Metzger Gyűjtemény

Előszó

A kiállítás rendezőinek és a vendéglátóknak közös kívánsága volt, hogy a tárlat a Németországi Szövetségi Köztársaság jelenkori művészetének aktuális irányzatait mutassa be. A festészet meghatározó szerepe azzal magyarázható, hogy a nyolcvanas évek elején felbukkanó fiatal generáció ezt a művészi kifejező eszközt újította meg és tette alkalmassá mondanivalója közlésére. Ez a festészeti kiállítás nemcsak általános körképet ad a Németországi Szövetségi Köztársaság művészetéről, hanem egyúttal bepillantást enged a művészeti viták folyamatába is, amely visszahat a művészet szférájára. Egy ilyen „egyoldalú", a „nem festészeti" kifejező eszközöket figyelmen kívül hagyó kiállítás hátrányait ellensúlyozza, hogy az itt bemutatott anyag figyelmünket a kor egyik meghatározó jelenségére hívja fel, amely a vizsgált helyzetképben döntő szerepet játszik. A kiállított képek természetesen különböznek egymástól ugyanúgy, mint a művészek által választott utak is, melyek más-más radikális, meglepő, helyenként provokáló tartalomhoz vezetnek. Ezek a festmények úgy is értelmezhetők mint korunk - melynek jegyeit viselik - kommentárjai, de azon erőfeszítések kifejezéseként is felfoghatjuk őket, amelyek az álmok, vágyak, félelmek és remények által irányított ember tudatának meghatározására irányulnak. Ebből kiindulva ezek a képek olyan üzeneteket hordoznak, melyeket érdemes feltárni.
Szerencsés helyzet, hogy az anyag összeállításához olyan terjedelmes gyűjtemény állt rendelkezésre, amely kizárólag a szóban forgó fiatal festészetet foglalja magába, és ezáltal kiváló bázisnak bizonyult egy reprezentatív kiállítás megrendezésére. A Metzger Gyűjtemény másik nagy erénye, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság festészetében kialakult "új hullámot" az első pillanattól kezdve tudatosan követte, s így még a kibontakozás állapotában lévő művészettörténeti szituációt dokumentált. Vissza