"Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." I.

Fülszöveg

E kétkötetes forráskiadvány első kísérlet arra, hogy szigorúan tudományos eszközökkel és módszerrel mutassa be a katonai jellegű, a civil lakosság által végzendő kényszermunka, a munkaszolgálat történetét — Magyarországon.
A polgári lakosság nagymértékű bevonása a háborús erőfeszítések fokozására, a veszélyeztetett területeken erődítési, védelmi vonalak építésére — egyáltalán nem volt szokatlan jelenség a második világháború történetében.
De az, hogy ennek ürügyén ártatlan emberek ezreit és tízezreit tartsák internáló táborszerű őrizetben, hasznos munka végzése nélkül, vagy hogy ezeket kihurcolják a harctérre fegyvertelenül, hogy ott ezek elpusztuljanak, arra — a Harmadik Birodalmon kívül — példa alig akadt a modern kor történetében.
Az ellenforradalmi Magyarországon már 1919 őszén felmerült az a terv, hogy a rendszer szempontjából „megbízhatatlan" elemeket kizárják a fegyveres katonai szolgálatból és őket munkásalakulatokban vegyék igénybe. A német fasizmus uralomrajutása és... Tovább

Fülszöveg

E kétkötetes forráskiadvány első kísérlet arra, hogy szigorúan tudományos eszközökkel és módszerrel mutassa be a katonai jellegű, a civil lakosság által végzendő kényszermunka, a munkaszolgálat történetét — Magyarországon.
A polgári lakosság nagymértékű bevonása a háborús erőfeszítések fokozására, a veszélyeztetett területeken erődítési, védelmi vonalak építésére — egyáltalán nem volt szokatlan jelenség a második világháború történetében.
De az, hogy ennek ürügyén ártatlan emberek ezreit és tízezreit tartsák internáló táborszerű őrizetben, hasznos munka végzése nélkül, vagy hogy ezeket kihurcolják a harctérre fegyvertelenül, hogy ott ezek elpusztuljanak, arra — a Harmadik Birodalmon kívül — példa alig akadt a modern kor történetében.
Az ellenforradalmi Magyarországon már 1919 őszén felmerült az a terv, hogy a rendszer szempontjából „megbízhatatlan" elemeket kizárják a fegyveres katonai szolgálatból és őket munkásalakulatokban vegyék igénybe. A német fasizmus uralomrajutása és megszilárdulása, a magyar uralkodó osztályok tengelybarát külpolitikája teremtett kedvező alapot arra, hogy az 1919-es terveket valóra váltsák: 1940 nyarán és őszén
a „megbízhatatlan" elemeket már különleges munkaszolgálatos egységekbe osztották be.
1940-ben még csak kevesen sejtették, hogy itt egy tragikus folyamat első állomásáról van szó, a legsötétebben látók sem mertek arra gondolni, hogy az út Voronyezsbe, Borba, Cser-venkára, Abdára, Hidegségre, Balfra és más szomorú emlékezetű helyre vezet.
A Hadtörténelmi Intézet Levéltárában, az Országos Levéltárban, az Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményben, levéltárakban és könyvtárakban gyűjtötték össze a két kötet munkatársai ennek a gyötrelmes, szenvedésekkel, kínokkal terhes út történetének főbb állomásait.
A legfelső katonai szervek tanácskozásairól készült jegyzőkönyvek, a bizalmas, titkos utasítások, a munkaszolgálatot szabályozó rendeletek és törvények, a keretlegények, a tábori csendőrök állati kegyetlenkedéséről tanúskodó bírósági iratok, a munkaszolgálatosok visszaemlékezései, az írásos és fényképes dokumentumok: vádirat a fasizmus, az embertelenség ellen.
A második kötet utolsó fényképe — nem szándéktalanul — a rákoskeresztúri temetőben a munkaszolgálatban elpusztult mártírok emlékére felállított emlékmű — felirata: „Emlékezz! " Vissza