Showder Kalendárium

Előszó

Amikor 1998-ban az első Showder-felvételre készültünk, magam sem hittem, hogy én majd tizenkét év elmúltával is töretlen elánnal kelthetem a zavart. Abban, hogy így történt, elévülhetetlen érdemei vannak humorbrigádomnak, melynek tagjai megannyi Sancho Panzaként segítik Don Quijote-i szélmalomharcomat a Nézők rekeszizmaiért, s immár másodszor foglalják kötetbe azokat a szavakat, melyeket az évek során rám testáltak. A változás szele minket sem hagyott érintetlenül, szaktársak jöttek és mentek. Megtisztelő, hogy sikerült csapatunkba leigazolni Fehér Bélát - aki halhatatlan soraiból olykor nekünk is csepegtet - és Nagy Gábort, aki alighanem többet tud az életről, mint a gegcsapat többi tagja együttvéve. Gábor egyébként eredetileg a produkció büféseként került látókörünkbe. Nyitottságunkat mutatja, hogy a kezdeti értő fülű nézőből mára a humorbrigád teljes jogú és értékű tagjává vált. Némi büszkeséggel tölt el, hogy az 1998-as Humorfesztiválról felkarolt „jelöltjeim" közül időközben hárman is kiérdemelték szakmánk talán legrangosabb kitüntetését, a Karinthy-gyűrűt. Litkai Gergely, a hazai stand-up comedy szürke eminenciásaként és a magyarországi Comedy Central fejeként már nem tud elegendő időt fordítani a poénkörmölésre. Kőhalmi Zoltán pedig úgy érezte, a hamarosan háromgyerekes apaság és a híres humoristaság mellé nem fér be még egy főállás. Ám ők szembeúszva a korral úgy gondolták, nem vesznek fel fizetést olyasmiért, amit nem követtek el, így - a majdani folytatás reményében - elhagytak minket. Vissza