FB-86

Fülszöveg

RÉSZLET AZ FB—86-BÖL,
— Sokat tudsz, Éva, túlságosan sokat.
— Igen — sóhajtott a lány.
— És beteg vagy — folytatta a férfi nagyon beteg vagy. Butaságokat fecsegíja össze l
— Nem . . . nem . . . igazat mondtam! — kiáí»-tott Éva.
— Fecsegsz! Veszélyesen fecsegsz! — A férli felállt. — Rendbe kell hoznom az idegeidet. . Érted? ; '
— Nem! Nincs semmi bajom
— Meggyógyítalak! — Frédi a belső zsebéből hosszúkás dobozt húzott elö. Hasonlított a töltőtoll-dobozokhoz.
Éva táguló szemmel kísérte a férfi mozdulatait, és ösztönösen hátrált a fal felé. Frédi a dobozból injekciós tűt és fecskendőt vert elő, kabátja, zsebéből egy ampullát.
— Vetkőzz!
A lány mintha kijózanodott volna. Ajka a rémülettől szétnyílt, szeme kitágult, kezét védőn maga elé emelte.
— Nem! Nem! Frédi! Kegyelmezz! Frédi. . .
— Vetkőzz! — parancsolta a férfi. Szeme összeszűkült, és lassan közeledett a lányhoz.
— Frédi, az Istenért — suttogta a lány. — . . . Frédi. . . hallgass meg Ne légy kegy etlen .... Tovább

Fülszöveg

RÉSZLET AZ FB—86-BÖL,
— Sokat tudsz, Éva, túlságosan sokat.
— Igen — sóhajtott a lány.
— És beteg vagy — folytatta a férfi nagyon beteg vagy. Butaságokat fecsegíja össze l
— Nem . . . nem . . . igazat mondtam! — kiáí»-tott Éva.
— Fecsegsz! Veszélyesen fecsegsz! — A férli felállt. — Rendbe kell hoznom az idegeidet. . Érted? ; '
— Nem! Nincs semmi bajom
— Meggyógyítalak! — Frédi a belső zsebéből hosszúkás dobozt húzott elö. Hasonlított a töltőtoll-dobozokhoz.
Éva táguló szemmel kísérte a férfi mozdulatait, és ösztönösen hátrált a fal felé. Frédi a dobozból injekciós tűt és fecskendőt vert elő, kabátja, zsebéből egy ampullát.
— Vetkőzz!
A lány mintha kijózanodott volna. Ajka a rémülettől szétnyílt, szeme kitágult, kezét védőn maga elé emelte.
— Nem! Nem! Frédi! Kegyelmezz! Frédi. . .
— Vetkőzz! — parancsolta a férfi. Szeme összeszűkült, és lassan közeledett a lányhoz.
— Frédi, az Istenért — suttogta a lány. — . . . Frédi. . . hallgass meg Ne légy kegy etlen . . .
— Vetkőzz! — Már ott állt a lány élőt*. Szúrós, sötét szeméből kegyetlenség áradt. Mereven nézett a lányra, akinek arca a rémülettől eltoTzult. — Túl sokat tudsz rólam, túl sokat — sziszegte, — Hallgatnod kell! De if nem tudsz hallgatni
Éva homlokán a félelem gyöngyszemei csillogtak, mellét irtózatos erő szorította össze, szíve kalapált, gondolatai vad körtáncot jártak. Elemi erővel tört fel belőle a kétségbeesés, de hang helyett valami furcsa hörgés hagyta el ajkát. Neki akart ugrani a férfinak, de elsötétült előtte a világ, és ájultan összeesett. Vissza