Fejlődéslélektan

Előszó

A fejlődés felismerhető az anyag egy magasabb szintre jutásának irányában haladó mozgásváltozásaiban. Általában e változások összességében a kiindulást az egyszerűben, a primitívben találjuk, amely állapotból bizonyos meghatározott irányban megindul a differenciálódás és de differenciálódás dialektikus folyamata, a mind magasabb fokú szerveződés és funkcióképesség. S változások sorában mindig valami új jelenik meg, miközben a régi elhal, illetőleg beleépül az újba. Progresszív, előrehaladó folyamat ez, amelyben a mennyiségi változások fokozatosan minőségibe mennek át, és a fokozatos evolúciós mozgásszakaszok revolúciós, ugrásszerű változó formákkal variálódnak. A fejlődés szigorúan determinált folyamat, amelyben minden változásnak, előrehaladásnak vagy regressziónak oka van. Az anyag egyetemes mozgástörvényei, a fejlődésben megnyilvánuló egyetemes és általános törvényszerűségek az élő szervezetek és így az ember fejlődésében is felismerhetők. Az élő szervezetek biológiai fejlődésének alaptörvénye, amely egyben, a pszichikum fejlődését is meghatározza, a szerkezet és funkció egységének elve. Az egyetemes változások folyamán változó életmód alapján, működés (tevékenység) közben fejlődik a szervezet, és a külvilág sajátosságai tükröződése és az alkalmazkodás tevékenysége folyamán formálódik folyton fejlődve a pszichikum. Egyes idealista, polgári elmélkedők a fejlődés tényezőire vonatkozólag téves, illetőleg megtévesztő tanításokat hirdetnek. E reakciós elméletek kritikája után kimutatjuk, mi készteti az élő anyagot és ennek legmagasabb rendű életmegnyilvánulását, az emberi pszichikumot a fejlődésre, mik a pszichés mozgás, a lelki fejlődés okai, mik e fejlődés fő tényezői? Vissza