Jelentkezünk 1972. december

Előszó

Lélegzetvételnyi szünet után, szinte észrevétlenül lép át a Jelentkezünk fennállásának második évtizedébe. Tulajdonképpen saját létében is azok életformáját követve, akiknek szól. Hiszen a művelődés ügyének munkásai is a folytonos újrakezdés áramában élnek, az alkotás belső állapotában, a mű megszületésének ezernyi nyers buktatója közepette, akárcsak egy folyóirat szerkesztő közössége.
Legutóbb a szerkesztőségünkhöz érkezett levelek közül közöltünk néhányat, amelyekben eddigi munkánkról mondtak véleményt és hasznos észrevételekkel segítették elő a Jelentkezünk további tevékenységét. Szeretnénk legtisztább köszönetünkt kifejezni ezekért a levelekért, azokért is, amiket nem közöltünk, hiszen bennük a véleményeken és a tanácsokon túl vagy azok előtt inkább, a munkánk iránti figyelem, a Jelentkezünk cikkírói iránti elismerés megnyilvánulását látjuk.
Kiadványunk és a köréje csoportosulók szerény és pártos eszközökkel eddig is közgondolkodásunk kedvező irányú fejlődését szolgálták a gondozó intézet falain belül és azokon kívül is. Tevékenységünk természetesen nem válhat belterjessé, hiszen lapunk sokszor megfogalmazott célja, hogy a művelődés területén dolgozó fiatal pedagógusok, könyvtárosok és népművelők gyakorlatelemző, előrelépést szolgáló írásait közreadja, mozdítsa elő az e pályákon dolgozók minél szélesebb tartalmi informálását, serkentsen az önképzés, az önművelés mindennapos igénnyé válására. Vissza