1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kémiai technológia

a kémia tanári szakok hallgatói számára/Kézirat

Szerző

Kiadó: JATE Kiadó
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 338 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kémiai technológia a kémiai reakciók ipari méretű megvalósításával foglalkozik az ember szükségleteinek kielégítése céljából. Ilyen szempontból egyik oldalán az ipari termelés áll, másik oldalán... Tovább

Előszó

A kémiai technológia a kémiai reakciók ipari méretű megvalósításával foglalkozik az ember szükségleteinek kielégítése céljából. Ilyen szempontból egyik oldalán az ipari termelés áll, másik oldalán az ember, és így a kémiai technológia közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban van az emberiséget érintő nagy kérdésekkel.
A tudományos igénnyel készült, a jövő lehetőségeivel foglalkozó prognózisokban (az ENSZ, a Római Klub, stb. készít ilyeneket) négy állandóan visszatérő kérdés van:
- az élelmiszertermelés;
- az energiatermelés és felhasználás;
- a nyersanyagellátás;
- a környezetszennyezés és -védelem.
Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában a kémiai technológiának is döntő szerepe van: az élelmiszertermelésben közvetve, a mezőgazdaság kemizálása révén (műtrágyák, növényvédőszerek, stb.), a másik háromban pedig közvetlenül, mint energiát és nyersanyagot felhasználó, ezáltal és a melléktermékek, hulladékok kibocsátásával a környezetet megváltoztató ipari tevékenységnek.
Az utóbbi időben a hírközlő szervek meglehetősen rossz színben tüntetik fel a kémiát pl. a környezetszennyezés kapcsán, amiben gyakran a felületes tájékoztatás is szerepet játszik. A kémiával foglalkozó szakembereknek el kell tudniuk igazodni a sokszor egymásnak ellentmondó hírek között, a tanároknak pedig másokat is meg kell tanítaniuk a tájékozódás képességére. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a jegyzet is, amikor a szakmai kérdéseket nem elszigetelten, hanem történeti és társadalmi összefüggéseikben igyekszik megközelíteni . Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 1
2. Történeti áttekintés 2
2.1. A kémiai technológia fejlődése 2
2.2. A kémia és a vegyipar fejlődése Magyarországon 23
2.3. A vegyipar fejlődésének általános törvényszerűségei 29
3. A kémiai technológia általános törvényei 31
3.1. A kémiai technológia fogalma, tárgya 31
3.2. A kémiai technológia alapelvei, alapfogalmai 33
4. A vegyipar nyersanyagai 38
4.1. Az atmoszféra nyersanyagai 38
4.2. A hidroszféra nyersanyagai 39
4.3. A litoszféra nyersanyagai 40
4.4. A bioszféra nyersanyagai 42
4.5. Magyarország nyersanyaghelyzete 43
5. Energiahordozók 45
5.1. Elsődleges energiaforrások 48
5.2. Kinetikai energiaforrások 51
5.3. Nukleáris energia 52
5.3.1. Geotermikus energia 52
5.3.2. Atommagreakciók energiája 53
5.3.3. A nukleáris energia termelése, maghasadáson alapuló reaktorok 54
5.3.4. A nukleáris energia termelésének technológiai lépései 55
5.3.5. Üzemanyagciklus 58
5.3.6. Az atomerőművek biztonsága 59
5.4. Energiagazdálkodás 61
6. Környezetszennyezés és környezetvédelem 63
7. A kémiai technológia fontosabb műveletei 65
7.1. Mechanikai műveletek 65
7.1.1. Aprítás 65
7.1.2. Mechanikai elválasztás 66
7.1.2.1. Szűrés 67
7.1.2.2. Flotálás 69
7.2. Termikus műveletek 70
7.2.1. Szárítás 73
7.2.2. Bepárlás 76
7.3. Elválasztási műveletek 77
7.3.1. Desztilláciő 78
7.3.1.1. Azeotróp és extraktív desztilláció 82
7.3.2. Abszorpció 84
7.3.3. Extrakcló 87
7.3.4. Adszorpció 91
7.3.5. Kristályosítás 95
7.4. Reagáltatási műveletek, kémiai reaktorok 98
7.4.1. A kémiai reaktorok általános jellemzése 99
7.4.2. Homogén gázreakciók 101
7.4.3. Gáz-szilárd reakciók 103
7.4.4. Folyadékfázisú reakciók 105
8. Szervetlen technológiai eljárások 108
8.1. A víz, mint ipari nyersanyag 108
8.1.1. Ipari vízelőkészítés 108
8.1.1.1. Vízlágyítás 108
8.1.2. Ivóvízkezelés 111
8.1.3. Szennyvíztisztítás 112
8.1.4. A víz elektrolízise 113
8.2. A levegő, mint ipari nyersanyag 114
8.2.1. A levegő alkotórészeinek ipari hasznosítása 116
8.3. A kősó kémiai feldolgozása 117
8.3.1. Szódagyártás 117
8.3.2. Alkáli-klorid elektrolízis 119
8.3.3. Sósavgyártás 123
8.4. A kén és a kénsavgyártás 125
8.4.1. A kénsavgyártás nyersanyagai 125
8.4.2. Kénsavgyártás 127
8.4.3. A kénsav felhasználása 131
8.5. Szénfeldolgozás 133
8.5.1. Szénlepárlás, kokszolás 135
8.5.2. Szénelgázosítás 137
8.6. Ipari gázelegyek előállítása és tisztítása 141
8.7. Nitrogénipar 145
8.7.1. Ammóniaszintézis 145
8.7.2. Az ammónia ipari felhasználása 150
8.7.3. Salétromsavgyártás 152
8.7.4. Tömény salétromsav előállítása 157
8.7.5. A salétromsav felhasználása 157
8.8. Műtrágyák 158
8.8.1. Nitrogénműtrágyák 159
8.8.2. Foszforműtrágyák 163
8.8.3. Káliumműtrágyák 164
8.8.4. Mésztrágyák 164
8.9. Szilikátiparok 165
8.9.1. Üveggyártás 165
8.9.2. Kerámiaipar 167
8.9.3. Cementgyártás 169
8.10. Metallurgia 172
8.10.1. A metallurgia általános elemei 173
8.10.2. Vasgyártás 174
8.10.3. Acélgyártás 178
8.10.4. Az alumínium ipari előállítása 179
8.10.4.1. Timföldgyártás 181
8.10.4.2. Alumíniumelektrolízis 182
8.10.4.3. Az alumínium előállítása klorid-metallurgiával 184
Szerveskémiai technológia 186
9.1. Alapanyagbázis 186
9.2. Petrolkémiai nyersanyagok 189
9.2.1. Kőolaj 189
9.2.1.1. A kőolaj keletkezése 190
9.2.1.2. A kőolaj előfordulása 193
9.2.1.3. A kőolaj kutatása, bányászata 194
9.2.1.4. A kőolaj kémiai összetétele 195
9.2.2. Földgáz 196
9.2.3. Olajhomok, olajpala 197
9 3. Kőolajfeldolgozás fizikai módszerekkel 198
9.3.1. Atmoszférikus desztilláció 199
9.3.2. Vákuumdesztilláció, kenőolajgyártás 200
o 4. A kőolajfeldolgozás kémiai módszerei 203
9.4.1. Krakkolás 204
9.4.1.1. Termikus krakkolás 205
9.4.1.2. Katalitikus krakkolás 207
9.4.2. Reformálás 212
9.4.3. Paraffin izomerizáció 214
9.4.4. Hidrokatalitikus eljárások 215
9.4.5. Alkilezés 217
9#5. Motorhajtó-anyagok 218
9.5.1. Motorbenzinek 220
9.5.2. Petróleum, kerozin 223
9.5.3. Gázolaj 224
9.6. Motorhajtó-anyagok előállítása szénbázison 226
9.6.1. A Bergius-féle széncseppfolyósftás 226
9.6.2. Fischer-Tropsch-szintézis 228
9.6.3. A Mobil-eljárás 231
9.7. Szénhidrogén alapanyagok elkülönítése és előállítása 232
9.7.1. Paraffin szénhidrogének 232
9.7.2. Olefin szénhidrogének 233
9.7.3. Acetilén 234
9.7.4. Aromás szénhidrogének 235
9.8. Szerveskémiai intermedierek gyártása
9.8.1. Alkoholok előállítása és felhasználása 237
9.8.1.1. Metanol 237
9.8.1.2. Etanol 238
9.8.2. Oxovegyületek 239
9.8.2.1. Formaldehid 239
9.8.2.2. Acetaldehid 241
9.8.2.3. Oxoszintézis 242
9.8.2.4. Aceton 244
9.8.3. Karbonsavak és származékaik 244
9.8.3.1. Ecetsav 246
9.8.3.2. Zsírsavak 248
9.8.3.3. Észterek 250
9.8.4. Halogénszármazékok 250
9.8.4.1. A metán klórozása 251
9.8.4.2. A benzol klórozása 252
9.8.5. Szulfovegyületek előállítása 254
9.8.6. Nitrovegyületek 258
10. Szervesvegyipari végtermékek 260
10.1. Gyógyszerek 261
10.1.1. A gyógyszerek csoportosítása 261
10.1.2. A gyógyszerek gyártása 262
10.1.3. A legismertebb gyógyszerek 263
10.2. Növényvédőszerek 265
10.2.1. A növényvédőszerek csoportosítása 266
10.2.2. Rovarölő szerek 266
10.2.3. Gombaölő szerek 268
10.2.4. Gyomirtó szerek 269
10.3. Műanyagok 270
10.3.1. A műanyagok csoportosítása 272
10.3.2. A műanyagszintézis módszerei 273
10.3.2.1. Polimerizáció 273
10.3.2.2. Polikondenzáció 276
10.3.2.3. Poliaddíció 276
10.3.2.4. Kopolimerizáció 277
10.3.3. Polimerizációs műanyagok 277
10.3.3.1. A polimerizáció ipari megvalósítása 278
10.3.3.2. Polietilén 279
10.3.3.3. Polipropilén 283
10.3.3.4. Poli(vinil-klorid),PVC 283
10.3.3.5. Polisztirol 286
10.3.3.6. Poli(akril-nitril) 287
10.3.3.7. Poli(metil-metakrilát) 288
10.3.3.8. Poli(tetrafluor-etilén), teflon 288
10.3.4. Műgumik, műkaucsukok 289
10.3.5. Polikondenzácós műanyagok 290
10.3.5.1. A po11kondenzációs műanyagok ipari előállítása 290
10.3.5.2. Fenoplasztok, aminoplasztok 292
10.3.5.3. Poliamidok 293
10.3.5.4. Poliészterek 294
10.3.5.5. Szilikonok 298
10.3.6. Poliaddíciós műanyagok 299
10;3.7. A termoplasztok feldolgozása 301
fÖTÍ4. Műszálak 304
10.4.1. Cellulóz alapú műszálak 304
10.4.2. A textilnyersanyagok feldolgozása szálakká . 307
11. Mikrobiológiai- és élelmiszeriparok 310
11.1. Mikrobiológiai iparok 310
11.1.1. Sörgyártás 311
11.2. Cukorgyártás 316
11.2.1. Répacukorgyártás 317
11.2.2. Izocukorgyártás 320
12. A vegyipar helyzete és távlatai Magyarországon 322
12.1. A vegyipar területi eloszlása Magyarországon 322
12.2. Jelentős magyar vegyipari vállalatok 326
12.3. A vegyipar távlatai hazánkban 332
13. Felhasznált és ajánlott irodalom 338
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv