Előszó
Legutóbb 1999-ben jelentettük meg az iskola évkönyvét. Amikor 1994-ben első ízben megpályáztam iskolánk igazgatói állását, sokat töprengtem azon, hogy milyen gyakorisággal adjuk ki az iskolai munkánk, nevelő-oktató tevékenységünk keresztmetszetét bemutató évkönyvünket. Próbálkozzunk-e a név tartalmi jelentése szerinti éves kiadással, vagy igazítsuk a megjelentetést az igazgatói megbízás ötéves ciklusához. Az utóbbi mellett döntöttünk, de nem azért, mert a két dolgot szorosan összetartozónak tartjuk.
Semmi közük egymáshoz, a döntést praktikus okokkal magyarázhatjuk. Az egyik ezek közül az anyagiak előteremtése. Erre a feladatra nincs tervezett költségvetési előirányzatunk. A kiadás költségeit - legyenek azok szponzori ajándékként juttatott támogatások, pályázati úton nyert előirányzatok vagy költségvetési többletbevételek - nekünk kell előteremteni. Ez pedig nem könnyű feladat.
A másik ok a szellemi erőforrások biztosítása, az írói és szerkesztői feladatok ellátásához szabad kapacitás keresése és megtalálása. A ma iskolájában zaklatott politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok, törvénymódosítások között, a minőségirányítás rendszerének kidolgozása, a pedagógiai program módosítása és kiegészítése közben szabad szellemi erőforrást találni még az előzőnél is nehezebb feladat. Hatalmasra nőtt az adminisztrációs tevékenységünk, a mindennapi munkánk ellátásához szükséges döntés előkészítő feladatainkat se tudjuk mindig alaposan átgondolni. Ezzel a két alapos okkal magyarázható az évkönyvünk ötéves időszakonkénti megjelentetésének vállalása. Évenkénti kiadáshoz ezt a két feladatot nem tudnánk konfliktusok nélkül biztosítani.
Önmagunk vigasztalására és megnyugtatására harmadik indokként említjük a téma, a mondanivaló, az életünk izgalmas és érdekes eseményeiről szóló írások hiányát. Évközi, napi működésünkkel kapcsolatos gondolatainkat mi a negyedévenként kiadott iskolaújságban tesszük közzé. Az itt megjelentetett cikkeken kívül közérdeklődésre számot tartó annyi fontos esemény nem történik iskolánkban, amivel egy évkönyv anyagát színvonalasan kitölthetnénk. Az erőltetett, mondvacsinált írások, dolgozatok kiadásáért vállalni a költségeket és a fáradozást - úgy gondolom - szükségtelen. E bevezető okmagyarázat után szeretnék az elmúlt öt esztendő munkájáról, legfontosabb feladataink teljesítéséről számot adni.
A sor elejére kívánkozik az a törvényi módosítás, mely a közoktatás tartalmi szabályozását írja elő, s ami a hagyományos szakközépiskolai oktatás megszüntetéséhez vezetett. 1998-ig a szakközépiskola kettős funkciót látott el. Egyrészt biztosította az itt tanulók számára az általános műveltségalapokhoz legszükségesebb ismeretek oktatását, másrészt megfelelő és elegendő szakmai ismeretek tanításával és gyakoroltatásával szakképesítést is nyújtott. A törvényi módosítást követően erre már nincs lehetőség. A középiskolai tanulmányok célja az érettségi bizonyítvány megszerzése. Ilyen szempontból nincs igazán különbség a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés között, hiszen mindkét iskolatípus tanulmányainak lezárása után érettségit tehetnek a fiatalok. Az érettségi vizsga kötelező tantárgyai is azonosak, s csak a szabadon választott egy-két tárgyban lehet a két iskolatípus között eltérés. A szakképzés az érettségi utáni időszakban kezdődik, s a választott szakma központi előírásai szerint 1-2 vagy 3 évig tart.
A szakközépiskolai képzésben résztvevők számára az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében kidolgozott elvek szerint lehetőség van bizonyos szakmai orientációs és szakmai alapozó tárgyak oktatására. Ennek mértékét a kerettanterv szabályozza.
Vissza 
