Fülszöveg
...az őrök úgy intézték: a foglyoknak ne legyen idejük megenni a kevés és silány ennivalót. Őt úgy megütötték, hogy a jobb szemén levált az ideghártya. Faludy György költőt Recsken egy ÁVÓ-s őrmester rugdalta össze, hogy orrán-száján folyt a vér. Klábl Márton egyetemista rabot két hétig a pincében egy szekrényben tartották bezárva. Gábori György elmondta, a rabok földes, piszkos, néha már szalma nélküli szalmazsákon, gerendákon vagy faágon aludtak. Dr. Benkő Zoltánt vagy százhúszszor kötötték gúzsba. Kiss Dániel kezét a kéthetes éjszakai fogdában az ÁVÓ-s tizedes két órán keresztül a megrakott dobkályhához szorította, amelyben vígan pattogott a tűz. Nyeste Zoltán meséli, hogy a betegeknek kolompszóra futni kellett a konyhára. Ő csak négykézláb tudott futni. Az ÁVÓ-s körletparancsnok meg azzal szórakozott, hogy amikor Nyeste felmászott a lépcsőn, leütötte és lerúgta a lépcső aljára. Egyszer, kétszer, ötször. Zichy Péter, korábban gróf, majd alkalmi munkás kezére Recsken a bányamunka...
Tovább
Fülszöveg
...az őrök úgy intézték: a foglyoknak ne legyen idejük megenni a kevés és silány ennivalót. Őt úgy megütötték, hogy a jobb szemén levált az ideghártya. Faludy György költőt Recsken egy ÁVÓ-s őrmester rugdalta össze, hogy orrán-száján folyt a vér. Klábl Márton egyetemista rabot két hétig a pincében egy szekrényben tartották bezárva. Gábori György elmondta, a rabok földes, piszkos, néha már szalma nélküli szalmazsákon, gerendákon vagy faágon aludtak. Dr. Benkő Zoltánt vagy százhúszszor kötötték gúzsba. Kiss Dániel kezét a kéthetes éjszakai fogdában az ÁVÓ-s tizedes két órán keresztül a megrakott dobkályhához szorította, amelyben vígan pattogott a tűz. Nyeste Zoltán meséli, hogy a betegeknek kolompszóra futni kellett a konyhára. Ő csak négykézláb tudott futni. Az ÁVÓ-s körletparancsnok meg azzal szórakozott, hogy amikor Nyeste felmászott a lépcsőn, leütötte és lerúgta a lépcső aljára. Egyszer, kétszer, ötször. Zichy Péter, korábban gróf, majd alkalmi munkás kezére Recsken a bányamunka közben ráesett egy kő. Ujja azóta is nyomorék. Pallavicini Alfréd mellére egy hétméteres gerenda esett az esőben, barakképítés közben. Járni nem tudott. Társaink megtiltották, hogy segítenek neki. Az ÁVÓ-s orvos szimulánsnak nevezte. Pallavicini Alfrédnek, mint később kiderült a hátgerince tört el.
Alig melegedtem meg itt, öt hónap múlva két ÁVÓ-s tiszt hurcolt el. Bár lakásomon sem fegyvert, sem röpcédulákat nem találtak, gépkocsijukkal Miskolcra vittek, majd onnan másnap vonaton Budapestre a Csokonay utcai ÁVÓ-ra. Itt 9 éjjel és nappal való nem alvással kényszerítettek a valótlanságot tartalmazó jegyzőkönyv aláírására. Végül egy lencse főzelékkel, amelyben vegyianyagot éreztem, s emiatt nem akartam megenni, három ÁVÓ-s katona tömött meg mint a libát, s végül olvasatlanul aláírtam a jegyzőkönyvet. Az alvásunkat 9 napon át, a 4 óránként váltott besorozott ÁVÓ-s katonák pustakussal és hidegvíz nyakba öntéssel akadályozták.
A nyolcadik éjszaka az irodába, ahol a vallatásom folyt, belépett egy zsidónő, s kérdőre vonta a hadnagyot, hogy még széket is ad alám? Adjál már neki! Állj fel - parancsolta a hölgy, de 10 cm-rel hátrább kellett álnom, azért hogy a mellbevágás után tarkómmal a mögöttem lévő íróasztal élére essem. Főorvos ismerősöm szerint ez halállal végződött volna, ha 5-6 cm-es darab le nem tört volna. Mérnöki vélemény szerint több mázsás súlynak kellett volna ráesni az íróasztalra, hogy abból letörhessen egy darab. Amikor fölkeltem a padlóról friss törést láttam. Szégyenében a nő kiment és a beígért verés elmaradt. Ezt a brutalitást "kaptam ajándékba", amiért nem írtam alá a Szálasira teendő nyilatkozatot!
Azt viszont kevesen merték leírni hogy. Ebben a pincében, ahol a kazánház és a kispuskalőtér egy szinten volt a foglyok zárkáival, egyenes út vezetett a húsdaráló helyiségbe, melyben az azóta megtalált és filmeken is bemutatott szörnyszülött szovjet minta és tanácsadók által kiagyalt eszközökkel semmisítették meg a magyarság színe-javát. A halak nagy örömére, akik a dunai kiömlőnyílásnál boldogan falatozták a meggyilkoltak tetemeinek maradványait.
Az ide mellékelt bizonyítékok is igazolják, hogy még a nevemet is megmásították, s olyasmivel vádoltak, amit soha nem követtem el. Soha életemben nem jártam ugyanis Nyugat-Berlinben s nem végeztem kémiskolát. Debrecenbe szállítottak és a Hajdú Megyei Bíróság ítélt el először másfél évre. (Elítélésemet majd csak 1999-ben! nyilvánítják semmissé, addig szigorúan titkos volt az ügy aktája és száma is.)
Vissza