Pannonia latin nyelvtörténete

Tartalom

I. rész: Szövegek
1. A pannóniai latinság forrásai 6
1.1. Bevezetés 6
1.1.1. Kutatástörténet 6
1.1.2. Források 7
1.1.3. Módszertani kérdések 7
1.2. Szépirodalmi források 11
1.2.1. Pannóniai auctorok 11
1.2.2. Victorinus nyelvtörténeti jelentősége 11
1.2.3. De fabrica mundi 12
1.2.4- Commentarii in Apocalypsin 14
1.2.5. Victorinus és a bibliafordítás 15
1.3. A pannóniai költészet 22
1.3.1. Carnuntum környéki korai költészet 22
1.3.2. A korai carnuntumi költészethez
kapcsolódó későbbi versek 25
1.3.3. A III. századi aquincumi verstípus 27
1.3.4. Közismert formulára épülő rövid versek 34
1.3.5. Mintával kapcsolatba nem hozható,
önálló költemények 37
1.3.6. Egyéb versek 44
1.3.7. Versekre utaló nyomok 46
1.3.8. A tartományi költészetbe nem illő irodalmi alkotások 48
1.3.9. Verskultúra 49
1.4. Prózai feliratok 60
1.4.1. A felirat mint szöveg: a pannóniai nyelvi anyag mint értelmes és koherens szöveg 60
1.4.2. Érthető és érthetetlen feliratok 61
1.4.3. Nyelvi tabuk 63
1.4.4. Mágikus nyelvhasználat 65
I. tábl. Damnatio memuriae Pannóniában 71
2. A műpróza stiláris sajátosságai 72
2.1. Prózaritmus 72
2.1.1. Ritmikus klauzulák 72
2.1.2. Ritmikus kezdetek 73
2.2. Egyéb stiláris elemek 73
2.2.1. Victorinusnál 73
2.2.2. Feliratokon 74
II. rész: Mondattan
1. Esettan 76
1.1. Az alany kifejezése 77
1.1.1. Alanyeset és függő eset viszonya 77
1.1.2. Mondatszerkezetbe nem tartozó numinativwsok 77
1.2. A tárgy kifejezése 79
1.2.1. Accusativusos tárgyak 79
1.2.2. Tárgy ragját vesztett/elhomályosult accusauvusban 79
1.2.3. Szokatlan accusarivus-vonzatok 80
1.2.4. Az accusativus egyéb helyzetekben 80
1.3. Részeshatározó (közvetett tárgy) kifejezése 82
1.3.1. Részeshatározó datvusszal és ad+accusatífusszal 82
1.3.2. Részeshatározós vonzatok 82
1.3.3. Dedikációs és possessiv használat 83
1.3.4. Dativus finalis és ethicus 84
1.4. Birtokos és nem egyeztetett jelző 87
1.4.1. Genitivus possessivus 87
1.4.2. Egyéb, valódi birtoklás nélküli genitivusok 88
1.4.3. Genitivus partitivus 88
1.4.4. Nem egyeztetett tulajdonságjelzők 88
1.4.5. Következtetések 89
1.5. Időhatározó kifejezések 91
1.5.1. Accusativus, ablativus és genitivus az életkormegjelölésben 91
1.5.2. Dátum 91
1.5.3. Egyéb időhatározók 92
1.6. Helyhatározók 94
1.6.1. Ablativus loci - accusativus loci - locativus 94
1.6.2. Egyéb helyhatározó kifejezések 96
1.6.3. Helyhatározóhoz közeli, honnan1 kérdésre felelő határozók 96
1. ábra: lucativus és accusativus loci elterjedése 98
1.7. Egyéb határozók 98
1.7.1. Mód-, eszköz- és okhatározók 98
1.7.2. Ablativus auctoris/rei efficientis 99
1.7.3. Tekintethatározók 99
1.7.4- Ablativus és accusativus comparationis 99
1.8. Az elöljárók használata 100
1.8.1. Esetvonzatok 100
1.8.2. Jelentéstani sajátosságok 102
1.8.3. Formai sajátosságok 102
2. Egyszerű mondatok 105
2.1. Névszói szintagmák 105
2.1.1. Szintagma-formulák 105
2. tábl. Formuláris névszói szintagmák 106
2.1.2. Egyedi szintagmák nem-irodalmi szövegben 106
3. tábl. Egyedi névszói szintagmák 106
2.1.3. Az irodalmi szintagmaszerkesztés 108
2.1.4. Következtetések 109
2.1.5. Szétváló szintagmák vs. iuxtapositio 110
2.1.6. Szintagmák a földrajzi adatokban 111
2.2. A mondatfelépítés 115
2.2.1. A mondatfelépítés vizsgálatának problémái a feliratos anyagon 115
2.2.2. A formuláris mondatok szórendje 116
2.2.3. Az egyedi mondatok szórendi sajátossága 117
4. tábl. Egyszerü mondatok szerkezete l. 118
5. tábl. Egyszerű mondatuk szerkezete 2. 120
2.2.4. Irodalmi mondatszerkezet 122
2.2.5. Időbeli fejlődés, társadalmi rétegződés 122
2.2.6. A mondatszerkesztés funkcionális és
szövegtani szempontból 124
2.2.7. Összegzés 125
2.3. A mondatokon belüli egyeztetés 130
2.3.1. Az egyeztetés rövidítésjelei 130
2.3.2. Alany és állítmány egyeztetése 131
2.3.3. Jelző és jelzett szó egyeztetése 131
2.3.4. Esetkontaminációk 132
2.3.5. Személykontaminációk 134
2.3.6. Construcáo ad intellectum - ad formám 135
2.4. Az összetett igealakok és állítmánykiegészítők használata 142
2.4.1. A létige mint copula 142
2.4 2. Tartalmas létigék 143
2.4.3. Az összetett igealakok acrio- és időszemlélete 143
2.5. Az egyszerű mondatok egyéb sajátságai 146
2.5.1. Modalitás 146
2.5.2. Állító és tagadó kifejezésmód 147
2.5.3. Cselekvő és szenvedő szerkezetek,
alanytalan szerkesztés 148
2.5.4. Egyéb 149
3. Összetett mondatok 15 2
3.1. Mellérendelés és mellérendelő összetett mondatok 152
3.1.1. Et, aszindetikus szerkesztés, fölösleges et 152
3.1.2. Más kapcsolatos kötőszavak 154
3.1.3. Tagadott kapcsolatos mellérendelés 156
3.1.4. Más mellérendelések 156
3.1.5. Összefoglalás 157
3.2. Alárendelés 162
3.2.1. Alárendelő összetett mondatok 162
3.2.2. A consecutio tempurum 168
3.2.3. Az alárendelő mellékmondatos szerkesztéselterjedése 169
4. Igenévi vonzatok és igeneves szerkezetek 173
4.1. Ablativus absolutus 173
4.1.1. Elterjedtség, használat 173
4.1.2. Szerkezethiba, accusativus absolutus 174
4.1.3. Ablaiivus absolutus martcus 175
4.2. Gerundivumos és rokon szerkezetek 178
4.2.1. Gerundivum és gerundwu-perfeclum általános értelemben
4.2.2. Műveltető szerkezetek 178
4.3. A participiumos mondatrövidítő szerkezetek általános vonásai 180
4.3.1. Szórend 180
4.3.2. Paracipium coniunctum 180
4.4. Infimtivusos szerkezetek 182
4.4.1. Accusativus cum infmitivo 182
4.4.2. Accusativus cum parúcipio 183
4.4.3. Numinativus cum infinitivo 183
4.4.4. Kettős accusativus és acc. cum in. 184
4.4.5. Puszta in/mitivus-vonzatok és egyéb igenevek
III. rész: Alaktan
1. Módszertani kérdések 187
1.1. A vizsgálat előzményei és sajátos szükségletei 187
1.2. A névszói alaktantól a köznévi és tulajdonnévi alaktanig 188
1.2.1. Egyes formák eltérő gyakorisága 188
1.2.2. Kizárólagosan tulajdonnévi/köznévi formák 189
1.2.3. Idegen nyelvi hatások a névanyagon 189
1.2.4. Orthográfiai kérdések 189
1.2.5. A tulajdonnévi adatok használhatósága 190
1.3. A fonásanyag értékelhetősége 190
1.3.1. Formulák és önálló mondatok 190
1.3.2. Victorinus és feliratok 190
1.4. Általánosan és részlegesen elterjedt
jelenségek 191
2. Névszói alaktan (declinatio) 194
2.1. Az I. declinatio (-a tövűek) 194
2.1.1. Használat és adatoltság 194
2.1.2. Az irodalmi nyelvhez közeli alakok 194
2.1.3. Alakváltozatokat is mutató esetek 196
2.1.4. A S.G-D. problematikája 199
2.1.5. Nemhasználat 203
2.1.6. Nyelvi hatások 204
2.1.7. Rövidítéstechnika, tövek 204
2.1.8. Általános következtetések 205
2. ábra: -ulo S.N.m. alakok elterjedése 213
2.2. A 2. declinatio (-o tövűek) 214
2.2.1. Használat és adatoltság 214
2.2.2. Az irodalmi nyelvhez közeli alakok 214
2.2.3. Alakváltozatokat is mutató esetek 218
2.2.4. Nemhasználat 223
2.2.5. Nyelvi hatások 224
2.2.6. Heteroclisia, tőváltások 224
2.2.7. Általános következtetések 225
2.3. A 3. declinatio (mássalhangzó- és i-tövűek) 232
2.3.1. Használat és adatoltság 232
2.3.2. A S.N. alak képzése 232
2.3.3. Az irodalmi nyelvhez közeli esetek 234
2.3.4. Alakváltozatokat is mutató esetek 235
2 3.5. Az irodalmi nyelvben elképzelhetetlen
alakok 239
2.3.6. Hetenclisia, declinatiók közti váltás 240
2.3.7. Nyelvi hatások 242
2.3.8. Nemhasználat 242
2.3.9. Általános következtetések 243
2.4. A 4. declinatio (-u tövűek) 254
2.4.1. Klasszikus nyelvállapot konzerválódása 254
2.4.2. Egyszerűsödés 255
2.4.3. Egybeesés a 2. declinaáúval 255
2.4.4. Nemhasználat és heteroclisia 256
2.4.5. Egyéb alakok 256
2.4.6. Általános következtetések 257
2.5. Az 5. declinatio (-e tövűek) 260
2.5.1. Adatoltság 260
2.5.2. A dies szó fejlődése 260
2.5.3. Nemhasználat 260
2.6. Értelmezhetetlen és ragozhatatlan alakok 262
2.7. Melléknévi alaktan 263
2.7.1. Általában 263
2.7.2. Fokozás 263
2.7.3. Adverbium 266
2.8. Névmások 271
2.8.1. Személyes és visszaható névmások 271
2.8.2. Birtokos névmások 273
2.8.3. Mutató névmások 273
2.8.4. Kérdő és vonatkozó névmások 276
2.8.5. Egyéb névmások 277
2.8.6. A sajátos névmási ragok 278
2.9. Számnevek 284
2.9.1. Tőszámnevek 284
2.9.2. Sorszámnevek 285
2.9.3. Szorzószámnevek 285
2.9.4. Osztószámnevek 285
2.9.5. Számírás 285
3. Igeragozás (coniugatio) 288
3.1 .Verbafinita 288
3.1.1. Praesens imperfectum 288
3.1.2. Más folyamatos igeidők 289
3.1.3. A perfectum-tövek fejlődése 290
3.1.4. A praesens perfectum activi ragozásának
fejlődése 292
3.1.5. Más befejezett igeidők 294
3.1.6. Coniunctivi praesens imperfectum 295
3.1.7. Más coniunctivusok 296
3.1.8. Az imperativus 297
3.2. Verba infinita 302
3.2.1. Infinitivusok 302
3.2.2. Paracipium perfectum 302
3.2.3. Paracipium imperfectum 303
3.2.4. Paracipium instans passivi 304
3.2.5. Paracipium instans activi 305
3.3. Szenvedő ragozás és deponens igék 307
3.3.1. Valódi passiv alakok 307
3.3.2. Deponens és semideponens igék 309
3.4. Következtetések és általánosságok 309
4. Szóalkotás 310
4.1. Szóképzés 310
4.1.1. Általánosan ismert képzések 310
4.1.2. Alakilag változó képzők 310
4.1.3. Elevennek tűnő képzések 311
4.1.4- Képzők személynevekben 313
4.1.5. Kicsinyítő formák 313
4.1.6. Nyelvi hatások 314
4.2. Szóösszetétel 313
4.2.1. Szintagmatikus eredetű összetételek 318
4.2.2. PraevcrbiumiA 318
IV. rész: Hangtan
1. Módszertan i kérdések 321
1.1. A feliratos adatok felhasználhatósága 321
1.1.1. Általános problémák 321
1.1.2. Rövidítések 321
1.1.3. Hangsúlyeltolódás és írásbeli konzervativizmus 322
1.2. Glosszák és más nyelvek 323
1.2.1. Földrajzi glosszák 323
1.2.2. Görög szövegek felhasználhatósága 323
1.2.3. Pannonián kívüli, ill. hivatalos iratokhan levő személynévadatok 323
1.2.4. Victorinus hangtani adatai 324
2. Hangsúly és kvantitás 326
2.1. A szóhangsúly helyzete 326
2.1.1. Általában 326
2.1.2. A szótagszerkezet megváltozásakor 326
2.1.3. Egyéb kérdések 327
2.2. Hangsúly okozta nyúlás-rövidülés 328
2.2.1.1-II. század 328
2.2.2. III. század 328
2.2.3. IV. század 330
3. Magánhangzók 332
3.1. Az a hang fejlődése 332
3.1.1. Általában; adatoltság, kvantitás 332
3.1.2. a-e 332
3.1.3. a-e 333
3.1.4. Földrajzi adatok 333
3.2. Az e és i hang 336
3.2.1. e~i 336
3.2.2. e~i 338
3.2.3.1- (e-) magánhangzócsoportok 342
3.3. Az o és u hang 353
3.3.1. o és u 353
3.3.2. u-o 354
3.3.3. u~i, u~e 356
3.3.4. U és O magánhangzó-csoportokban 357
3.4.1. diftongusok 361
3.4.1. Az ae diftongus fejlődése 361
3.4.2. ue monoftongizálódása 362
3.4.3. Ei megőrződése és másodlagos jelentkezése 363
3.4.4. Ui 363
3.5. U-diftongusok 367
3.5.1. au szó elején 367
3.5.2. au szó közben 367
3.5.3. Egyéb 368
3.6.1. A klasszikus y kiejtése 370
3.6.3. Itacizmus 370
3.6.4. Latin magánhangzók transzferálása görög szövegben 371
6. tábl. Latin magánhangzók görög átírása 371
3.7. A szószerkezete okozta magánhangzó változások 373
3.7.1. Syncopa 373
3.7.2. Epenthesis 374
3.7.3. Metathesis 375
3.7.4. Egyéb 375
7. tábl. A magánhangzó-szerkezet változása
(összefoglalás) 377
4. Szóközi mássalhangzók 378
4-1. Mássalhangzó-nyúlás és rövidülés 378
4.1.1. Rövidülés 378
4.1.2. Nyúlás 380
4.2. Zongésülés-zöngétlenedés 384
4.2.1. Széthasonulás (és hasonulás) 384
4-2.2. Intervokális zöngésedés 384
4.2.3. Szó elején 384
4-3. Egyes mássalhangzók fejlődése 386
4.3.1. Liquidák 386
4.3.2. Réshangok, zárhangok, nazálisok 386
4 3.3. Labiális hangváltozások 386
4.3.4. Palatalizáció 387
4-4. A h hang változásai 393
4.4.1. Szókezdő h 393
4-4.2. H proschesise, epenthesise és metachesise 394
4-4.3. Hehezetes mássalhangzók 394
4-5. Mássalhangzó-csoportok 399
4.5.1. Assimilatio és dissimilatio 399
4.5.2. Nazális mássalhangzócsoportok 399
4.5.3. Zárhangos csoportok 401
4.5.4. S-csoportok 401
4.5.5. Egyéb mássalhangzó-csoportok és metalhesisek 402
4.6. Szóvégi mássalhangzók 405
4.6.1. Szóvégi nazálisok 405
4.6.2. -s 406
4.6.3. Zárhangok és egyéb hangok 407
5. Írástechnika, helyesírás 411
5.1. Egyes betűk és betűcsoportok helyesírása 411
5.1.1. Kettőzött magánhangzók 411
5.1.2. C-g-k-q írásmódja 412
5.1.3. Z~s~x írásmódja 413
5.1.4. Típusos íráshibák 414
5.2 írásjelek és írásstílusok 420
5.2.1. Apexek 420
5.2.2. Felüljelzések és áthúzások 420
5.2.3. lnterpunkció 420
5.2.4. Ligatúrák 420
5.2.5. Írásstílusok keveredése 422
5.3. Az ABC használata és ismerete 425
5.3.1. Írástanulás 425
5.3.2. ABC-n kívüli jelek 425
5.3.3. Írástudás 425
V. rész: Lexika
1. Közszavak 427
1.1.1. Sajátos pannóniai szóhasználat 427
1.1.1. Hapax legomena 427
1.1.2. Jelentéstan 428
1.2. Rétegnyelvi szókincs 433
1.2.1. Keresztyénség 433
1.2.2. Katonai kifejezések 433
1.2.3. Egyéb rétegnyelvi nyomok 434
j 1.3. Jövevényszavak 436
1.3.1. Görög nyelvből 436
1.3.2. Kelta és pannon nyelvekből 436
1.3.3. Egyéb nyelvekből 437
2. Névtan 439
2.1. Személynevek 439
2.1.1. Névszerkezet 439
2.1.2. Praencjmina 439
2.1.3. Nomina gentilia 440
2.1.4. Cognamina 440
2.2. Istennevek 444
2.2.1. Absztrakt főnevek 444
2.2.2. Nem-latin eredetű nevek 444
2.2.3. Melléknevek 444
2.2. Helynevek 446
2.4. Egyéb tulajdonnevek 446
VI. rész (függelék)
Nyelvek és beszélők együttélése
1. A görög nyelv Pannoniában 447
1.1. A görög nyelvközösség 447
1.1.1. Elterjedtség, adatoltság 447
1.1.2. Időbeli és térbeli elterjedés 447
1.1.3. Görög névadás 448
1.1.4. Görög mint anyanyelv és műveltségi
nyelv 449
3. ábra: Nem-latin feliratuk Pannuniában 451
1.2. A pannóniai koiné típusa 452
1.2.1. Köznyelvi szint 452
1.2.2. Epikus maradványok és iónizmusok 455
1.2.3. Idegen nyelvi hatások 455
1.2.4. Értékelés 456
1.3. A pannóniai görög költészet 459
1.3.1. Feliratos költészet 459
1.3.2. Népköltészet 461
2. A rómaiak előtti nyelvek 463
2.1. A prekelta kor nyelvi nyomai 463
2.1.1. Azonosítatlan nyelvjárások 463
2.1.2. Skythák és keleti népek 463
2.2. A pannon nyelv 465
2.2.1. A pannonok azonosítása 465
2.2.2. A pannon nyelv sajátosságai 466
2.3. A kelta nyelvek 471
2.3.1. A kelta nyelvek helyzete Pannóniában 471
2.3.2. Források, adatoltság 471
2.3.3. A kelta nyelv fejlődésének sajátságai 472
2.3.4. A kelta nyelv története a római hódítás után 475
2.4. Barbár népek Pannónia peremén 478
2.4.1. Dákok és thrákok 478
2.4.2. Osi et Cotini 478
2.4.3. Karpok és bizonytalan nyelvű népek 479
3. A latin nyelvhasználat történeti vázlata 481
3.1. A latin nyelv elterjedése és egységesülése 481
3.2. Az I-II. századi fejlődés 481
3.3. A III. sz. - folyamatos fejlődés vagy törés
a II. sz. végén? 482
3.4. A kései nyelvhasználat, a pannóniai latinság megszűnése 482
4. Keleti nyelvek Pannoniában 483
4.1. Sémi nyelvhasználat 483
4.2. Egyéb keleti anyanyelvű lakosok 483
5. A szarmaták nyelvéről (Sárközy Miklós) 485
5.1. Problémák 485
5.2. A szarmaták 485
5.3. A szarmata „nyelv" forrásai 486
5.4. Összefoglalás 487
6. Germánok Pannoniában és határain 488
6.1. Korai germánok a határon és betelepülők 488
6.2. Kései betelepülések 488
6.3. Pannónia mint germán településterület (V-VI.sz.) 488
Mutatók
Fogalommutató 491
Helynévmutató 497
Szómutató 497
Irodalom 500
Példatár
I. Versek 506
Népköltészet 517
Idézetek 517
II. Prózai feliratok 518
III. Görög verses fel iratok 552
IV. Görög prózai feliratok 554
V. Egyéb nyelvekkel kapcsolatos feliratok 555
Tartalom 556

Témakörök