Iparvállalatok ügyvitelének és könyvvitelének szervezése

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Balázsy György: Iparvállalatok ügyvitelének és könyvvitelének szervezése ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	467 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	3
Kapitalista és szocialista szervezés	3
A könyv felépítése	5
A könyv célja	7
A szervezési munka alapjai	12
A szervezés tényezői	12
A szervezést végzők kiválasztása	13
A szervezési munka sorrendjének vázlata	13
Általános szervezési módszerek	14
A megfigyelés	14
Tagolás	14
Mérés, munkautalványozás	14
Rendszerezés	16
Adatfelvételezés	17
Az adatfelvételezés célja, általános szabályai	17
Ujonnan induló vállalatokkal kapcsolatos adatfelvételezés	20
Már működő vállalatokkal kapcsolatos adatfelvételezés	20
Munkafolyamatonkénti adatfelvételezés	21
Munkahelyenkénti adatfelvételezés	23
Az adatfelvételezés technikai végrehajtásának módja	25
Munkahelyenkénti adatfelvételezés az érintett dolgozók feljegyzései alapján	26
Kísérőszelvényes módszer	27
Kikérdezés	28
A szervezést befolyásoló adottságok	29
Az adottságok csoportosítása	29
Alapvető vagy kialakult adottságok	30
Általános vagy speciális adottságok	30
Vállalaton belüli, vagy vállalaton kívüli adottságok	31
Összefügg-e az adottság a munkavégzés módjával, vagy sem	32
Technológiával összefüggő adottságokról van-e szó vagy sem	34
Tárgyi vagy személyi adottságok	34
Változtatható vagy nem változtatható adottságok	35
Döntő vagy csekély jelentőségű adottságokról van-e szó	40
A szervezést befolyásoló követelmények és célkitűzések	40
A követelmények csoportosítása	40
Általános vagy speciális követelmények	40
Külső vagy belső követelmények	44
Ismert, de még meg nem valósított követelmények	45
Változtatható vagy nem változtatható követelmények	45
Racionálisak-e a követelmények vagy sem	46
A szervezés szempontjából döntő-e a követelmény vagy sem	48
A követelmények felmérésének, meghatározásának módja	50
Az adottságok és követelmények szembeállítása	51
A szembeállítás, értékelés célja	51
A felmérés eredményeinek rendszerezése	51
Az értékelés szempontjai	54
A hibaokok csoportosítása	54
Az ügyviteli, számviteli munkán kívüli hibaokok	55
A számviteli, ügyviteli munka területén belül tapasztalható hibaokok	55
A kiküszöbölhető hibaokok rendszerezése	57
A szervezési terület kijelölése	57
A szervezet kialakításának főbb kérdései	58
Általános irányelvek	58
Új munkafolyamatok kialakítása	62
Kapcsolat a gazdasági eredménnyel	62
Megfelelő bizonylatolás szervezése	62
A gépírási munkák szabályozása	64
A munkafolyamatot szabályozó leírás elkészítése	64
Az új és régi munkafolyamat összehasonlítása	65
A munkahelyek kialakításának szervezési feladatai	65
A munkavégzés módjával kapcsolatos szabályozások	65
A munkahelyek kialakítása	66
Az ellenőrzés szempontjainak érvényesítése	77
Az alapvető tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzés szervezése	77
A számviteli-ügyviteli munka helyessége ellenőrzése	80
Szervezési utasítás, ügyrend készítése	85
Az új eljárások bevezetése	86
Helyes felvilágosítás	87
Technikai előfeltételek biztosítása	87
Hátralékok feldolgozása	88
Kísérleti bevezetés	88
Helyes oktatás	89
Részleges bevezetés	89
A kiadott utasítások betartásának ellenőrzése, időszakos felülvizsgálat	90
Nyomtatvány- és bizonylatszerkesztés	91
Papírméretek, papírfajták, papírsúlyszámítás	92
Papírfajták	95
A papír súlyának kiszámítása	97
Nyomdai kivitelezés	98
Nyomdai kefelevonatok javítása	100
A nyomtatványtervezés alapvető szempontjai	101
A nyomtatványtervezés menete	101
A nyomtatvány szerkesztése	104
Nyomtatványszerkesztés	107
A szerkesztés módszere	120
Nyomdai kézirat elkészítése	125
A nyomtatványok kezelhetőségének fokozása	127
Nyomással és a papírszín változtatásával elérhető megoldások	127
Vágás, jelölés, perforálás	128
Különleges alakú nyomtatványok	131
Irodai gépek nyomtatványai	131
Írógéppel kitöltendő nyomtatványok	132
Könyvelőgépek nyomtatványai	133
Az ábrázolások módszerei
A grafikonok jelentősége az ügyvitelben	134
Az ábrázolás alapvető formái	136
Az ábrák kivitelezése	136
Az alapábrázolási formák	137
Az operatív számvitel grafikus kifejezésmódjai	147
Különleges ábrázolási módok	158
Számtáblázattal kombinált grafikonok	161
Különleges grafikonok	166
A szervezés grafikus kifejezési módjai	169
Szervezéstechnikai jelek	170
Az ügyviteli és számviteli munka szervezésének grafikus ábrázolása	173
Oktatáshoz, új rendszernek szemléltetéséhez, összefüggések ismertetéséhez szükséges grafikonok	175
Az ábrák szerkesztése	175
Átíró eljárások	182
Átírási módszerek	182
A főkönyvi könyvelésnél használatos szabványnyomtatványok	184
Átíró nyomtatványok tervezése	185
Az átíróeljárás különleges alkalmazási módjai	187
Számlalapok	187
Naplófajták	197
Gyűjtőfajták	197
Az átírótechnikából fakadó variálási lehetőségek	209
A könyvviteli ellenőrzés szempontjai az átírókönyvelésnél	212
A naplóbizonylatos könyvelési rendszer szervezési kérdései
A naplóbizonylatos könyvelési rendszer alapelvei	213
A naplóbizonylatok tartalmának kialakítása	214
A számlakapcsolatoknak megfelelő technika	216
Gyüjtötten vezetett naplóbizonylatok	217
Tételesen vezetett naplóbizonylatok	218
Segédtáblázatok	226
Zárlati feladások	227
Zárlat, havi nyersmérleg	227
A naplóbizonylatok decentralizált könyvelése	228
Teljes vagy részleges naplóbizonylatos rendszer	231
Gépek alkalmazása az ügyvitelben	233
Számolási műveletekek nem végző irodagépek	234
Írógépek különleges felhasználási lehetőségei	234
Sokszorosító gépek	235
Címírógépek	237
Számolási műveleteket végző irodagépek	240
Számvető (Szcsotü)	241
Összeadógépek	242
Szorzó-osztógépek	251
Könyvelőgépek	251
A termelés ügyviteli előkészítése	262
Gyártáselőkészítés	263
A gyártáselőkészítés helye és szerepe a vállalatban	263
A gyártáselőkészítés adatszolgáltatói és alapbizonylata	264
A gyártáselőkészítés sorozatbontási és számozási tevékenysége	264
A gyártáselőkészítés munkájának szervezése	267
Gyártáselőkészítés címírógépekkel	271
Az analitikus nyilvántartások szervezésének általános irányelvei	283
A szintetikus és analitikus nyilvántartások rendeltetése	283
Az analitikus és szintetikus nyilvántartások kapcsolata	283
Az analitikus nyilvántartások egymás közötti kapcsolata	285
A szintetikus és analitikus elszámolások egyezőségének kérdése	286
A szintetikus és analitikus nyilvántartások feladatainak elhatárolása	287
Az analitikus nyilvántartások decentralizálása, párhuzamos nyilvántartások megszüntetése	289
Feladások készítése	289
Állóeszköznyilvántartás szervezése	294
Az állóeszköznyilvántartás szervezésének adottságai	294
Az állóeszköz sokrétűsége	294
Az állóeszköz elhelyezése	296
Az állóeszköz értéke	297
Az állóeszköznyilvántartás szervezésének követelményei	298
A társadalmi tulajdon megőrzésének biztosítása	298
Műszaki adatszolgáltatási követelmények	298
Könyvviteli adatszolgáltatási követelmények	299
Az értékcsökkenési leírás elszámolása termelési költségként	300
Adatszolgáltatás a mérlegbeszámoló és a statisztika részére	301
Az állóeszközök egyedi nyilvántartásának szervezése	302
Leltárkönyv	302
Állóeszköz egyedi nyilvántartási lap	304
Az állóeszköz egyedi nyilvántartási lapok csoportosításával	306
Az állóeszközök állományválasztása nyilvántartásának szervezése	307
Adatszolgáltatás a költségelszámoláshoz	307
Az anyagelszámolás szervezése	310
Az anyagelszámolás szervezési adottságai	311
A vállalati anyaggazdálkodásban résztvevő szervek	312
A raktározás szerepe az anyagelszámolás szervezésében	313
Az anyagelszámolással szemben támasztott követelmények	314
Az anyagelszámolás szervezésének általános irányelvei	314
Anyagnyilvántartási és anyagelszámolási rendszerek	315
Megfelelő anyagelszámolási rendszer kiválasztása	320
Az anyagelszámolás tagozódása	321
Anyagbevételezések raktári ügyvitelének szervezési szempontjai	321
Anyagkivételezések raktári ügyvitelének szervezési szempontjai	323
Anyagbevételezések nyilvántartása és elszámolása	326
Anyagkivételezések nyilvántartás és elszámolása	327
Központi raktár és alraktár (felhasználási helyek) kapcsolata	329
Anyagbiztosítás, anyaglefoglalás	330
Normáltól eltérő anyagfelhasználások	333
Keretutalványok alkalmazása	337
Irodaszerek és nyomtatványok kivételezése	338
Átmenő anyagok elszámolása	340
Egyéni anyagmegtakarítás elszámolásának szervezése	341
A bérelszámolás szervezése	342
A bérelszámolással kapcsolatos adottságok	343
A bérelszámolással szembeni követelmények	345
A bérek jogosságának feltételei	345
A kereset kiszámításának szervezése	347
A bérelszámolás szervezeti felépítése	347
A dolgozók egyéni elszámolási lapja	348
A bérjegyzékírás szervezése	350
A bérkifizetés megszervezése	351
A bérelszámolás zárlati határidejének biztosítása	351
A bérelszámolás munkaigényének csökkentése, egyenletes munka biztosítása	352
A munkabérutalványok számának csökkentése	353
A bérelszámolási munka egyenlőtlenségének felszámolása	357
A munkabérutalványok folyamatos áramlásának ügyviteli biztosítása	360
A bérelszámolási munka megkönnyítése	361
A bérelszámolás egyéb szervezési szempontjai	362
Az ellenőrzés megszervezése	363
Párhuzamos munkák megszüntetése	363
Statisztikai követelmények figyelembevétele	364
A bérelszámolás és bérfelosztás kapcsolata	364
Havidíjasok bérelszámolása	365
Bérfelosztás szervezése	366
A bérfelosztás szervezésének adottságai	366
A bérfelosztás követelményei	367
A bérfelosztás módszertani és szervezési kérdései	368
Közvetett bérek felosztásának szervezése	377
A félkész- és késztermék nyilvántartás szervezése	381
A félkésztermék raktár nyilvántartása	385
Félkésztermékek kivételezésének megszervezése	388
A termelési költségek elszámolásával kapcsolatos szervezési feladatok	392
Általános irányelvek, követelmények	392
A szervezés célkitűzései	394
Az elkészült termékek önköltsége megállapításának szükségessége	395
A közvetlen és közvetett költségek elhatárolása	395
Helyes mutatószámok képzése	396
A költségek utalványozása	396
A felelősök rendszere	398
A közvetlen költségek elszámolásával és az utókalkulációval kapcsolatos főbb szervezési feladatok	399
A termelési könyvvitel analitikus elszámolási rendszere és az utókalkulációs egységek kialakítása	402
A közvetlen költségek analitikus nyilvántartásának szervezése	403
A közvetlen költségek bizonylatainak helyes számozása	403
A szükséges kapcsolatok biztosítása	404
A racionális munkavégzés biztosítása	405
A közvetlen költségek mérésével, elemzésével kapcsolatos főbb feladatok	409
A közvetett (általános) költségek elszámolásával kapcsolatos főbb szervezési feladatok	409
Általános irányelvek, követelmények	411
A közvetett költségek bizonylatainak helyes számozása	412
A közvetett költségek elszámolásának két rendszere	412
Az üzemi költségek elszámolásának szervezése	414
Az elszámolás szervezésének irányelvei, az üzemi költségek bontása	414
A költségrészletezések képzésének néhány technikai kérdése	419
Néhány példa az üzemi költségrészletezések kialakítására	421
Felelősök	423
Az üzemi költségek nyilvántartása	423
A válallati általános költségek elszámolásának szervezése	424
A közvetett költségek elszámolása helyes sorrendjének meghatározása	428
A közvetlen költségek és a termelés összes költségeinek vállalati összesítése	428
A termelési költségek elemzésével kapcsolatos főbb szervezési feladatok	433
A termelési költségek elszámolásának szervezése és az elemzés közötti kapcsolat	433
Az üzemi költségek elemzésével kapcsolatos főbb szervezési feladatok	435
A vállalati általános költségek elemzése	442
Az időszak teljes önköltsége alakulásának figyelése a költségnormáktól való eltérés alapján	443
A beszámoltatás rendszere	444
A belső szállítás költségei helyes kimutatása és csökkentése érdekében szükséges szervezési feladatok	448
A belső szállítás tényleges költségeinek megállapítása	456
Az elemzéshez szükséges adatok megállapítása	456