Tanulmányok Budapest múltjából XXIX.

Ünnepi szám a magyar állam ezeréves fennállásának tiszteletére/A Budavári Királyi Palota évszázadai - kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2000. március - 2001. január/Konferencia 2000. május 30-31.

Szerző

'Fazekas István: Tanulmányok Budapest múltjából XXIX. ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Történeti Múzeum-Budapest Főváros Levéltára
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	606 oldal
Sorozatcím:	Budapest várostörténeti monográfiái
Kötetszám:	38
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A „főváros" kérdésnek hatalmas irodalma van. A téma tanulmányozásakor figyelembe kell még vennünk a „székváros", a rezidencia fogalmát, amellyel az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi tudomány szintén sokat foglalkozott. A két fogalom ugyan gyakran fedi egymást, de nem mindig, így megkülönböztetendő egymástól. Az újabb magyar történetírás arra mutatott rá, hogy a magyar államalapítást követő időben a fővárosi jelleg egy, az „ország közepének" (médium regni) nevezett tájegységben összpontosult, s az ennek a szélét képező három város, Esztergom, Székesfehérvár és Óbuda között oszlott meg. A központ Óbudáról Budára helyezése után is maradtak bizonyos fővárosi funkciók a másik két városban: Esztergomban székelt az érsek, aki a középkor végén Magyarország prímása volt, és „született" pápai követ, Székesfehérvár pedig a koronázó- és királyi temetkezőváros maradt. A magyar „medium regni" tájegység jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is felismerte. Mint ismeretes, Buda csak a XV. század elején vált véglegesen (a török hódításig) királyi rezidenciává, ezért kérdéses, hogy milyen mértékben beszélhetünk addig róla mint fővárosról. Jelen tanulmányomban a fővárosi jellegre vonatkozó utalásokból - amelyek különösen bizonyos fontos események alkalmából mutatkoznak meg valamint a budai polgárság önértékelésből indulok ki, hogy a végén választ adhassak a fenti kérdésre. A XIV. század elején Buda kétségkívül székvárosként fordul elő a forrásokban. Az Anonymi Descriptio Europae Orientális című forrás 1308-ban Budát Magyarország székvárosának és az egész ország legnagyobb városának nevezte. Ugyanebben az évben I. Károly arról írt, hogy az ország kormányzását átvéve fővárosába, Budára jött főpapjaival és báróival együtt. A két adat nem egészen ugyanazt jelenti. Feltűnő, hogy a külföldi forrás nem „sedes regis"-nek vagy „regia"-nak, tehát nem királyi székhelynek, hanem az ország „székének" nevezi Budát. Más a probléma a „civitas principális" kifejezéssel, amit valóban fordíthatunk fővárosnak. Csakhogy ez csupán egy városkategória, ahogy ez az 1405-ös városi dekrétumból is kiderül, amely megemlíti a „civitates principaliores"-eket, azaz a „főbb" városokat. Vissza

Tartalom

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT
Kubinyi András: BUDA, MAGYARORSZAG KÖZÉPKORI FŐVÁROSA 11
Bessenyei József: AMI A BUDAI TANÁCS „ÁRULÁSA " UTÁN KÖVETKEZETT 23
R. Várkonyi Ágnes: A KORONA ÉS A BUDAI VÁR 37
Fazekas István: A BUDAI KIRÁLYI PALOTÁRA VONATKOZÓ FORRÁSOK A BÉCSI FŐUDVARMESTERI HIVATAL LEVÉLTÁRÁBAN
Függelék: HAUS-, Hof- UND STAATSARCHIV HOFARCHIVE Obersthofmeisteramtsakten, 290/1796. „Beschreibung derjenigen Möbel so zum Gebrauch Seiner Königlichen Hoheit DES PALATINI SIND ABGEGEBEN WORDEN." 49
Georg Kugler: A KÖZÉPKORI LOVAGRENDEKTŐL A MODERN ÉRDEMRENDIG
(az aranygyapjas rend, a katonai Mária Terézia-lovagrend és a királyi magyar Szent István-rend) 81
Georg Kugler: VOM MITTELALTERLICHEN RITTERORDEN ZUM MODERNEN VERDIENSTORDEN 89
F. Dózsa Katalin: AZ UDVARI DÍSZRUHA TÖRTÉNETE 95
Ujváry Gábor: A BUDAI KIRÁLYI PALOTA A „NEOBAROKK TÁRSADALOMBAN"
A palota és a nagypolitika a két világháború között 105
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE
Beke Margit: A KIRÁLYI PALOTA EGYHÁZTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI A XVIII. SZÁZADBAN 125
Schwarcz Katalin: MÁRIA TERÉZIA LÁTOGATÁSA A BUDAI KLARISSZÁKNÁL 1751. AUGUSZTUS 8-ÁN
FÜGGELÉK: BUDAI KLARISSZA FŐNÖKNŐK ÉS HELYETTESEIK (1740-1751) 135
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY
Kedves Gyula: A BUDAI VÁR SZEREPE AZ 1849. ÉVI TAVASZI HADJÁRATBAN 161
Basics Beatrix: A BUDAI VÁRPALOTA OSTROMAINAK ÁBRÁZOLÁSAI 169
Ságvári György: GÁRDÁK, DÍSZBANDÉRIUMOK BUDAVÁRBAN 185
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN
Farbaky Péter: A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MÁTYÁS ÉS A JAGELLÓK IDEJÉN 205
Kelényi György: A BUDAI KIRÁLYI PALOTA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE A XVIII. SZÁZADBAN 217
Farbaky Péter: A BUDAI KIRÁLYI PALOTA A HISTORIZMUS KORÁBAN
(Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241
Alföldy Gábor: A BUDAI KIRÁLYI VÁRKERT AZ ÚJKORBAN (Építéstörténeti vázlat) 267
Kókay György: DOKUMENTUMOK a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293
Prakfalvi Endre: ADATOK A BUDAVÁRI PALOTAEGYÜTTES 1945 UTÁNI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ 343
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE
Rózsa György: A BUDAI VÁRPALOTA LOTHARINGIAI FALIKÁRPITJAINAK SORSA 361
Ilsebill Barta-Fliedl: A Kaiserliches Hofmobiliendepot története az udvart kiszolgáló intézményektől a Hofmobiliendepot Múzeumig 371
Garas Klára: A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a szépművészeti múzeumban 381
Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése
Függelék: a MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEKBEN AZONOSÍTOTT KÉPEK a MEGMARADT MŰTÁRGYAK JEGYZÉKEI (DÁVID FERENC GYŰJTÉSE) 411
Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem
Függelék: DÍSZÍTŐ JELLEGŰ KISPLASZTIKÁK AZ YBL-HAUSZMANN-FÉLE PALOTASZÁRNYAKBAN (1900-1914) 457
Lovay Zsuzsanna: A Thék-gyár bútorai a budai királyi palotában 473
Rostás Péter: egy helyiség helye
A Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története
Függelék: A HUNYADI MÁTYÁS-TEREM KIVITELEZÉSE 487
FÜGGELÉK
Kovácsi Béla: VILÁGÖRÖKSÉG 539
KATALÓGUS 547
ÖSSZESÍTETT IRODALOM 585
A KÖTET SZERZŐI 605

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem