Fazekas Mihály összes költeményei

Fülszöveg

Fazekas munkásságát Csokonai nevével kapcsolja össze az irodalomtörténet. Az idősebb Mihály "csecsemőkori lélekbarátjaként" tisztelte fiatalabb pályatársát, Csokonait - hasonló származásuk alapján; közös szülőföldjük s lakhelyük Debrecen, de költészetük is sokféle rokonságra vall - műveltségük, rokokó stílusuk, varázslatos festőiségük, irodalmi népiességük, botanikai érdeklődésük kölcsönös hatásának megnyilvánulásaként. Mindketten a debreceni református kollégiumban nevelkedtek, csak néhány év különbséggel; s életpályájuk is kalandos módon alakult, bár nem mindig esett egybe. Csokonait - a vérmezei tragédia után - elüldözték a kollégiumból, Fazekas idejekorán kilépett: 1782-ben katonának állt.
Barátságuk későbbi keletű. Csokonai még a felsőbb tagozatra járt, amikor Fazekas már a "császárhuszárok" közt forgott, Galíciában szolgált, megjárta a moldvai frontot, majd részt vett a francia-porosz-osztrák háborúkban is. Főhadnagyi rangot ért el, de ekkorra megelégelte a sok vérontást: leszerelt. Szülővárosába tért meg, az irodalomnak élt, birtokán füvészkedett, közéleti tisztségeket töltött be - két szerelem sebző emlékével a szívében, ami miatt nem házasodott meg. Ekkor szövődött igazi ismertsége, mély barátsága Földi Jánossal, a tudós professzorral, illetve Földi tanítványával, Csokonaival.
Első verseit hadi élmények ihlették, melyekre azonban egyre inkább a "győzöttön könyörülő" tartás a jellemző. A későbbiekben pedig - többek közt - a felvilágosodás eszméinek közvetítését vállalta. Katonás önfegyelemmel takargatja ellágyulóan érzékeny lelkületét, álmodozásra s naiv erotikába hajló természetét. Biztonsággal kezeli az antik formákat, különösen kedveli a hexametert, de a dalszerű megoldásokat is. Árnyalt költői nyelve táji ízekkel frissül meg, s gyakran játékos-színes szinonimáival lep meg.
A Lúdas Matyi sikere s mind messzebb hangzó népszerűsége indokolatlanul szorította háttérbe a kisebb lírai verseket, hisz közülük több (mint pl. a Ruszánda, moldvai szép, a Hortobágyi dal, a Nyári esti dal, A kelletekorán jött csendes esőhöz, a "Bóldog, ki fákat űltet" kezdetű s a debreceni első kalendáriom" számára írt) ugyancsak ritka remeklés. Vissza