Felsőszölnök

Előszó

A hetvenes évek végén a szlovén néprajzkutatók „A szlovének életmódja a 20. században'' című hosszú távú program megvalósítását határozták el. A programot több fázisra osztották. A tervezett végső szintézis mellett, melynek szintén az előbbi címet adhatnánk, a szlovén etnikai terület néprajzi topográfiájának elkészítésére is vállalkoztak. Szervezeti és technikai okokból a topográfiai felmérés a Szlovén Szocialista Köztársaság egyes városkörnyékei (ohcina) szerint folyik. A határon túli szlovének körében is többé-kevésbé hasonló keretek között. A programnak ez a fázisa a szlovén etnikai terület száz évre visszatekintő kulturális fejlődését mutatja be. A folyamatról mélyrehatóbb képet kaphatunk a kiválasztott települések, jellegzetes foglalkozások és társadalmi csoportok monográfiái által. Segédeszközként kérdőiveket használunk, melyeket jó tíz éve készítettünk el. A sokrétű kutatómunka - mely a szlovén néprajz fejlődését tekintve a múltbelihez képest sokban új - természetesen rendszeres elméleti és előkészítő munkát követel. Ilyen például a széles körben kitekintő bibliográfia. A kutatás keretében különösen fontos a szlovén népi kultúra enciklopédia-szerű bemutatása is. A megjelenési formák többé-kevésbé aprólékos leírása mellett, azok változásáról, megőrzéséről, mai átalakulásáról és felbomlásáról is szólni kell. Felsőszölnök néprajzi monográfiáját M. Kozár Mária a Szlovénvidék néprajzi topográfiája után készítette el. így az ő jóvoltából, valamint a szombathelyi Savária Múzeum és a ljubljanai Bölcsészkar között kialakult szakmai együttműködés eredményeként a Szlovénvidékről már két alapvető tanulmány készült el. Ezzel eddig egyetlen szlovén régió vagy városkörnyék sem dicsekedhet. Pedig jó néhány topográfia és monográfia készült már el és látott napvilágot. Vissza