1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A társadalmi viszonyok

Az intézményes szociológia elmélete - Kézirat gyanánt

Szerző

Kiadó: Bíbor Kiadó
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 584 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat gyanánt.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Általánosan elfogadott a szociológia művelőinek körében az a nézet, amely szerint a szociológiai kutatás tárgyát a társadalmi jelenségek képezik. A szociológia elméletei és irányzatai azonban igen... Tovább

Előszó

Általánosan elfogadott a szociológia művelőinek körében az a nézet, amely szerint a szociológiai kutatás tárgyát a társadalmi jelenségek képezik. A szociológia elméletei és irányzatai azonban igen különböző szempontokból közelítenek az úgynevezett társadalmi jelenségekhez, azaz különböző szemléletmódokat képviselnek. A legáltalánosabb szinten megkülönböztethetjük a holista és az individualista szemléletmódot, s az előbbin belül különbséget tehetünk a pozitivista és a normativista, az utóbbin belül a racionalista és a kreativista szemléletmód között, ahogyan azt majd e munka első fejezetében láthatjuk. Az elmúlt évtizedben azonban felerősödtek azok az elméleti törekvések, amelyek a különböző szemléletmódok egyesítésére tesznek kísérletet. Bár akkor még e törekvéseket nem látva, de ebben az irányban indultam el a nyolcvanas évek közepén, amikor megfogalmaztam célként egy olyan elmélet kidolgozását, amelyben az egyénekből és az intézményekből kiindulva jutok el a társadalmat átfogóan jellemző fogalmakig és összefüggésekig. Ebben a könyvben tehát egy általános szociológiai elméletet fejtek ki, amelyet az intézményes szociológia elméletének nevezek. Az elnevezést az indokolja, hogy bár közvetlenül a társadalmi viszonyokból, de végső soron e viszonyokat létrehozó intézményekből magyarázom a társadalmi jelenségeket. Ez az elmélet sajátos szemléletmódot képvisel a szociológiaelméletben, de az általam úgynevezett intézményes szemléletmód lényegében magában foglalja egyrészt a pozitivista, másrészt a racionalista megközelítést, s ezáltal tulajdonképpen egyesíti magában a holista és az individualista szemléletmódot. A szóban forgó elméletet részben már korábban közzé tettem, Az általános szociológia vázlata címmel. Már az eredeti változat bevezetőjében megjegyeztem azonban, hogy egy nagyobb lélegzetű munkában szándékozom az adott elmélet szempontjából feldolgozni és hasznosítani a szociológiai elméletek szélesebb körét. A könyvet az utóbbi öt évben írtam, de az intézményes szociológia elmélete több mint tíz éves kutatómunka eredménye, s felfogásom főleg két közegben formálódott. Vissza

Tartalom

Előszó 13
Első fejezet: A szociológiai és az intézményes szemléletmód 17
1. A szociológiai szemléletmód 17
A szociológia tárgya és szemléletmódja 18; A szociológiai szemléletmód típusai 20; A mikro- és a makroszociológia 28; A klasszikusok szemléletmódja 30
2. A társadalmi jelenségek magyarázata 32
A tudományos magyarázat típusai 33; A szemléletmódok magyarázattípusai 36; A deduktív és az induktív magyarázat 40
3. Az intézményes szociológia szemléletmódja 45
A törzsfogalmak származtatása 45; Az elmélet előfeltevései 52; Az intézményes szociológia tárgya 54; Az intézményes szemléletmód fő vonásai 59
ELSŐ RÉSZ
AZ EGYÉN ÉS A TÁRSADALMISÁG
Második fejezet: Az egyén és a környezet 69
1. A személyiség és a cselekvés 70
A személyiség fogalmáról 70; A cselekvés megközelítése 74
2. A személyes motívumok 78
A tágabb és a szűkebb szükségletfelfogás 78; A szűkebb szükségletfogalom 82; Az érték, az érzelem és a szokás 89
3. A szükségletkielégités összetevői 94
A szükségletkielégités összetevőinek fogalma 94; A szükségletkielégités formai összetevői 96; A szükségletkielégités tartalmi összetevői 99; A szükségletkielégités összetevői és a mintaváltozók 105
4. A környezeti összetevők és motívumok 109
A szükségletkielégités előfeltételei és környezeti összetevői 109; A kognitív motívumok mint környezeti motívumok 113
Harmadik fejezet: Az intézmények és a társadalmiság 117
1. A kultúra és megközelítése 117
A kultúra összetevői 118; A kultúra megközelítése 122
2. Az intézmény fogalma és funkciója 125
Az ellenőrzés problémája: Az intelmek és a kötelmek 126; Az intézmény fogalma és érvényessége 130 Az intézmények funkciói 134
3. Az intézmények típusai 139
A belső és a külső fedezetű intézmények 140; A közösségi és a társadalmi intézmények 142
4. A társadalmi élet elemei 147
A társadalmiság értelmezései 147; A szükségletkielégités társadalmi összetevői 150
Negyedik fejezet: A cselekvés és a társadalmi cselekvés 153
1. A cselekvések funkciói és motívumai 153
A szükségletelvű cselekvés 154; A cselekvések funkciói 156; A funkciók motivációs tükröződése 159
2. A cselekvések típusai 164
A tipizálás szempontjai 164; A közvetlen szükségletmotivált cselekvés 168; Az érdekmotivált cselekvés 171; A kényszermotivált cselekvés 173
3. A társadalmi cselekvés és a normativitás 175
A társadalmi cselekvés fogalma 175; A társadalmi cselekvések normatív meghatározottsága 179
4. A cselekvések rendszere és az életszférák
A cselekvések funkcionális rendszere 182; Az emberi élet alapvető szférái 184
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÉRDEKEK ÉS AZ ERŐK
Ötödik fejezet: Az érdek és az érdekviszony 191
1. Az érdekfogalom értelmezései 191
A tágabb és a szűkebb érdekfelfogás 192; Az érdek és a cselekvés magyarázata 197
2. Az érdekfogalom ismérvei 201
Intézményes cselekvési lehetőségek 202; A szükségletkielégités eszközei és pozitív feltételei 205; Pozitív hozadékú cselekvési lehetőségek 208; A cselekvési lehetőségek
szubjektumra vonatkoztatása 211; Aktuális és potenciális cselekvési lehetőségek 213; A szubjektum és mások cselekvési lehetőségei: Az érdekviszonyok 215
3. Az érdekek és az érdekviszonyok típusai 218
Az érdekek típusai 219; Az érdekviszonyok típusai 222
4. Az érdekek tudatosulása 225
A tudatosulás legfőbb vonásai 225; Az érdektudat főbb formái 227
Hatodik fejezet: A társadalmi erő és a hatalom 233
1. Az erőfogalom értelmezései 233
Az erő megjelenési formái 234; A kölcsönhatás és az erővel jelölt képesség 240; Az erő szimmetrikussága 242
2. A társadalmi képesség fogalma és típusai 244
A társadalmi képesség fogalma 244; A társadalmi képességek típusai 246
3. A társadalmi erő és az erőviszony 251
A társadalmi erő fogalma 253; A erő funkciója 255; Az erőviszony fogalma és típusai 257
4. A hatalom fogalma és típusai 261
A hatalom fogalma és funkciója 261; A feltétlen és a feltételes hatalom 263
Hetedik fejezet: Az érdekek és erők egyesítése 271
1. A közjavak és az együttes cselekvés 272
A közjavak és a magánjavak 272; Az együttes társadalmi cselekvés 275; Az együttes cselekvés problémája 278
2. A társadalmi egyesülés mint szubjektum 284
A latens csoport és a társadalmi egyesülés 284; Az együttes cselekvés motívumának értelmezései 286; Az egyesült érdek és erő 289
3. A társadalmi egyesülés létrehozása
A belső fedezetű intézmények kialakítása 292; Az egyesülés létrehozásának problémája 295
4. A társadalmi egyesülés meghatározói
Az érdek- és erőviszonyok 298; A kölcsönhatás lehetősége és a kapcsolatok 301; A latens csoport nagysága 303
HARMADIK RÉSZ
A TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS JELENSÉGEK
Nyolcadik fejezet: A társadalmi viszony és kölcsönhatás 309
1. A társadalmi viszony fogalma 309
A viszony fogalmának értelmezései 310; Az intézményes és a társadalmi viszonyok 316
2! 2. A társadalmi viszonyok meghatározottsága 324
A társadalmi viszonyok létrehozása 324; A társadalmi viszonyok meghatározói 331
3. A társadalmi viszonyok összetevői 334
Az érdekviszonyok és az erőviszonyok 334; A dologi viszonyok mint társadalmi viszonyok 336
4. A kölcsönhatások és a társadalmi viszonyok 339
A társadalmi kölcsönhatás fogalma és típusai 339; A teljes társadalmi viszonyok típusai 343; A közvetett társadalmi viszonyok típusai 350; A társadalmi viszonyok és a
kapcsolatok 353; A társadalmi viszonyok és a csere 357
Kilencedik fejezet: A társadalmi helyzet és állapot 363
1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma 363
A helyzet és állapot fogalmának értelmezései 364; A helyzet és állapot fogalmának meghatározása 369
2. A társadalmi helyzet típusai 371
A tipizálás szempontjai 371; A hatalmi és a rivális helyzet 373; A pártolt és a támogatott helyzet 375; A kiszolgáltatott és a korlátozott helyzet 378; A tolerált és a semleges helyzetek 379
3. A rendi helyzet fogalma és típusai 382
A rendi helyzet fogalma 382; A rendi helyzet típusai 385
4. A társadalmi állapot meghatározottsága 388
A társadalmi helyzet alapvető hatása 389; A rendi helyzet és a kapcsolatok hatása 393; A személyes és kulturális tényezők hatása 397; A teljesítmények és az érdekérvényesítés mértéke 399
Tizedik fejezet: A társadalmi magatartás és az életmód 405
1. A társadalmi irányultság és a szocializáció 405
Az egyénekkel szembeni követelmények 406; A kulturalizáció és a szocializáció 409
2. A társadalmi magatartás meghatározottsága
A társadalmi magatartás intézményes meghatározói 412; Az érdekeltség és a magatartás motívumai 416; Társadalmi stratégiák és taktikák 419
3. Az életmód és társadalmi meghatározottsága
Az életmód fogalma és típusai 423; Az életmód társadalmi meghatározottsága 427
4. A deviancia és társadalmi meghatározottsága
A deviancia fogalma és típusai 437; A deviancia társadalmi meghatározottsága 440
NEGYEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOM STRUKTÚRÁJA ÉS JELENSÉGEI
Tizenegyedik fejezet: A társadalmi csoport és a társadalom
1. A társadalmi csoport fogalma
A csoportintegráció értelmezései 448; Az intézményes és a társadalmi csoport 451
2. A társadalmi csoportok típusai
A társadalmi egyesülés és társulás 456; A társadalmi csoportok formai típusai 461
3. A társadalmi szervezet
A társadalmi szervezet megközelítései 463; A társadalmi szervezet intézményei 469; A társadalmi szervezet viszonyai 474
4. A nemzeti társadalom
A modern jog mint intézmény 478; A nemzeti társadalom viszonyai 481
Tizenkettedik fejezet: A társadalmi struktúra és rétegződés 485
1. A társadalmi struktúra 485
A társadalmi struktúra értelmezései 486; A társadalmi struktúra fogalma 492; A struktúra meghatározottsága és funkciója 494; Mobilitás a társadalmi struktúrában 496
2. A társadalom egyenlőtlenségei 498
A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma és típusai 499; A társadalmi rétegződés és tagozódás 503
3. A társadalom rendi rétegződése 506
A rendi rétegek és a rendi rétegződés 506; A rendi rétegződés meghatározottsága 506; A rendi rétegződés funkciói 508
4. A csoportközi társadalmi kölcsönhatás 516
Az egyéni cselekvések összegeződése 517; A képviseleti szintű kölcsönhatás 521; A társadalmi mozgalmak 523
Tizenharmadik fejezet: A társadalmi szférák és alakulat 527
1. A társadalmi alrendszerek vagy szférák 527
A társadalmi differenciálódás és az alrendszerek 528; A társadalmi szféra fogalma 532
2. A társadalmi élet tipikus szférái 535
A mindennapi társadalmi élet szférája 535; A politikai élet szférája 538
3. A társadalmi alakulat fogalma és típusai 541
A társadalmi alakulat fogalma 542; A társadalmi alakulat típusai 544
Irodalom 553

Farkas Zoltán

Farkas Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Farkas Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv