| Virga | |
| "...ahogy a sodródó alsó rétegek szaggatták azt a fényfolyást..." | 9 |
| A zivatarfelhő széleit elhagyó esősávok, vízcseppecskékből álló fonalak | |
| Előfordulhat, hogy soha sem érik el a földet, mert esés közben a vízcseppek elpárolognak | |
| Pileus | |
| "...mögöttük lassú ütemben keskeny árnyékfoltok siklanak..." | 17 |
| Nyári hónapokban, erős napsütésben a magasba törő légáramlás zárórétegeibe ütközik, s a képződő gomolyok tetején látható maga a pileus | |
| Capillatus | |
| "...közelire és távolira osztja lebegésével az egyhelyben álló tárgyak kontúrjait" | 23 |
| Akár valami hajcsomó, zápor és heves széllökés kíséretében | |
| Vesperális | |
| "...csak egyetlen halvány fénycsíkot hagyva szabadon a hegy fölött..." | 31 |
| Alkonyati felhők régebbi osztályozás szerint | |
| Az újabbakban ez az elnevezés már nem szerepel | |
| Incus | |
| "...mintha kicsiny réseken törnének át a nyári éj pulzáló csillagfényei..." | 39 |
| Egyebek közt olyankor látható, ha a fölmelegedett levegőt az odaérkező hideg áramok magasba kényszerítik | |
| Translucidus | |
| "...végül csak egy elárvult részlet marad..." | 47 |
| Ilyenkor a tárgyak sem vetnek árnyékot, s a Napot is mintha opálos üvegen át látnánk a parányi vízcseppek oly nagy száma miatt | |
| Altostratus | |
| "...a hegy behajló íve ezzel a metsző vonallal mintha óriás száj lenne..." | 53 |
| A front átvonulása után csak a szél marad még egy ideig erős, s ezért is van, hogy a még fennmaradó felhőtornyok jól láthatóan megdőlnek annak irányában | |
| Arcus | |
| "...utoljára még átsuhan rajta valami fénymaradvány..." | 59 |
| A hidegfront haladási irányába nézve, a boltíves zivatarfelhő sötét tömegként borítja be az eget | |
| Mammatus | |
| "...bugyrai mint valami roppant emlők érintik a látóhatárt..." | 65 |
| A hatalmas felhőtömeg nagy vastagságra és sűrűségre vall | |
| Perlucidus | |
| "...mintha nem is a valóság, hanem annak emléke lenne..." | 71 |
| Különös, hogy a hatalmas felhőtábla résein át még magasabban lévő felhők is megfigyelhetők | |
| Fibratus | |
| "...akár egy arcél, amely a fájdalomtól megrogyott..." | 77 |
| Fehér szálakból álló magasszintű felhők, igen apró jégkristályokból | |
| Önárnyékuk nincs | |
| Castellanus | |
| "...mintha súlya lenne a térnek ezen a holtponton..." | 83 |
| A csipkés tornyocskák arra utalnak, hogy nagy magasságban hidegebb levegő kezd beáramlani, egy-két nap múlva a front rendszerint meg is érkezik | |
| Cirrus | |
| "...mint valami utolsó emlék, amely a homályban felsejlik..." | 89 |
| Mikor a Nap már közelít a horizonthoz, ők a legfényesebbek mind közt | |
| Míg az alacsonyabb szintű felhők narancsszínben izzanak, a cirrusok továbbra is fehérek maradnak az észlelők számára | |
| Cumulogenitus | |
| "...felszívja élességét a tájnak..." | 95 |
| Késő délután látható, amikor a gomolyok szétfoszlanak, s újak már nem keletkeznek a nyugalmas égbolton | |