Fülszöveg
A legtöbb tudományszak hazai történetét megírták már a szakemberek; a neveléstudományét még nem. A monográfia első ízben kísérli meg feltárni az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek magyarországi megjelenését és térhódítását, és egyben a teljességre törekedve bemutatni a hazai nevelés- és oktatáselmélet fejlődéstörténetének első korszakát, mindeddig feldolgozatlan levéltári, kéziratos és nyomtatott források alapján.
A tudománytörténeti forrásként csak az utóbbi évtizedekben elfogadott sajtó nagy jelentőségét felismerve, elsőként a szerző dolgozta fel a felvilágosodás kori hazai újságok és folyóiratok neveléselméleti írásait, alapvetően új adatokkal járulva hozzá nemcsak a korszak nevelés-, de művelődéstörténetének alaposabb megismeréséhez is.
Egy másik, eddig figyelemre nem méltatott, korabeli nagy hatású nyilvános kommunikációs eszköz az egyházi beszéd volt, mely népszerű formában, a köznép számára is érthető módon, anyanyelven közvetítette a felvilágosodás pedagógia...
Tovább
Fülszöveg
A legtöbb tudományszak hazai történetét megírták már a szakemberek; a neveléstudományét még nem. A monográfia első ízben kísérli meg feltárni az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek magyarországi megjelenését és térhódítását, és egyben a teljességre törekedve bemutatni a hazai nevelés- és oktatáselmélet fejlődéstörténetének első korszakát, mindeddig feldolgozatlan levéltári, kéziratos és nyomtatott források alapján.
A tudománytörténeti forrásként csak az utóbbi évtizedekben elfogadott sajtó nagy jelentőségét felismerve, elsőként a szerző dolgozta fel a felvilágosodás kori hazai újságok és folyóiratok neveléselméleti írásait, alapvetően új adatokkal járulva hozzá nemcsak a korszak nevelés-, de művelődéstörténetének alaposabb megismeréséhez is.
Egy másik, eddig figyelemre nem méltatott, korabeli nagy hatású nyilvános kommunikációs eszköz az egyházi beszéd volt, mely népszerű formában, a köznép számára is érthető módon, anyanyelven közvetítette a felvilágosodás pedagógia eszméit. Számos neveléselméleti és nevelésfilozófiai tartalmú egyházi beszéd hangzott el a templomokban, melyek közül jó néhányat bemutat a szerző, kiemelve azok jelentőségét a magyar neveléstudomány fejlődéstörténete szempontjából.
Több kéziratban ránk maradt pedagógiaelméleti mű és kéziratos iskolai pedagógiai előadás, valamint az összes, 1776 és 1827 között magyar nyelven nyomtatásban is megjelent pedagógiai tankönyv és kézikönyv elemzése alapján a szerző hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar neveléstudomány művelői jól ismerték koruk modern európai pedagógiai elméleteit.
Fehér Katalin kézikönyve új, mindeddig ismeretlen adatokat tartalmaz a hazai neveléstudomány fejlődésének első időszakára vonatkozóan. A szaktudomány művelői mellett a pedagógusképző intézmények hallgatói - magyar neveléstörténeti tanulmányaik során - éppúgy haszonnal forgathatják a művet, mint a hivatásuk története iránt érdeklődő tanárok. De nem pusztán a hazai gyermeknevelés elméletének kezdeti lépéseit ismerhetik meg az olvasók a kötetből. A téma interdiszciplináris jellege miatt számos érdekes adalékkal szolgál a mű a magyar művelődés felvilágosodás kori történetének egyéb területeire vonatkozóan is. Ezért tarthat számot a munka a szélesebb olvasóközönség figyelmére.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal