| Előszó | 3 |
| Előszó a második kiadáshoz | 4 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
| Rövidítések | 7 |
| A feszültségfüggő ioncsatornák molekulásris fiziológiája | 9 |
| A mesterséges és természetes membránok biofizikája | 9 |
| Vivőanyaggal működő ionátvitel | 13 |
| Csatornaképző anyagok | 14 |
| Az ionok fizikai kémiája | 18 |
| Ioncsatornák | 23 |
| A feszültségzár módszer | 33 |
| A kapuáramok | 38 |
| A folt-feszültségzár módszer | 39 |
| Nátriumcsatornák | 40 |
| A nátrium csatornafehérje felépítése | 41 |
| A nátrium-csatornák molekuláris farmakológiája | 43 |
| Helyi érzéstelenítők | 43 |
| A nátrium-csatornák specifikus blokkolói | 44 |
| A nátrium-csatorna kapumechanizmusát befolyásoló szerek | 45 |
| A kalcium-ionok jelentősége a nátriumcsatornák működésében és a membrán ingerelhetőségének szabályozásában | 47 |
| Kalciumcsatornák | 48 |
| A kalciumcsatornák típusai | 49 |
| Kalciumcsatorna blokkolók és modulátorok | 50 |
| A kalciumcsatorna-fehérje szerkezete | 51 |
| Antagonista kötőhelyek a kalciumcsatornán | 53 |
| A kalciumcsatorna típusok kapcsolata | 56 |
| Káliumcsatornák | 57 |
| A káliumcsatornák osztályozása | 57 |
| A káliumcsatornák működése és élettani szerepe | 57 |
| A káliumcsatornák szerkezete | 58 |
| A káliumcsatorna kinetikai modellje | 59 |
| A káliumcsatorna inaktivációja | 60 |
| A káliumcsatorna szerkezeti modellje | 61 |
| A káliumcsatorna blokkolói és kötőhelyei | 62 |
| Irodalom | 64 |
| A kémiailag vezérelt ioncsatornák molekuláris fiziológiája | 65 |
| A nikotin típusú acetilkolin receptor-ioncsatorna | 66 |
| A muscarin típusú acetilkolin receptorok | 78 |
| Az acetilkolin receptorok deszenzitizációja | 86 |
| A G-proteinek | 87 |
| Az ionizolo trifoszfát és a diacilglicerol kettős hírvivő rendszer | 88 |
| A foszfolipáz receptor-közvetített aktivációja GTP-kötő fehérjék közreműködésével | 92 |
| GABA receptor-ioncsatorna rendszerek | 94 |
| Az emlősök glicin receptora | 102 |
| A serkentő aminosav receptorok molekuláris fiziológiája | 104 |
| A dopamin receptor-ioncsatorna rendszer molekuláris fiziológiája | 110 |
| Adrenerg receptorok | 117 |
| Peptiderg receptorok | 121 |
| Az intracellurális fehérjefoszforiláció és fiziológiai jelentősége | 128 |
| A szekréció és a transzmitter felszabadulás molekuláris folyamatai | 130 |
| Az ingerületáttevődés biokémiai alapjai | 141 |
| A neurotranszmitter felszabadulása | 142 |
| A neurotranszmitter posztszinaptikus hatása | 142 |
| A neurotranszmitterek inaktivációja | 144 |
| A neurotranszmitterek áttekintése kémiai szerkezetük alapján | 145 |
| Kolinerg neuronok | 145 |
| Katecholaminerg neuronok | 150 |
| A szerotoninerg neuronok | 158 |
| Melatonin | 159 |
| GABA-erg neuronok | 160 |
| A nitrogénmonoxid mint átvivőanyag | 162 |
| Irodalom | 169 |
| Az érzékszervek molekuláris biológiája | 171 |
| A fotoreceptorok molekuláris fiziológiája | 171 |
| A szagérzékelés molekuláris fiziológiája | 180 |
| Az ízérzékelés molekuláris fiziológiája | 184 |
| A tanulás és emlékezés molekuláris fiziológiája | 191 |
| A tanulás és emlékezés fogalmai | 191 |
| Tanulás a viselkedés szintjén | 192 |
| Információtárolás, memória a viselkedés szintjén | 194 |
| Az idegi plaszticitás és információtárolás vizsgálati módszerei | 195 |
| Tanulás a neuronhálózatok szintjén, sejt-együttesek kialakulása | 196 |
| Tanulás sejtszinten, Hebb hipotézise | 198 |
| Az agykérgi heteroszinaptikus facilitáció mechanizmusai és szerepe az asszociatív tanulásban | 206 |
