Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből

Fülszöveg

Az 1918-ban nemzeti államként létrejött Csehszlovákia valójában olyan soknemzetiségű állam volt, amelyben a "csehszlovák" nemzet az ország lakosságának mindössze 65,5 százalékát alkotta. Az összlakosság 23,3 százalékát alkotó német, az 5,5 százalékát alkotó magyar és az 5,5 százalékát alkotó egyéb nemzetiségű személytől a politikai vezetés - a korábban hangoztatott alapelvekkel ellentétben - megtagadta a nemzeti önrendelkezés, az autonómia lehetőségét, s csupán az individuális kisebbségi jogok megadására kötelezte magát, teljesen elzárkózva a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát leginkább garantáló kollektív jogok megadásától.
A II. világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió által felújított Csehszlovákiában az ország következetes föderalizálásának elmaradása azonban az elszakadást követő szlovák nemzeti erők malmára hajtja a vizet, akik élve a kommunista diktatúra bukását követő átmeneti időszak adta lehetőségekkel - az 1992-es parlamenti választásokon győztes cseh politikai erők hozzájárulásával -, a lakosság megkérdezése nélkül szétszakítják Csehszlovákiát, s az 1992. december 31-én végképp eltűnik Európa politikai térképéről.
Főbb vonalakban ezek az események és mozzanatok határolják be a csehszlovákiai magyarság történelmének alakulását. E fordulatokban gazdag, a kisebbségi lét minden megpróbáltatását felmutató történelem tudományos igényű feltárását megalapozandó íródtak neves történészeinknek a kötetben található tanulmányai. Vissza