feldolgozó munkának. (E könyv nemcsak magyar nyelven hiánypótló, hasonló külföldi munkák sem akadnak.)
Mintegy 45 év anyaggyűjtése, oktatási tapasztalata alapján vállalkozott e könyv megírására - széles palettát szemléltetve, de a teljesség igénye nélkül -, példákat nyújtva annak illusztrálására, hogy a világ különböző részein történt építkezéseknél mennyire fontos volt a megfelelő alap kiválasztása. Munkája, amely megpróbál ablakot nyitni az alapozások múltjára, mélyépítő-mérnöki szempontból emlékőrzőnek tekinthető.
E könyv építészmérnökök és építőmérnökök számára a szakmájuk egy fontos részének múltját átfogóan ismertető alapmű, azonban a történelem, az utazás, az építészeti szépségek iránt fogékony érdeklődő Olvasó is olyan művet kap a kezébe, amelyben olyan témáról tájékozódhat szakmailag hitelesen, ám kifejezetten olvasmányos, közérthető nyelvezettel (és gazdag képanyaggal is kiegészítve), ami az építészet és az emberi kultúra szempontjából kulcsfontosságú, ám a művelt nagyközönség mégis alig vagy egyáltalán nem rendelkezik ismeretekkel róla.
A könyv világviszonylatban is egyedülálló módon foglalkozik az alapozások történetével az őskortól a középkor végéig, Európától Ázsián át Dél-Amerikáig. Példákon keresztül mutatja be az építőmesterek többnyire intufciós alapozási megoldásait, a tévedések következményeit az időszámításunk előtti 6. évezredtől a középkor jelképes végéig, a földrajzi felfedezések kezdetéig. A Római Birodalom alapozási szokásai részeként részletesen tárgyalja a pannóniai építkezéseket (Scarbantia, Qorsium-Herculia, Aquincum, Sophiane stb.). Magyarország vonatkozásában végigkíséri a könyv az alapozások fejlődését a honfoglalástól a 15. század végéig, köztük részletesen foglalkozik a budai vár építményeinek alapozási körülményeivel. Vissza