Fejér

Fülszöveg

Fejér megye népességszámát és területét tekintve a megyék középmezőnyében helyezkedik el, ám gazdag történelmi múltja, tájainak szépsége, változatossága és a felszabadulás óta egyre magasabbra ívelő jelene megérdemli a figyelmet. A megye földtanilag és felszínében átmenet az Alföld és a Dunántúli-dombság között. Nagyrésze a változatosan tagolt Mezőföld területére esik, de ezer szépségével gazdagítja e környéket a Velencei-tó, a Velencei-hegység, a Keleti-Bakony, a Déli-Vértes és a Duna menti táj is. A megye nevét a "fehér" színmegjelölés az egykori sztyeppi nomád népek, így a magyarság szóhasználatában a hatalom, a királyi család jelképe - adta. Székesfehér, melynek nevét a Tihanyi Alapítólevél (1055) is említi, századokon át a magyar királyok koronázó és temetkező városa volt. Az ősi múltú megyében kezdődött 1950 tavaszán hazánk első szocialista városának, Dunaújvárosnak az építése. S jó egy év múlva már termelt az azóta is fejlődő és bővülő Dunai Vasmű. Az ősi és az új harmónikus ötvöződése, a megye egészének pezsgő és gazdag mai élete, a magas színvonalú kohászattól az elektronikai iparon át a sok ágazatában a világ élmezőnyéhez tartozó mezőgazdaságig jól jellemzik a megye lakosainak tehetségét, élet- és munkakedvét. A Magyarország megyéi sorozat tizedik kötetének a megyét jól ismerő, szerető s vele együttélő szerzői arra törekedtek, hogy az adott kötet terjedelmi lehetőségein belül minél átfogóbban tájékoztassák az érdeklődő olvasót. Vissza