Politikai gazdaságtan

Tankönyv

Szerkesztő

'Fedor János: Politikai gazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	808 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A politikai gazdaságtan tankönyv második kiadásának megjelenése óta eltelt idő alatt a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban szakadatlanul tovább fejlődött a szocialista termelés,... Tovább

Tartalom

Előszó	5
A politikai gazdaságtan tárgya	9
Az anyagi javak termelése - a társadalom életének alapja	9
A termelőerők és a termelési viszonyok	10
A politikai gazdaságtan meghatározása	13
A politikai gazdaságtan módszere	16
A politikai gazdaságtan osztályjellege	18
A kapitalizmus előtti termelési módok	20
Az emberi társadalom keletkezés. Az ősközösségi rend termelőerői	20
Az ősközösségi rend termelési viszonyai	22
A magántulajdon és az osztályok kialakulása. Az ősközösségi rend felbomlása	26
A rabszolgatartó rend kialakulása	29
A rabszolgatartó rend termelési viszonyai. A rabszolgák helyzete	33
A rabszolgatartó rend ellentmondásainak kiéleződése és a pusztulása	38
A hűbériség keletkezése	41
A hűbéri társadalom termelési viszonyai. A parasztok kizsákmányolása a hűbérurak által	44
A középkori város. A kézműves céhek. A kereskedői testületek	48
A hűbéri társadalom osztályai és rendjei - A feudális hierarchia	50
A hűbéri társadalom termelőerőinek fejlődése	51
A tőkés termelési forma megszületése a hűbéri rend méhében. A kereskedelmi tőke szerepe	52
A jobbágyparasztok felkelései. A polgári forradalmak. A hűbéri rend bukása	56
A tőkés termelési mód	59
A monopólium előtti kapitalizmus	59
Árutermelés. A tőkés termelési mód keletkezése	59
Az árutermelés mint a kapitalizmus keletkezésének kiindulópontja	59
Az áru és tulajdonságai. Az áruban testet öltött munka kettős jellege	60
A társadalmilag szükséges munkaidő. Az egyszerű és a bonyolult munka	63
Az értékformák fejlődése. A pénz lényege	65
A pénz funkciói	68
Az arany és a papírpénz	73
Az árufetisizmus	74
Az értéktörvény mint az árutermelés gazdasági törvénye	75
Az eredeti tőkefelhalmozás	77
A tőke és az értéktöbblet. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye	81
A tőkésrend alapja	81
A pénz átalakulása tőkévé	82
A munkaerő mint áru. A munkaerő-áru értéke és használati értéke	83
Az értéktöbblet-termelés - a kapitalizmus gazdasági alaptörvénye	86
A tőke mint társadalmi termelési viszony. Az állandó és a változó tőke	88
Az értéktöbbletráta	91
Az abszolút értéktöbblet termelése. A munkanap és határai. Harc a munkanap megrövidítéséért	91
A relatív értéktöbblet termelése	94
A külön értéktöbblet	96
A tőkés társadalom osztályszerkezete. A burzsoá állam	97
A kapitalizmus három fejlődési szakasza az iparban	100
Az egyszerű tőkés kooperáció	100
A kapitalizmus manufaktúra időszaka	102
Az ipari forradalom	106
A tőkés iparosítás	109
A kapitalista gyár. A gép mint a bérmunkás tőkés kizsákmányolásának eszköze	110
A nagyipar és a mezőgazdaság	113
A munka és a termelés tőkés társadalmasítása. A gépek alkalmazásának határai a kapitalizmusban	115
A munkabér	117
A munkaerő ára. A munkabér lényege	117
A munkabér fő formái	119
Az izzasztó munkabér-rendszerek	123
Névleges bér és reálbér	125
A reálbér csökkenési tendenciája a kapitalizmusban	127
A munkásosztály harca a munkabér felemeléséért	133
A tőkefelhalmozás és a proletariátus elnyomorodása	136
A termelés és újratermelés	136
A tőkés egyszerű újratermelés	137
A tőkés bővített újratermelés. A tőkefelhalmozás	139
A tőke szerves összetétele. A tőke koncentrációja és centralizációja	140
Az ipari tartaléksereg	142
A tőkés felhalmozás általános törvénye. A proletariátus viszonylagos és abszolút elnyomorodása	146
A tőkés termelési mód alapvető ellentmondása	152
A tőke körforgása és megtérülése	153
A tőke körforgása. Az ipari tőke három formája	153
A tőke megtérülése. A termelési idő és a forgalmi idő	157
Az állótőke és a forgótőke	158
Az értéktöbblet évi rátája. A tőkemegtérülés meggyorsításának módjai	160
Az átlagprofit és a termelési ár	162
A tőkés termelési költségek és a profit. A profitráta	162
Az átlagprofitráta kialakulása és az áru értékének átalakulása termelési árrá	164
A profitráta csökkenés tendenciája	170
A kereskedelmi tőke és a kereskedelmi haszon	173
A kereskedelmi haszon és forrásai	173
A forgalmi költségek	177
A tőkés kereskedelem formái. Az árutőzsde	179
A külkereskedelem	180
A kölcsöntőke és a kölcsönkamat. A pénzforgalom	181
A kölcsöntőke	181
A kamat és a vállalkozói nyereség. A kamatláb (kamatráta) és ennek csökkenési tendenciája	183
A hitel formái. A bankok és a bankműveletek	184
A részvénytársaságok. A fiktív tőke	188
A tőkésországok pénzforgalma	192
A földjáradék. Az agrárviszonyok a kapitalizmusban	196
A mezőgazdaság tőkés rendszere és a föld magántulajdona	196
A különbözeti földjáradék	198
Az abszolút földjáradék. A föld ára	203
A földjáradék a kitermelő iparban. A telekjáradék	206
Nagyüzemi és kisüzemi termelés a mezőgazdaságban	207
A város és falu közötti ellentét elmélyülése	210
A földmagántulajdon és a föld nacionalizálása	212
A társadalmi tőke újratermelése és a nemzeti jövedelem	214
A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem	214
A társadalmi össztermék mint tőke. A társadalmi össztermék összetétele	215
A realizálás feltételei tőkés egyszerű újratermelés esetén	218
A realizálás feltételei tőkés bővített újratermelés esetén	220
A piacprobléma. A tőkés újratermelés ellentmondásai	223
A nemzeti jövedelem elosztása és újraelosztása	227
Az állami költségvetés szerepe a nemzeti jövedelem újraelosztásában	231
A gazdasági válságok	234
A tőkés túltermelési válságok alapja	234
A tőkés újratermelés ciklikus jellege	237
Az agrárválságok	240
Az időszaki gazdasági válságok és a kapitalizmus ellenmondásainak kiéleződése	242
A kapitalizmus fejlődésének történelmi tendenciája. A proletariátus mint a kapitalizmus sírásója	246
A monopolkapitalizmus - imperializmus	248
Az imperializmus fő ismérvei	248
Az átmenet az imperializmusba	248
A termelés koncentrációja és a monopóliumok. A monopóliumok és a konkurrencia	250
A koncentráció és a monopóliumok a bankok területén. A bankok új szerepe	255
A finánctőke és a fináncoligarchia	256
A tőkekivitel	258
A világ gazdasági felosztása a kapitalisták szövetségei között. A nemzetközi monopóliumok	261
A világ területi felosztása a nagyhatalmak között és a világ újrafelosztásáért folytatott harc	262
A kapitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése az imperializmus időszakában	265
Az imperializmus gyarmati rendszere	270
Az imperializmus gyarmati rendszerének keletkezése. A kolonializmus lényege	270
A gyarmatok mint az anyaországok agrár- és nyersanyagfüggvényei	273
A dolgozó tömegek gyarmati kizsákmányolásának módszerei. A gyarmati és a függő országok osztályszerkezetének sajátosságai	276
A gyarmati népek nemzeti felszabadító harca	280
Az imperializmus helye a történelemben	282
Az imperializmus mint a kapitalizmus utolsó fejlődésszakasza	282
Az imperializmus mint élősdi vagy rothadó kapitalizmus	284
Az imperializmus - a szocialista forradalom előestéje	289
Az állammonopolista kapitalizmus	290
A tőkésországok egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődésének törvénye az imperializmus korszakában	295
A kapitalizmus általános válsága	300
A kapitalizmus általános válságának lényege	300
Az első világháború	301
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a világnak két rendszerre: kapitalista és szocialista rendszerre szakadása	303
Az imperializmus gyarmati rendszerének válsága	306
A piacprobléma kiéleződése, az üzemek kapacitásának krónikus kihasználatlansága és a krónikus tömegmunkanélküliség	308
A tőkés ciklusban végbemenő változások	311
A kapitalizmus általános válságának elmélyülése a második világháború után	315
A második világháború és a kapitalizmus általános válsága második szakaszának kezdete	315
A szocialista világgazdasági rendszer kialakulása	317
Az imperializmus gyarmati rendszerének bomlása	321
A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének fokozódása	325
A tőkés ciklus alakulásában végbemenő változások. A tőkésországok gazdaságának militarizálása	329
A munkásosztály kizsákmányolásának fokozódása a tőkésországokban	336
A monopóliumok nyomásának fokozódása a mezőgazdaságban, az agrárválság, és a parasztság tönkremenetele	339
A nemzetközi erőviszonyok eltolódása és az új világháború elhárításának lehetősége	342
A kapitalizmus korának közgazdasági tanai	346
A merkantilizmus	346
A klasszikus burzsoá politikai gazdaságtan	348
A vulgáris politikai gazdaságtan keletkezése	351
A kispolgári politikai gzadaságtan	353
Az utópista szocialisták	353
Az oroszországi forradalmi demokraták	354
A politikai gazdaságtan terén Marx és Engels által véghezvitt forradalmi fordulat	356
A burzsoá politikai gazdaságtan további bomlása	360
Az imperializmus korszakának burzsoá politikai gazdaságtana	361
Az imperializmus kispolgári bírálata	369
A marxizmus eszméinek térhódítása a haladó közgazdászok soraiban	370
A revizionizmus és a mai reformizmus közgazdasági elméletei	371
A kapitalizmus marxista politikai gazdaságtanának továbbfejlesztése V. I. Lenin munkáiban. a kapitalizmus marxista-leninista politikai gazdaságtanának további alkotó kidolgozása	375
A szocialista termelési mód	382
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak	382
A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő vonásai	382
A szocialista forradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának szükségessége	382
A proletárdiktatúra mint a szocialista gazdaság felépítésének eszköze	387
A szocialista nacionalizálás	390
A gazdasági szektorok és az osztályok az átmeneti időszakban. A munkás-paraszt szövetség	393
A szocializmus gazdasági törvényeinek keletkezése	398
A szocializmus építése a Szovjetunióban. A szocializmusba való átmenet általános törvényszerűségei és sajátosságai	401
A szocialista gazdaság építése az európai népi demokratikus országokban	411
A szocialista gazdaság építése a Kínai Népköztársaságban és a többi ázsiai népi demokratikus országban	416
A szocialista iparosítás	424
A nagyipar - a szocializmus anyagi alapja. A szocilaista iparosítás lényege	424
Az iparosítás szocialista módszere	428
A felhalmozás forrásai	431
A Szovjetunió átalakulása elmaradott agrárországból élenjáró ipari hatalommá	434
A szocialista iparosítás az európai népi demokratikus országokban	439
Kína és a többi ázsiai népi demokratikus országok szocialista iparosítása	443
A mezőgazdaság szocialista átalakítása	447
A kisparaszti gazdaságok szövetkezetesítésének történelmi szükségszerűsége. Lenin szövetkezeti terve	447
A mezőgazdaság szocialista átalakításának formái	453
A teljes kollektivizálás és a kulákság mint osztály felszámolása a Szovjetunióban	457
A Szovjetunió átalalukulása a kisparaszti gazdaság országából a nagyüzemi jelleget tekintve világviszonylatban első helyen álló és messzemenően gépesített mezőgazdasággal rendelkező országgá	463
A mezőgazdaság szocialista átalakiítása az európai népi demokratikus országokban	465
A mezőgazdaság szocialista átalakítása a Kínai Népköztársaságban és a többi ázsiai népi demokratikus országban	468
A szocialista népgazdasági rendszer megteremtése	474
A szocialista termelési mód felépítése a Szovjetunióban	474
A társadalom osztályösszetételében végbement változások	478
A nemzetek gazdasági egyenlőtlenségének felszámolása	483
A Szovjetunió belépése a szocialista építés befejezésének és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek szakaszába	486
A többszektorúság megszüntetése a népi demokratikus országok gazdaságában	487
A népgazdaság szocialista rendszere	497
A termelőeszközök társadalmi tulajdona. A szocialista termelési viszonyok jellege	497
A szocialista társadalom termelőerői	497
A szocialista társadalmi tulajdon két formája	505
Az egyéni tulajdon a szocializmusban	512
A szocialista termelési viszonyok jellege	514
A gazdasági törvények jellege a szocializmusban	518
A szocialista állam gazdasági szerepe	522
A szocializmus gazdasági alaptörvénye	529
A szocializmus gazdasági alaptörvényének jellemző vonásai	529
A szocializmus gazdasági alaptörvénye és a szocialista termelés növekedése	535
A szocializmus gazdasági alaptörvénye és a dolgozók jólétének növekedése	538
A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye	541
A népgazdaság tervszerű fejlődésének szükségessége a szocializmusban	541
A népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének fő vonásai	543
A népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye és a szocialista tervezés	551
A szocialista tervgazdaság előnyei	562
A társadalmi munka a szocilaizmusban. A munkatermelékenység szakadatlan emelkedésének törvénye	566
A munka jellege a szocializmusban	566
A munkatermelékenység szakadatlan emelkedése a szocializmus gazdasági törvénye	570
A munka technikai ellátottságának növekedése	574
A társadalom munkaerőtartalékainak hasznosítása. A dolgozók szakképzettségének fejlesztése	578
A társadalmi munkamegosztás a szocializmusban	580
A szocialista munkakooperáció	583
A munka anyagi ösztönzése. A szocialista munkaverseny	585
A munkatermelékenység emelésének tartalékai a Szovjetunió népgazdaságában	588
Az árutermelés, az értéktörvény és a pénz a szocializmusban	592
Az árutermelés szükségessége és sajátosságai a szocializmusban	592
Az áru használati értéke és értéke a szocialista gazdaságban	598
A pénz és funkciói a szocialista gazdaságban	602
Az értéktörvény érvényesülésének jellege a szocializmusban	605
A munka szerinti elosztás gazdasági törvénye. A munkabér a szocializmusban	610
A munka szerinti elosztás a szocializmus gazdasági törvénye	610
A munkabér lényege a szocializmusban	614
A munkabér formái. A normamegállapítás és a tarifarendszer	619
A reálbér állandó emelkedése a szocializmusban	624
Önálló elszámolás és rentabilitás. Önköltség és ár	630
Az önálló elszámolás és a szocialista vállalatok rentabilitása	630
A szocialista vállalatok alapjai, ezek forgása és kihasználási hatásfoka	637
Az állami vállalatok közötti áruforgalom	643
A termékek önköltsége	645
Az állami vállalat tiszta jövedelme. Az állam központosított tiszta jövedelme	648
Az ár az állami ipari vállalatoknál	652
A kolhozrendszer gazdasági alapjai	655
A szocialista mezőgazdasági rendszer sajátosságai és előnyei	655
A mezőgazdasági kartel közös gazdasága. Az oszthatatlan alapok. A munkaegység és a munka díjazása	663
Az önálló elszámolás a kolhozokban. A kolhoztermék önköltsége	670
A kolhozok árutermékei és realizálásuk formái	673
A különbözeti földjáradék a szocializmusban	676
A kolhoztermelés termékeinek és a kolhozok jövedelmének elosztása. A kolhozparasztság jólétének növekedése	679
A kereskedelem a szocializmusban. A kereskedelem lényege és formái a szocializmusban	682
A közfogyasztási cikkekkel folytatott kereskedelem formái	685
A kereskedelem szerepe a termelés és a közfogyasztás közötti kapcsolat megvalósításában	689
Az ár és a forgalmi költség az állami és a szövetkezeti kereskedelemben	695
A külkereskedelem	700
Az állami költségvetés, a hitel és a pénzforgalom a szocializmusban	702
A szocialista társadalom pénzügyei	702
A szocialista állam költségvetése	704
A hitel a szocializmusban	710
A bankok a szocialista társadalomban	716
A pénzforgalom a szocializmusban	719
A szocialista újratermelés és a nemzeti jövedelem	723
A szocialista újratermelés lényege	723
A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem a szocializmusban	725
A szocialista társadalom nemzeti vagyona. A társadalmi össztermék összetétele	728
A társadalmi termelés két osztálya közötti arány	731
A nemzeti jövedelem állandó növekedése a szocializmusban	736
A nemzeti jövedelem elosztása, a társadalmi alapok képzése és rendeltetése a szocializmusban	737
A szocialista felhalmozás gazdasági törvénye. A felhalmozás és a fogyasztás a szocialista társadalomban	742
A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet	746
A kommunista társadalom két foka	746
A Szovjetunió fő gazdasági feladata	753
A kommunizmus anyagi-termelési bázisának létrehozása	758
A kolhozrendszer fejlődése a kommunizmus felé vezető úton. A város és a falu közötti lényeges különbség megszüntetése	762
A szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbség megszüntetésének útjai	765
Az áttérés a "mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" kommunista elvre	768
A szocialista világgazdasági rendszer	772
A szocialista világrendszer országai közötti új típusú gazdasági kapcsolatok	772
A szocialista világrendszerhez tartozó országok gazdasági együttműködésének tervszerű jellege	775
A szocialista táborhoz tartozó országok gazdasági együttműködésének formái	782
A két világrendszer gazdasági versenye	789
Befejezés	794