1.117.300
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Fejlődő országok-haladó eszmék
Budapest
| Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 406 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | 963-09-0459-4 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Napjaink forradalmi harcainak fontos színtere a fejlődő országok három földrésze: Afrika, Ázsia és Latin-Amerika. Az e területeken függetlenné vált országok és a még gyarmati területek küzdelmei - vívják bár fegyverekkel vagy a nélkül - szükségszerűen megteremtik politikai eszméiket, ideológiájukat. Kialakul a konkrét helyzetet elemző, a megvívandó harcok stratégiáját és taktikáját vizsgáló, vitató és meghatározó politikai irodalom. Ebből az emperialistaellenes eszmevilágból ad keresztmetszetet ez a könyv: a gyarmati rendszer bomlasztásáért, a függetlenségért folyó harc két évtizede (1954-1973) alatt írt több mint ötven tanulmányt, dokumentumot, cikket közöl. Java részük itt jelenik meg először magyar nyelven.A könyv szerzőinek egy része közismert forradalmár; többen közülük napjaink történelmének közvetlen napjaink történelmének közvetlen alakítói, országuk szabadságharcának vezetői. Személyük kiemelkedő jelentőségét az imperializmus elleni harcban, és az imperializmus, a reakció... Tovább
Fülszöveg
Napjaink forradalmi harcainak fontos színtere a fejlődő országok három földrésze: Afrika, Ázsia és Latin-Amerika. Az e területeken függetlenné vált országok és a még gyarmati területek küzdelmei - vívják bár fegyverekkel vagy a nélkül - szükségszerűen megteremtik politikai eszméiket, ideológiájukat. Kialakul a konkrét helyzetet elemző, a megvívandó harcok stratégiáját és taktikáját vizsgáló, vitató és meghatározó politikai irodalom. Ebből az emperialistaellenes eszmevilágból ad keresztmetszetet ez a könyv: a gyarmati rendszer bomlasztásáért, a függetlenségért folyó harc két évtizede (1954-1973) alatt írt több mint ötven tanulmányt, dokumentumot, cikket közöl. Java részük itt jelenik meg először magyar nyelven.A könyv szerzőinek egy része közismert forradalmár; többen közülük napjaink történelmének közvetlen napjaink történelmének közvetlen alakítói, országuk szabadságharcának vezetői. Személyük kiemelkedő jelentőségét az imperializmus elleni harcban, és az imperializmus, a reakció számára veszélyes voltukat mi sem bizonyítja jobban, mint a könyv első oldalán közzétett szomorú lista: a szerzők közül tízen vesztették életüket főként orvul elkövetett merényletek vagy a fegyveres harcban elszenvedett halálos sebesülés következtében. Luis Corvalán, a chilei és Nelson R. Mandela, a dél-afrikai haladó mozgalmak kiemelkedő vezetői pedig e könyv megjelenésekor súlyos, életüket szüntelenül veszélyeztető körülmények közepette sínylődnek a börtönben.
A világnak - és a politikai irodalomnak - ez a területe hazánkban viszonylag kevéssé ismert. Éppen ezért sok olvasónk számára meglepetéseket is tartalmaz e kötet. Nemcsak azért, mert egy alig ismert világ eszmekörét tárja elénk, hanem azért is, mivel bebizonyosodik, milyen kiemelkedő ideológusok harcolnak, alkotnak Európán kívül, és milyen mély elemzésekkel, okfejtésekkel gazdagítják a marxista és más haladó eszmei irodalmat.
A kötet írásait Kende István, a fejlődő országokkal foglalkozó szakirodalom ismert magyar művelője válogatta és kommentálta. Bevezető tanulmánya végigvezeti az olvasót a nemzeti függetlenségi harcokkal kapcsolatos marxista-leninista álláspont kidolgozásának történetén, valamint a három földrész eszmevilága alakulási folyamatán, és segít eligazodni a sokszor ellentmondásos eszmék és irányzatok küzdelmében. Vissza
Tartalom
| Bevezető | 9 |
| A fejlődő országok politikai eszmevilága | 11 |
| A gyarmati kérdéssel kapcsolatos Marxista-Leninista álláspont kialakulása | 12 |
| Marx és Engels főbb elemzései | 12 |
| A marxista álláspont revíziójának első kísérletei | 16 |
| Lenin megállapításai és vitái a Kommunista Internacionáléban | 17 |
| A Kommunista Internacionálé néhány állásfoglalása Lenin halála után | 21 |
| Eszmei áramlatok a gyarmatok felszabadításáért a második világháború előtt vívott harcokban | 25 |
| A főbb osztályok és rétegek - az eszmék hordozói | 25 |
| A polgári demokratikus forradalom példája: Mexikó | 28 |
| Ázsia nagy polgári demokratikus forradalmára: Szun Jat-szen | 30 |
| India: Gandhi politkai eszméi | 31 |
| Gandhi eszméinek politikai hatása | 35 |
| Az indo-amerikanizmus elmélete | 36 |
| A négritude | 38 |
| A pánafrikanizmus | 39 |
| A pánarab gondolat | 41 |
| A függetlenségi törekvések győzelme és a politikai eszmeáramlatok | 44 |
| A második világháború hatása a nemzeti mozgalmakra | 44 |
| A nacionalizmus kettős jellegéről | 46 |
| Kettős jelleg és nemzeti egységtörekvések | 48 |
| Reakciós nacionalizmus: más nemzetek elleni és partikuláris nacionalizmus | 51 |
| Az afrikai "néger" sajátosságok mítoszának felélesztése | 53 |
| Az ősi társadalmi formák idealizálása | 55 |
| Vallási ideológia és nemzeti mozgalmak. Az iszlám vallás | 58 |
| Vallási ideológia és nemzeti mozgalmak. A katolicizmus Latin-Amerikában | 60 |
| A társadalmi szerkezetek eltorzítása és az osztálybéke elméletei | 64 |
| A "proletár nemzetek" elmélete és az antikommunizmus | 66 |
| A szocialista jelző sokféle használatáról | 68 |
| Burzsoá "szocialista" elméletek | 70 |
| A nem proletár szocializmusok: forradalmi nacionalisták | 73 |
| A nem proletár szocializmusok: forradalmi demokratikus irányzatok | 76 |
| A forradalmi erőszak kérdése - és a portugál afriaki gyarmati mozgalmak válasza | 79 |
| Latin-Amerika: forradalmi ideológiák, ideológia nélküli forradalmárok | 83 |
| Kispolgári radikalizmus és tudományos világnézet | 87 |
| Az egységtörekvések többféle jellegéről | 93 |
| A nemzeti felszabadítási harcok - a világforradalmi folyamat részei | 97 |
| Tanulmányok, beszédek és határozatok | 101 |
| Ho Si Minh/ A franciákon aratott győzelem után az amerikai imperializmus vált népünk fő ellenségévé (Részletek a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottság konferenciájának mondott beszámolójából, 1954) | 103 |
| Minden társadalmi réteggel együtt a nemzeti függetlenségért (Az algériai Nemzeti Felszabadítási Front kiáltványa, kis rövidítéssel, 1954) | 107 |
| Basir Hadzs Ali/ Az algériai felszabadító harc néhány tanulsága (Részletek a "béke és szocializmus" c. folyóiratban megjelent cikkből) | 110 |
| Gamal Abdel Nasszer/ Szerepünket a történelem jelölte ki (Részlet "A forradalom filozófiája" c.könyvből, 1954) | 117 |
| Aimé Césaire/ A gyarmatosítás: A modern világ összeomlásának előkészítője (Részletek az "Értekezés a kolonializmusról" c. könyvből, 1955) | 122 |
| A gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn (Részlet a bandungi értekezlet nyilatkozatából, 1955) | 127 |
| Dzsavaharlal Nehru/ Mindenkivel együttműködünk a békéért, a biztonságért és az emberi haladásért (Részletek két beszédből, 1955) | 129 |
| Dipa Nusantra Aidit/ Az antiimperialista front alapja a munkások és parasztok antifeudális fronja (Részletek az "Indonézia társadalma és az indonéz forradalom. Az indonéz forradalom alapvető kérdései" c. műből, 1957) | 133 |
| A törzsi szemlélet és a vallási szeparatizmus az imerpializmust szolgálja! (Az Összafrikai Népi Konferencia accrai határozatából, 1958) | 138 |
| Patrice Lumumba/ Harc nélkül sohasem szüntethettük volna meg a rabszolgaságot! (Beszéd Kongó függetlensége kikiáltásának napján, kis rövidítéssel, 1960) | 140 |
| Frantz Fanon/A föld rabjai (két részlet) | 144 |
| Ernesto Che Guevara/ Egy napon a néptömegek magukhoz ragadják a politikai hatalmat (Részlet az Amerikai Államok Szervezete Amerika-közi Gazdasági és Szociális Tanácsa Punta del Este-i ülésén elmondott beszédből, 1961) | 156 |
| Adzsoj Kumar Ghos/ A kasztszellem és a kommunalizmus ellen, a nemzeti egységért! (Részlet az Indiai Kommunista Párt VI. kongresszusán elmondott beszámolóból, 1961) | 159 |
| Mehdi Ben Barka/ Minden egység és kompromisszum előfeltétele, hogy tisztázottak legyenek a forradalmi célok (Részlet a "Forradalmi útválasztás Marokkóban" c. tanulmányból, 1962.) | 163 |
| Nem kerülhetünk fegyveres konfliktusba a testvérnéppel! (A marokkói Népi Erők Nemzeti Szövetsége nevében Mehdi Ben Barka által közzétett felhívás, 1963) | 174 |
| Nelson R.Mandela/ Hitvallásom az afrikai nacionalizmus: szabadság az afrikaiak számára saját országukban! (Részlet a dél-afrikai Rivonia-perben az utolsó szó jogán elmondott beszédből, 1964) | 177 |
| Kwame Nkrumah/ Az afrikai tudat és a tömegek pozitív akciója (Részletek a "Konszenzivizmus - a dekolonizálás és fejlődés filozófiája és ideológiája, különös tekintettel az afrikai forradalomra" c. könyvéből, 1964) | 181 |
| Erőszakkal elzárták előlünk az alkotmányos utat! (1. részletek Alberto Gomez: "A kolumbiai forradalmi fegyveres erők és fejlődésük perspektívái" c. cikkből, 2. A marquetaliai partizánok agrárprogramja) | 189 |
| Camilo R. Torres/ A forradalom nemcsak megengedhető, hanem kifejezetten kötelező is a keresztények számára (Két felhívás, 1.Üzenet a keresztényekhez, 1695. 2. A kolumbiai néphez, a hegyekből, 1966) | 195 |
| Josué de Castro/ Az éhség a társadalmi egyenlőtlenség következménye (Részlet a szerzőnek "Az éhező Brazília" c. könyve magyar kiadásához írt utószavából 1965) | 199 |
| Amilcar Cabral/ A nemzeti felszabadítás: a termelőerők felszabadítása az idegen uralom alól (A havannai trikontinentális szolidaritás értekezletén elmondott beszéd, kis rövidítéssel, 1966) | 202 |
| Almicar Cabral/ Ha az egyik ember fegyvert visel, s a másik szerszámot fog, a szerszámos ember a fontosabb! (Beszéd, Bissau- Guinea északi felszabadított területén, 1966) | 216 |
| Abra Fischer/ El kell utasítani az erkölcstelen törvények elismerését (Részletek a dél-afrikai Pretoria Legfelsőbb Bíróság előtt elmondott beszédből 1966) | 220 |
| Ali Jata/ Az újramagyarosítás Afrikában (Két részlet az "Újramagyarosítás Afrikában c. cikkből, 1967) | 229 |
| Ernesto Che Guevara/ Arra kell kényszeríteni az imperializmust, hogy megossza erőit (részletek az Afrika, Ázsia, és Latin-Amerikai Népeinek Szolidaritási Szervezetéhez intézett üzenetből, 1967) | 237 |
| Rodney Arismendi/ Nemcsak a kalandosság veszélye áll fenn, hanem a konzervativizmusé, az immobilizmusé is (Részlet a "Latin-Amerikában forradalom előtti helyzet van" c. interjúból, 1967) | 243 |
| Egyenlően együtt (Részletek az arushai nyilatkozatból, 1967) | 246 |
| Sékou Touré: A nem-kapitalista út a teljes és igaz demokráciához vezető út (Részlet "A guineai forradalom és az antiimperialista harc" c. cikkből, 1967) | 250 |
| Sékou Touré/ A négritude az imperializmus elméleti igazolása (Részlet az "Afrika és a forradalom" c.tanulmánysorozatból) | 253 |
| Luis Corvalán/ A haladás fő feltétele a proletár és a kispolgári forradalmárok közötti kölcsönös megértés (Részletek "A forradalmi antiimperialista erők szövetsége Latin-Amerikában" c. cikkből, 1967) | 257 |
| Fumi Vongvicsit /Laosz harca az amerikai neokolonializmus ellen (Két részlet a "Laosz és a laoszi nép győzelmes harca az amerikai neokolonializmus ellen" c. könyvből, 1968) | 264 |
| Khaled Bagdas/ Ha a parasztságot egynemű tömegnek tekintjük, átengedjük irányítását (részlet "A szíriai nemzeti felszabadító mozgalom problémái"c.cikkből, 1968) | 271 |
| Lafif Lakhdar: Egy forradalom, amelyet a kispolgárság vezet (Rövidítve, 1968) | 275 |
| Michel Kamel/ A polgárság társadalmi helyzeténél fogva nem maradhat független vagy szilárd (Részlet "A nemzeti szövetség fogalma" c. tanulmányból, 1969) | 281 |
| Abu Ejad/ Demokratikus, fajüldözésellenes társadalmat akarunk Palesztínában (Részlet Abu Ejad, a palesztin El-Fatah mozgalom egyik vezetője és Lutfi al-Kholi, az egyiptomi "Al-Talia" c. marxista folyóirat főszerkesztője közötti beszélgetésből, 1969) | 284 |
| Amilcar Cabral/ Hogyan mozgósítottuk a parasztságot, amely harcunk fő tömegereje, de nem a fő forradalmi erő (Részlet a "Guinea: a fegyverek hatalma" c. cikkből, 1969) | 287 |
| Eduardo Mondlane/ A párt és a hadsereg nemzetet formáló új típusú hatalmat teremtő erő (Részletek a "Harc Mozambikért" c. könyvből, 1969) | 290 |
| Mario de Andrade/ A kultúrális öntudatra ébredés szükségszerűen a politikába torkollik (Részlet a "Gyarmatosítás, kultúra, forradalom" címmel a "Tricontinental" c. lapnak adott interjúból, 1969) | 295 |
| Mert erőszak a korai halál.. ! (Részlet a córdobai Argentína Katolikus Egyetem diákcsoportjának Tucumán megyei szociológiai felméréséből, 1969) | 300 |
| Beleszólási jogot a népnek a hatalmi szervek döntéseibe! (Részletek a chieli Népi Egység programjából, 1969) | 303 |
| Salvador Allende/ Az ő játékszabályaik szerint játszottunk (Részletek Régis Debray "Beszélgetések Allendével" c. könyvéből, 1971) | 306 |
| Assis Tavares/ Az ultrabaloldaliak nem értik meg, hogy a történelem alakítói a néptömegek (Részletek a "A baloldaliság betegsége Brazíliában" c. cikkből, 1971) | 312 |
| Jair Londono/ A földreformhoz nem lehet a földesúrtól engedélyt kérni (Egy kolumbiai paraszt felszólalása a földreformmal és telepítéssel foglalkozó latin-amerikai szemináriumon, 1971) | 317 |
| Lutfi al-Kholi/Az egység a leghatalmasabb arab védelmi és támadó fegyver lehet (az "Al-Talia" c. egyiptomi marxista lap "Nemcsak a szenvedés élteti az arab embert" c. vezércikke, 1971) | 324 |
| Nguyen Duc Dan, Phong Hien és H. N./ A Dél-Vietnám bábrezsim "nemzeti" és antikommunista jelszavai az amerikai politikát szolgálják (Részetek az "Ideolgóiai és kulturális tevékenység" c.tanulmányból, 1971) | 329 |
| Forradalmi tömegmozgalmat, nem a választási urna körüli puszta csatározásokat! (Részletek az Indiai Kommunista Párt IX. kongresszusánsk politikai beszámolójából, 1971) | 332 |
| Mudzsibur Rahman/ Csak az éljen a függetlenség jogával, aki kész kötelességeket is vállalni (Részletek a bangladesi Újságíró Szövetség évi közgyűlésen tartott felszólalásból, 1972) | 338 |
| A nemzeti demokratikus forradalom, a néptömegek forradalma (A Fülöp-szigetek Kommunista Párja V. kongresszusának határozatából, 1973) | 341 |
| A nyílt, törvényes tevékenység egymaga nem vezethet a szabadsághoz (Részlet a Dél-afrikai Kommunista Párt Központi Bizottsága "A kulcs: az egység" c. nyilatkozatából, 1972) | 346 |
| Albert Tshume/ A nem-kapitalista út az éles osztályharc útja (A Nem-kapitalista út Afrikában. Problémák és perspektívák" c. cikk kis rövidítésekkel, 1973) | 349 |
| Julius K. Nyerere/ A szocializmus az egyedüli ésszerű választás (Az "Ésszerű választás" címmel a szudáni Szocialista Unió központjában Khratoumban, Nyerere távollétében felovasott előadás, 1973) | 359 |
| Rodney Arismendi/ A gazdasági, szociális és politikai ellentétek a végsőkig éleződnek Latin-Amerikában (A "fontos változások" c. cikk kis rövidítéssel, 1973) | 368 |
| Salvador Allende/ Sem bűn, sem erőszak nem állíthatja meg a társadalmi folyamatokat (Allende utolsó beszéde az ostromlott Mondea-palotában, 1973) | 374 |
| Fidel Castro/ Ha nem volna Szovjetunió, nem lehetne vége a kolonializmusnak (Felszólalás az el nem kötelezett országok algíri értekezletén, kis rövidítéssel, 1973) | 376 |
| Függelék | 383 |
| Az imperializmus elleni harc feladata a jelenlegi szakaszban, s a kommunista és munkáspártok az összes antiimperialista erők akcióegysége (Elfogadta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása. Részletek, 1969) | 385 |
| Név- és tárgymutató | 391 |
Témakörök
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
1.630 Ft
1.140 ,-Ft 30
10
pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Állapot:
Jó
1.630 ,-Ft
15
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal