Földtani és bányászati ismeretek I-III.

Tananyag vállalati szakképzés és továbbképzés céljára

Szerző

'Fazekas László: Földtani és bányászati ismeretek I-III. ' összes példány

Kiadó:	Országos Érc- és Ásványbányák
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	523 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A bányászat az emberiség egyik legősibb foglalkozása, őstermelő tevékenységei közül a legjelentősebb. A gazdasági élet fejlődése nagymértékben a Föld méhében rejtőzködő természeti erőforrások egy részének: az ásványi nyersanyagoknak a kitermelésére volt és van a továbbiakban is alapítva, így a bányaipar és fejlesztésének fontossága egyértelmű. A társadalmi-gazdasági fejlődés a felhasználásra kerülő ásványi anyagok fajtáinak számával és a kitermelt ásványi anyagok mennyiségével is lemérhető. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság számára egyaránt nélkülözhetetlenek az alapanyagot jelentő, az energiahordozó, vagy a talajjavító bányászati termékek.
Az utóbbi évtizedben végbemenő világgazdasági korszakváltás egyik tényezőjeként jelentkezett a nyersanyagkérdés azzal, hogy a relatív szűkösséggel jellemezhető időszakban egy szigorúbb, ökonomikusabb nyersanyagpolitikával kell élnünk. Ez egyben azt jelenti, hogy a legnagyobb gazdasági hatékonyságra törekvő kitermelés és feldolgozás mellett körültekintő és hosszabb távra tervezett ásványvagyon-gazdálkodási és ezzel együtt bányászkodási stratégiával is kell rendelkeznünk.
A kitűzött termelési-gazdasági feladatok megoldásához nem csak korszerű eszközrendszerre van szükség, de a személyi feltételeket is biztosítani kell. A dolgozói létszám önmagában még nem jelent feltétel-biztosítást, ha az egyes dolgozók nem rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges szakismeretekkel, továbbá a vállalat, illetve a társüzemek feladatainak, körülményeinek , szaktevékenységeinek átfogó ismereteivel. A társadalmi gazdasági környezet szükségszerűen gyors fejlesztése megköveteli a termelés minden szintjén az egyéni fejlődést, továbbképzést akár szervezett, akár öntevékeny formában. Vissza

Tartalom

I/A-B kötet
BEVEZETÉS
1. A VÁLLALAT ÉS KÖRNYEZETE 5
1.1 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS A HAZAI BÁNYÁSZAT. RÖVID ÁTTEKINTÉS 5
1.2 AZ ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK TEVÉKENYSÉGE ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 18
1.2.1. A művek tevékenysége 21
1.2.2. A vállalat szervezeti felépítése 43
1.3 AZ ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK GAZDASÁGI FELADATAI ÉS KAPCSOLATI RENDSZERE 47
1.3.1. Az érc- és ásványbányászat helye a népgazdaságban 47
1.3.2. A vállalat exporttevékenysége 49
1.3.3. A vállalat középtávú terve 1981-85. között 50
1.3.4. A nemfémes ásványbányászat és előkészítés hosszútávú tervkoncepciója 51
1.3.5. A vállalat kapcsolatai a hatóságokkal, a társvállalatokkal és intézményekkel 52
2. FÖLDTANI ALAPISMERETEK 57
2.1. A KŐZETEK KIALAKULÁSA ÉS FAJTÁI 59
2.2. SZERKEZETI TÉNYEZŐK 69
2.2.1. Szerkezeti elemek kora 70
2.2.2. Szerkezeti elemek jellege 70
2.3. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 72
2.3.1. Ásványvagyon fogalma, meghatározása 72
2.3.2. Műrevalóság, kitermelhetőség 73
2.3.3. Ásványvagyon kategóriák 74
2.3.4. Az ásványvagyon meghatározása 75
2.3.5. Az ásványvagyon számítása 75
2.3.6. Ásványvagyon-gazdálkodás 77
2.4. TELEPTANI ISMERETEK 77
2.4.1. Magmás telepek 78
2.4.2. Vulkáni telepek 81
2.4.3. Utóvulkáni telepek 86
2.4.4. Vulkáni üledékes telepek 93
2.4.5. Utóvulkáni üledékes telepek 99
2.4.6. Üledékes telepek 106
3. FÖLDTANI KUTATÁS 125
3.1. A FÖLDTANI KUTATÁSOK FÁZISAI 125
3.2. A FÖLDTANI KUTATÁSOK MÓDSZEREI 126
3.2.1. A földtani, nyersanyagföldtani térképezés 127
3.2.2. Geofizikai kutatások 128
3.2.3. Bányabeli geofizikai módszerek 131
3.2.4. Geokémiai kutatások 131
3.2.5. Fúrás és kutatás 133
3.3. BÁNYÁSZATI KUTATÁSOK 135
4. BÁNYATERVEZÉS 139
4.1. AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK TERMELÉSI FOLYAMATAI 139
4.2. ALAPVETŐ TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 142
4.3. MÉLYMŰVELÉSŰ BÁNYÁK TELEPÍTÉSE 148
4.4. A KÜLFEJTÉSEK TELEPÍTÉSE 157
4.4.1. A külszíni bányászat előnyei és hátrányai 159
4.4.2. A külfejtések csoportosítása 161
4.4.3. Letakarítási arány 163
4.4.4. Geológiai, vastagsági és üzemi viszonyszám 163
4.4.5. Az elővíztelenítés tervezése 165
4.4.6. A nyitás tervezés 167
4.4.7. Művelési mód tervezése 169
4.4.8. Tervezés 171
4.4.9. Munkaszintek száma a termelőgépek figyelői, bevételével 176
4.4.10. Hányók tervezése, hányóképzés 177
4.4.11. A külfejtés kapacitásának számítása kotrógépes üzemnél 180
5. FELTÁRÁSI TEVÉKENYSÉGEK 183
5.1. AKNAMÉLYÍTÉS 183
5.2. A FELTÁRÓVÁGATOK KIHAJTÁSA 189
5.3. A KÜLFEJTÉSEK FELTÁRÁSA 194
6. MŰREVALÓ ÁSVÁNYOK KITERMELÉSE 197
6.1. MÉLYMŰVELÉSI BÁNYÁSZAT FEJTÉSI TECHNOLÓGIÁI 197
6.1.1. A fejtés telepitése 197
6.1.2. Fejtésmódok 198
6.1.3. Fejtési munkálatok 202
6.1.4. Fejtések a mélyművelésű ércbányászatban 202
6.2. A KÜLSZÍNI BÁNYÁSZAT FEJTÉSI TECHNOLÓGIÁI 213
6.2.1. Robbantásos jövesztés 213
6.2.2. Robbantás nélküli gépi jövesztés 219
6.2.3. Rakodás a külfejtésekben 225
6.2.4. Szállítás a külfejtésekben 226
6.2.5. Hidraulikus termelés 228
6.2.6. A hidraulikus nyershomok szállítása 240
7. A BÁNYAMŰVELÉSHEZ TARTOZÓ EGYÉB TECHNOLÓGIÁK 249
7.1. BÁNYASZELLŐZTETÉS, KLIMATIZÁLÁS 249
7.1.1. A bányaszellőztetés fogalma és rendszere 250
7.1.2. Bányaszellőztetés gépei 252
7.1.3. Klimatizálás 253
7.2.1. Vízbetörés elleni védekezés módja 254
7.2.2. Vízmentesítő telepek 255
7.3. SŰRÍTETTLEVEGŐS ENERGIAELLÁTÁS 258
7.3.1. Légsűrítő telepek és berendezések 258
7.3.2. Sűrítettlevegős vezetékrendszer és energiaátalakitók 261
7.4. HÍRKÖZLÉS 263
7.5. BÁNYAVILÁGITÁS 265
8. KÖRNYEZETVÉDELEM 269
8.1. CIVILIZÁCIÓS ÁRTALMAK 269
8.2. A NYERSANYAGELŐFORDULÁS MINT A KÖRNYEZET RÉSZE, AZ ÁSVÁNYI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATAI 272
8.3. LEVEGŐ ÉS LEVEGŐSZENNYEZÉS 275
8.3.1. A levegő összetétele 275
8.3.2. A levegő fizikai állapotjelzői és azok élettani hatása 276
8.3.3. A levegő szennyezettsége 277
8.3.4. Levegőtisztaságvédelmi alapfogalmak 279
8.3.5. A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei
8.4. A VÍZ ÉS VÍZSZENNYEZÉS 285
8.4.1. A vízminőség fogalma 285
8.4.2. Vízszennyezés 286
8.4.3. A szennyvizek típusai 287
8.4.4. A szennyvizek elhelyezése, tisztítása 289
8.5. HULLADÉKSZENNYEZÉS ÉS HULLADÉKKEZELÉS 289
8.6. ZAJ, ZAJÁRTALMAK 292
8.7. SZILÁRD ÁSVÁNYBÁNYÁSZATI BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEZÉSE 295
IRODALOMJEGYZÉK 299

II. kötet
BEVEZETÉS 3
9. GÉPÉSZETI SZAKISMERETEK 5
9.1. MUNKAGÉPEK A BÁNYÁSZATBAN 7
9.1.1. Szivattyúk 7
9.1.2. Ventillátorok 20
9.1.3. Kompresszorok 24
9.2. BÁNYAGÉPEK A MÉLYMŰVELÉSŰ BÁNYÁKBAN 31
9.2.1. A jövesztés gépei 31
9.2.2. A rakodás gépei 51
9.2.3. A szállítás gépei 61
9.3. BÁNYAGÉPEK A KÜLFEJTÉSEKBEN 98
9.3.1. Jövesztőgépek a külfejtésben 98
9.3.2. Külfejtések szállítóberendezései 109
9.3.3. Hányóképző gépek 116
9.3.4. Külfejtések segédgépei 116
10. VILLAMOSSÁGI SZAKISMERETEK 119
10.1. A VILLAMOSENERGIA VÉTELEZÉSE 120
10.1.1. Árszabások 122
10.1.2. Mérőberendezések 122
10.1.3. Meddő teljesítmény 125
10.1.4. Energiavételezés 127
10.2. A VILLAMOSENERGIA ELOSZTÁSA 129
10.2.1. A villamos vezetékek 131
10.2.2. Tartalék berendezések 133
10.2.3. Elosztó és kapcsoló berendezések 133
10.3. FOGYASZTÓK FŐBB TÍPUSAI 134
10.4. TŰZ ÉS ÉRINTÉSVÉDELEM 138
10.5. A BIZTONSÁGOS ÜZEMVITEL 140
10.6. A VILLAMOS BERENDEZÉSEK KARBANTARTÁSA 143
10.7. TÁVMŰKÖDTETÉS, AUTOMATIZÁLÁS 144
11. ÁSVÁNYELŐKÉSZÍTÉS 147
11.1. AZ ÁSVÁNYELŐKÉSZITÉS FŐBB ELJÁRÁSAI 149
11.1.1. Feltárás 149
11.1.2. Szétválasztás szemcseméret szerint 150
11.1.3. Dúsítási eljárások elvi alapjai, berendezései 151
11.1.4. A víztelenítés módszerei 152
11.1.5. Segédműveletek 153
11.2. A FELTÁRÁSI MŰVELETEK BERENDEZÉSEI 153
11.2.1. A törés berendezései 154
11.2.2. Az őrlés és berendezései 164
11.3. AZ OSZTÁLYOZÁS ÉS BERENDEZÉSEI 172
11.3.1. A száraz szitálás gépei 173
11.3.2. A nedves szitálás gépei 177
11.3.3. A nedves osztályozás berendezései. Áramkészülékek 178
11.3.4. Mechanikus nedves osztályozók 184
11.3.5. Centrifugális osztályozók 185
11.3.6. Száraz áramkészülékek, szélosztályozók 187
11.4. A DÚSÍTÁS BERENDEZÉSEI 194
11.4.1. Sűrűség szerinti dúsítás 194
11.4.2. Iszaptalanító mosás 201
11.4.3. A flotálás és berendezései 202
11.4.4. A mágneses szeparálás és berendezései 206
11.4.5. Elektromos szeparálás és berendezései 209
11.5. A VÍZTELENÍTÉS 210
11.6. A SZÁRÍTÁS ÉS BERENDEZÉSEI 216
IRODALOMJEGYZÉK