A lexikonok szerint az abház nyelvet ötvenötezren beszélik. Az abházok a Fekete-tenger partján, égbe nyúló hegyek között élnek, szeretik a jó borokat és a vidám történeteket. Van egy írójuk, Fazil Iszkander, akit az egész világon ismernek, s ismerik faluját is, annak lakóit, a csegemieket, hisz róluk szól Iszkander valamennyi műve. Iszkander írásaiból 1977-ben Tiltott gyümölcs címmel adtunk ki válogatást, mostani kötetünkben legfrissebb terméséből teszünk közzé két kisregényt. Az első pillanatra egymástól oly távolinak tűnő két művet valójában sok-sok szál köti össze: közös a történet színhelye - persze Csegem falu -, a főhősökben pedig, a félig mesebeli Szarvasfiúban és a teljesen a mai világunkban élő ezermester Kjazimban egyaránt a népi bölcsesség, a furfangos észjárás, a bajokon is átsegítő derű megtestesítőit fedezhetjük fel. Mosolyogva olvassuk végig a két kisregényt, pedig néha tragédiákat rejtenek, és súlyos közösségi-egyéni gondokat jeleznek a csegemiek vidám történetei.