Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem

Előszó

A földi környezet állapotának az emberiség számára esetleges kedvezőtlen módosulása korunk egyik legjelentősebb kihívása: napjainkra bizonyos gazdasági tevékenységeknek a Föld egészére kiterjedő környezeti hatásaival kell szembenéznünk. Az éghajlatváltozás ésszerű kezelése a megelőzési, alkalmazkodási és ismeretbővítési intézkedések és beavatkozások "keverékével" érhető el. A stratégiáknak kettős feltételnek kell megfelelniük: egyrészt szembe kell néznünk az elhamarkodott intézkedések gazdasági kockázatával, másrészt számolni kell a késlekedés kedvezőtlen hatásaival is. Az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklése mind technológiai, mind gazdaságossági szempontból kivitelezhető. Jelentős kibocsátás-csökkentés valósítható meg az energiatermelő és ellátó rendszerek technológiai elavulását követő új beruházások kapcsán, elsősorban a fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása, az alacsony széntartalmú, illetve a megújuló tüzelőanyagokra való átállás, illetve a szén-dioxid erdők általi megkötése terén.
Az elmúlt két évszázadban a globális energiaigény hozzávetőleg évente 2 %-kal nőtt. Bár továbbra is az OECD országok tekinthetők a legnagyobb energiafelhasználóknak és szén-dioxid kibocsátóknak, részesedésük a világ fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátásában csökkenő tendenciát mutat. A fejlődő országok - a fejlett ipari társadalmakhoz viszonyítva - a világ teljes szén-dioxid kibocsátásnak jelenleg csak kisebb hányadáért felelősek, de ezen országok népszaporulata és gazdasági fejlődése részesedésük növekedését vetíti előre. A világ energiaigénye - legalábbis a jövő század közepéig - minden bizonnyal tovább fog növekedni. Az elkövetkező 20-30 évben a világ számos térségében - az energiatakarékosság technológiai lehetőségei és a továbbfejlesztett energiagazdálkodás révén - az energiahatékonyság 10-30 %-os javítása érhető el minimális költséggel. Az ipari ágazatban 20-25 %, a közlekedésben 20-40 %, a lakossági és kereskedelmi szektorban hozzávetőleg 25 % energiahatékonysági potenciállal lehet számolni az elkövetkezendő két-három évtizedben. Vissza