Honvéd 1947. szeptember

Előszó

„Szabadságharc hagyományainak útján" címmel a „Honvéd" legelső számában cikket írtam, melyben megkíséreltem vázolni a lap feladatát és működési területét. Annak a véleménynek adtam akkor kifejezést, hogy a lapnak, mint az új honvédség szellemi irányítójának, példáért, útmutatásért, tradícióért a Szabadságharc hagyományaihoz kell visszanyúlnia és 1848-49. demokratikus meggyőződését, haladó lendületét, haza- és szabadságszeretetét keli tükröznie. Még nem érkezett el az ideje, hogy számot adjunk róla, mennyire felelt meg a lap e célkitűzéseknek; az akkori cikkemben felvetett témát most a centennárium közeledése tette ismét időszerűvé.
A centennárium nem merülhet ki puszta emlékezésben és ünneplésben. Nem szabad megismétlődnie az elmúlt száz év márciusainak, midőn a magyar nép évről-évre csillogó szavakkal és nem is üres szívvel adózott múltja legragyogóbb időszakának, de az ünnep multán az eszmék és kokárdák újra a ládafiába kerültek és akik a meggyőződés belső tüzével szabadságról, forradalomról szónokoljak, másnap folytatták megszokott filiszteréletüket, észre sem véve, hogy ami naponta velük és körülöttük történik, az nem más, mint a tegnap még általuk hangoztatott eszmék elárulása. Az évforduló napjai most nem múlhatnak el a lelkekbe vésett maradandó nyomok nélkül, hogy a Szabadságharc tanításai a mindennapi élet gyakorlatába átvive cselekedeteinket is irányítsák. Vissza