A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar őstörténet új alapokon Kr. e. kb. 2000-től

Szerző

Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 193 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-7528-64-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar őstörténet új alapja a Mitanni Királyság, Gutium, Mannai vagy Mantiana népeiből az Urmia-tó vidékén ötvöződött és ott Matiana nevű országukban élő matian-magyarok három részre... Tovább

Előszó

A magyar őstörténet új alapja a Mitanni Királyság, Gutium, Mannai vagy Mantiana népeiből az Urmia-tó vidékén ötvöződött és ott Matiana nevű országukban élő matian-magyarok három részre elkülönülése:
1) a Halüsz/Kizil-Irmak folyó,
2) az Urmia-tó, később a Kaukázus északi előtere,
3) az Aral-tó keleti és a Jaxartesz/Szir-Darja folyó térségébe.
A következőkben először bemutatom ezeket az alapokat, azután körvonalazom az említett három területről a magyarok áttelepülését a Kárpátmedencébe.
1. Általános alapelvek és módszerek
Árpád honfoglalását követően a magyar nép Európában talán a legerősebb nép, vagy a legerősebb népek egyike volt.
Nyilvánvaló, hogy népünknek is több ezer éves őstörténetét ma már csak mozaikszerű ismeretek összekapcsolása és azok rendszerbe illeszkedése alapján lehet körvonalazni. Az ennek során általam alkalmazott főbb elvek és módszerek:
1) több tudományág eredményeinek felhasználása,
2) rendszerszemlélet érvényesítése,
3) a magyar nép őseinek a magyar népnév lehetséges régi változatai alapján történő kutatása és
4) a megállapítások lehetőleg több oldalról történő megerősítése.
A régi, mozaikszerű ismereteket több tudományág (nyelv, történelem, mitológia, vallás, régészet, antropológia stb.) területéről lehet nyerni. Őstörténetünket illetően rendszernek tekinthető népünk kialakulásának az a folyamata, melynek során az Urmia-tó vidékén hajdan élő őseink három részre különültek el, majd e részek újra egyesültek a Kárpát-medencében. Ebbe a folyamat-rendszerbe illeszkednek mindazok a mozaikszerű részismeretek, melyeket népünk múltjára vonatkozóan különféle tudományágak területéről kapunk. Fontos a rendszer és az illeszkedő elemei kölcsönös igazolásának elve. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS
1. Általános alapelvek és módszerek (1)
2. A népnevek alapján lehetséges magyar és vele rokon népek (2)
3. A nyelvrokonságunk szemlélete (9)
A) A MITANNI KIRÁLYSÁG, GUTIUM, MANNAI vagy MANTIANA
ÉS MATIANA NÉPEIRŐL, VALAMINT A MATIAN MAGYAROK
HÁROM RÉSZRE ELKÜLÖNÜLÉSÉRŐL (12)
I. A magyar, matian és mitanni nevek jelentésének lényegi
azonossága (12)
1. A magyar népnév jelentése (12)
2. A magyar, a matian vagy matien és a mitanni népnevek
jelentésének lényegi azonossága (15)
II. A szubartui-hurrita mitanni-matian nép (18)
1. A Mitanni Királyság és a szubartui hurriták (18)
(1) Állam és népesség (18)
(2) Vallás (20)
(3) Nyelv és egyéb (22)
2. A hurri(ta) név jelentése (24)
3. Hurrita mitanni/matian a teljes név (24)
4. A hurrita szubartui-szabartui matian-magyarok(25)
III. A protoméd mitanni, guti, mannai-mantian nép mint a matianmagyarok elődei (26)
1. Man, Mana, Mannai, Mantiana (27)
(1) A mannaiak és nevük jelentése (27)
(2) A mannaiak mint matianok (29)
(3) A (proto)méd nevet viselő mannai város (31)
2. A mitanni név protoméd jellege (32)
3. Gutium, guti, gutu (32)
(1) A gutik mint protomédek (32)
(2) A Gutium, guti, gutu nevek jelentései (35)
4. A Rawlinson-fivérek nyomán (37)
5. Magyar szerzők a protomédekről (43)
6. Medan és Midian népe a Bibliában (43)
7. A kolkhiszi Médéa a médek ősanyja a görög hitregében (46)
8. Urartu neve és az urartui hurriták műalkotásai (47)
9. A magyarok griffes emlékei (48)
10. Khoraszán és Khorezm hurrita-mitanni betelepülői (48)
IV. Ókori szerzők a matian, matien, mater neveken említett
magyarokról három földrajzi térségben (49)
1. Az Urmia-tó környékén (51)
(1) Hérodotosz (Kr.e. kb. 484-425) a matien népről (51)
(2) Polübiosz [Polybius] (kb. Kr. e. 201-120) a matian
népről (52)
(3) Sztrabón (kb. Kr. e. 60 - Kr. u. 20) a matian népről (52)
2. A Halüsz folyó vidékén (53)
(1) Hérodotosz a matien népről (53)
(2) Hekateusz [Hecataeus] (Kr. e. 549 - 477) a maticeta
népről (54)
(3) Xanthusz (Kr. e. 5. sz.) és Sztrabón Matiénéről (54)
3. A Volgától keletre, a Volga-könyök és a Jaxartesz folyó
vonalától északra (54)
(1) Ptolemaiosz (Kr. e. 2. sz.) a mater népről a Volgától
keletre (54)
(2) Pliniusz [maior] (Kr. u. 23-79) a matian népről a
Jaxartesz folyó vidékén (55)
V. A szabirok és a matianok viszonya (57)
1. Hérodotosz a szaszpeir vagy szaszpir (szapir, szabir)
népről (57)
2. Szaparda tartomány a perzsa feliatokon I. Dareiosz [Dárius]
király (Kr.e. 522-486) korából (58)
3. Szabir szövetség és Szubartu, Szaparda, „Szabartoi aszphaloi"
(1) A szabir és Szubartu név jelentései (60)
(2) A szabir/ibér szövetség lehetséges alarod [bolgár, alán,
albán] csoportja (63)
(a) A szabir ibérek (63)
(b) Az alarod bolgárok (64)
(c) Alánok (68)
(d) Albánok (69)
(3) A Szaparda és „Szabartoi aszphaloi" nevek jelentései (71)
(a) Szaparda perzsa tartomány (71)
(b) Szabartoi aszphaloi mint királyi magyar (71)
(c) Szabartu aszpalu mint szabir szövetségi jelkép is (72)
4. Ptolemaiosz a szuard/szavárd népről és szabirok az 5-6.
században (73)
(1) Ptolemaiosz a szuard népről (73)
(2) Szabirok az 5-6. században (74)
VI. A három magyar népág megkülönböztető istenség- és népneve, a névjelentések rendszere (75)
1. A három magyar népág istenség- és népneveinek
rendszere (75)
2. Az istenség- és népnevek főbb jelentései
(1)a. A szarvastehén-szarvasbikagriff jelképű istenséget
tisztelő, nyugati, székely magyar nép; vagy
b. A Szabártu-(Pa-)Dámáség istenséget tisztelő szikéi
matian nép (78)
(a) A Szabártu név jelentései (78)
(b) A (Pa-)Dámáség név jelentései (79)
(c) A székely név jelentései (80)
(2)a. A férfiúi oroszlángriff jelképű egyetlen Baál istent
s szülő (csoda)szarvasát tisztelő, észak-déli, királyi
(palóc) magyar [„fekete" magyar] nép; vagy
b. A Szabártu Aszpálu, vagy Aszbálu istenséget tisztelő,
aszpalu matian nép (85)
(a) Az Aszbálu, vagy Aszpálu istennév és az Árpád
név jelentései (85)
(b) Az aszpalu népnév jelentései (86)
(3)a. Az oroszlánanya-oroszlánhímgriff jelképű istenséget
tisztelő, napkeleti, ragadozó emlős állat szülte, a
vadászó nőstény oroszlán népe, griffes-indás magyar
[fehér, szár magyar] nép; vagy
b. Az Úrtu-,vagy Ugúr-En-Aszpak (Aszpálu) istenséget
tisztelő, kidarita, kabar, kúrtu, onogúr, NSzPK matian
nép (87)
(a) Az Úrtu és kúrtu nevek jelentései (87)
(b) Az Ugúr és onogúr nevek jelentései (88)
(c) Az En-Aszpak (NSzPK) név jelentései (89)
(d) A kidarita és a kabar nevek jelentései (91)
B) A HÁROM MAGYAR NÉPÁG ÁTTELEPÜLÉSE A KÁRPÁTMEDENCÉBE (92)
I. A székely magyarok útja a Halüsz folyótól a Kárpátmedencébe (92)
1. Ptolemaiosz (i. e. 2. sz.) a dalmáciai szikulótákról (92)
2. Pliniusz (maior) (i. sz. 23-79) a balkáni szikulótákról (93)
3. Bíborbanszületett VII. Konstantin [Kónsztantinosz VII.
Porphürogennétosz] (ur. 912-959) a 7. század elején
a Balkán-félszigeten lakó zachlum nevű népről (93)
4. A dalmát matianok (95)
5. Babba Mária a székely hagyományban (98)
6. Dámáség isten a székely hagyományban (99)
7. A Csíki Székely Krónika utalásai (101)
8. De hó reme róma! (103)
9. A székely nép kettéválása Attila halála után (104)
10. A szekel, esz(e)kel „bolgár" székelyek (104)
11. A székelyek és a griffes-indás, késői „avar", fehér magyarok
(1) A székelyek mint a korábban betelepültek (105)
(2) Emese álmának valószínű jelentése dinasztiaváltás
a fekete magyaroknál (107)
(3) III. Béla rézpénzének felirata és tanúságtétele (108)
(4) A székelyek három nemzetsége (111)
12. A székelyek és a többi magyarok embertani jellege (113)
13. A székelyek pálmát utánzó díszítményei (114)
14. Az Urmia-tó térségéből elköltöző néprészek valószínű
kiindulási körzete (115)
15. Galad mint székely rabonbán Árpád honfoglalása idején (116)
16. A székely rovásírás és az óhellén írás hasonlósága (119)
II. A fehér magyarok vonulása a Kárpát-medencébe (120)
1. A Volgától keletre, a Jaxartesz folyó vidékére települt
mater/matian-magyarok népi környezete (khoraszmik,
masszageták, thisszageták, jirkák, parthik, szakák és
az isszédonok mint a fekete húnok és a makedónok
lehetséges alapnépessége) (120)
2. A húnok névváltozatainak jelentése (124)
3. Az álavar uar-khiónitákkal vagy vár-kúnokkal jött magyarok
(1) Az uar-khióniták vagy vár-kúnok (127)
(2) Az uar/vár népcsoport (129)
(3) Kotzager, tarniak, zabender népcsoportok (129)
4. A griffes-indás, „késői avar", fehér magyarok (130)
(1) A keletre vándorló magyar materokhoz, matianokhoz
feltehetően csatlakozó rokonnépek ([ki]dariták, kabar
parikánok vagy hirkánok és pantimathik). Lehetséges
keleti szabir szövetségük (130)
(2) A Jaxartesz vidéki magyarok átköltözése a Kaukázus
északi előterébe (133)
(a) A cidarita húnok (133)
(b) A khorezmi kabarok (134)
(c) Szabir szövetség a Kaukázus északi előterében (135)
(d) Türk támadás három részre szakítja a szabir
magyarságot, a fehér magyarok a Kárpát-medencébe
költöznek (136)
5. Az onogurok és a fehér magyarok azonossága (139)
6. A fehér magyarok Anonymusz „kunjai" és a csángók (142)
(1) A hét „kun" vezér nevének lehetséges jelentései (142)
(2) A csángók nevének jelentései (145)
III. A fekete magyarok vonulása a Kárpát-medencébe (146)
1. A kimmerek és a szkíták eredetéről (147)
2. A szármatákkal jött magyarok (152)
(1) Hérodotosz a szauromatákról és a meótokról (152)
(2) Ptolemaiosz a magyeri/megyeri népekről (155)
(3) Ovidiusz a magyeri/megyeri népekről (159)
(4) Pliniusz [M] a szármaták származásáról (160)
(5) A szármaták (161)
(6) Az urgok (163)
(7) A thiszamaták (164)
(8) A szaudaraták (164)
(9) Az iazyg népnév és Dámáség/Damazig isten neve (164)
(10) A szármaták és a magyarok embertani hasonlósága (165)
(11) A szármaták magyarokra utaló régészeti emlékei (165)
3. A hunokkal jött magyarok (166)
4. Álmos és Árpád fekete magyarjai (168)
(1) Az „aszpalu" királyi palócok (168)
(2) A finnugor vagy kelet-balti jirkák(170)
5. A honfoglaló törzsek neveinek jelentése és tanúságtétele (171)
(a) A magyar törzsnevek jelentése (171)
(b) A törzsnevek tanúságtétele (184)
C) RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS (185)
Függelékek (186)
Irodalomjegyzék (189)
Képek

Farkasinszky Tibor

Farkasinszky Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Farkasinszky Tibor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv