| I/1. kötet | |
| A TECHNIKA VIVMÁNYAI AZ UTOLSÓ SZÁZ ÉVBEN | |
| Schimanek Emil: Energia | 1 |
| Az energia nemei | |
| Erő | |
| Munka | |
| Az energiát magyarázó különböző elméletek | |
| A munka melegegyenértéke | |
| Az energia átalakulása | |
| Az energia különböző nemeinek felhasználása | |
| Az energia megmaradásának elve | |
| A perpetuum mobile lehetetlensége | |
| Litschauer Lajos: Bányászat | 17 |
| Kutatás | |
| Mélyfurás | |
| Bányamunka. Fúrógépek | |
| Robbantás | |
| A bánya művelése | |
| Bányafejtés | |
| A bányatermékek szállítása | |
| Bányajárás | |
| A bányák biztosítása | |
| A bánya szellőztetése | |
| Biztosító lámpák | |
| A mentés. A bányatermékek feldolgozása | |
| Gálocsy Árpád: Kohászat | 57 |
| A kohászat lényege és feladata | |
| A kohászti eljárások | |
| A vas | |
| A vas az emberi művelődés segédeszköze | |
| A vas termelésének története | |
| A vas kohászata | |
| Nyersvas | |
| Kovácsoltvas | |
| Acél | |
| A többi fémek kohászata; ólom, réz, ezüst, arany, platina, higany, nikkel, kobalt, cink, antimon, bizmút, arzén, aluminium, ötvözetek | |
| Kandó Gyula: A fémek megmunkálása | 105 |
| A fémek általános tulajdonságai | |
| A fémek durva megmunkálása: öntés, kovácsolás, hengerelés, hideg sajtolás, hajlítás, nyírás, lyukasztás | |
| Finom megmunkálás: kézi megmunkálás, előrajzolás, gépi megmunkálás, esztergálás, fúrás, gyalulás, marás, köszörülés | |
| Kikészités: keményítés, fényezés, színezés, más fémekkel való bevonás | |
| Szerelés | |
| Kármán Tivadar: Mótorok és emelőgépek | 137 |
| Az ókor és a jelenkor gépei | |
| Szélmótorok | |
| A vízi erők felhasználása | |
| Vízi kerekek | |
| Turbinák | |
| A turbinák szabályozása | |
| A tüzelőanyagok energiájának felhasználása | |
| Gőzturbinák | |
| Kazánok, gőzgépek | |
| Gázmótorok | |
| A hőmótorok versenye | |
| Emelőgépek: az emelőgépek az építés szolgálatában, felvonók, daruk, elevátorok | |
| Szivattyúk, városok ellátása vízzel és csatornázása | |
| Kompresszorok | |
| Gondos Viktor: A közlekedés eszközei | 209 |
| A közlekedési eszközök fejlődésének hatása | |
| Közutak | |
| Közuti járművek | |
| Gépkocsik | |
| Hajózás | |
| Csatornák, zsilipek | |
| Rakodópartok, kikötők | |
| Vízi járművek: belvízi hajózás, tengerjáró hajók | |
| Tengeri kikötők | |
| Léghajózás | |
| Hidak, alagutak | |
| Gőzmozdony | |
| Vasuti kocsik | |
| Vágány | |
| Pályaudvarok | |
| H. Hennyey Vilmos: Pósta | 269 |
| A póstaintézmény fejlődése | |
| Mozgópósták | |
| Hajópósta | |
| Gyalogpósta | |
| Az egyetemes póstaegyesület | |
| A magyar pósta fejlődése | |
| A póstaszolgálat különböző nemei | |
| A póstaszolgálat eszközei | |
| A póstai közlekedés eszközei | |
| Csőpósta | |
| Tábori pósta | |
| Galambpósta | |
| Karvázy Zsigmond: A fény a tudomány szolgálatában | 303 |
| A fény elméletének története | |
| Az optikai mérőeszközök | |
| A mikroszkóp | |
| A távcső (teleszkóp) | |
| Színképelemzés | |
| Spektroszkóp | |
| Fényképezés | |
| A fényképezés története | |
| A fényképezési eljárások | |
| A vetítő gép | |
| Szines felvételek | |
| Mozgófénykép | |
| A fényképezés a sokszorosítás szolgálatában | |
| A képek sokszorosításának régebbi eljárásai | |
| A litográfia | |
| Autotipia | |
| A háromszín-autotipia | |
| A fotográfikus hangfelvétel | |
| Kún Sámuel: A sokszorositó ipar | 337 |
| A szellemi kincsek megőrzésének fontossága | |
| A könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése | |
| A betüöntés | |
| Stereotipia | |
| Galvanoplasztika | |
| A nyomdai gépipar: gyorssajtók, körforgógépek | |
| Műnyomás | |
| A szedőgép | |
| A könyvkötés | |
| Az irógép | |
| M. Müller Hugó: A technika a hadviselés szolgálatában | 371 |
| A technika fontossága a hadviselés terén | |
| Katonai léghajózás | |
| Fegyver-technika | |
| A fegyverek fejlődése | |
| Az önműködő kézi lőfegyverek | |
| A gyorstüzű ágyú | |
| A tarack | |
| A mozsár | |
| A gránát | |
| A srapnel | |
| Távolságmérés | |
| A védelem technikája | |
| Vértestornyok | |
| Sodronyháló | |
| Akna | |
| Haditengerészet | |
| A tengeri harc mozzanatai | |
| Torpedő | |
| Hadi felszerelés | |
| Katonai egészségügy | |
| Gaul Károly: Faipar | 421 |
| A faipar munkagépei | |
| A furnirhasítás | |
| A forgácsok felhasználása | |
| Dongagyártás | |
| A kádárság | |
| Hajlított butorok gyártása | |
| A kosárkötés | |
| A parketta | |
| Az esztergályosipar | |
| Szerszámnyelek | |
| Iró- és rajzolószerek | |
| Facipők | |
| Bútorasztalosság | |
| Maly Ferenc: Fonó- és szövőipar | 439 |
| A fonás és szövés története | |
| A fonás műveletének leirása | |
| A szövés | |
| A kézi szövés | |
| A Jacquard-gép | |
| A kártolás | |
| A fonóipar nyersanyagai | |
| A gyapju | |
| A pamut | |
| A len | |
| A kender | |
| A selyem | |
| Jalcoviczky Géza: Papirgyártás | 463 |
| A rongypapir | |
| Papirfajták | |
| A modern papirgyártás | |
| Cellulóza | |
| A papiranyag gyártása szalmából | |
| Pfeifer Ignác: A kémia vivmányai | 475 |
| A technikai tudományok befolyásolása a gyakorlati életre | |
| Oszló atómok | |
| A tüzelőanyagok | |
| Apadó szénkészletek | |
| Tüzelőszerkezetek | |
| A világítógáz | |
| Ipari gáztüzelés | |
| Az aluminothermia | |
| Magas temperatura | |
| A kálciumkarbid | |
| A gázok sürítése | |
| Folyós levegő | |
| Az abszolut nullfok megközelítése | |
| A kémiai nagyipar törekvései | |
| A szerves kémia sikerei a nagyiparban | |
| V. Markhót Jenő: Gazdasági gépek | 523 |
| A gőzeke | |
| A trágyaszóró gép | |
| A sorvetőgép | |
| Az aratógép | |
| A cséplőgép | |
| Takarmánykikészítő gép | |
| Egyéb gazdasági gépek | |
| Kosutány Tamás: Gazdasági termékek ipari feldolgozása | |
| Malomipar | |
| Keményítőgyártás | |
| A buzakeményítő készítése | |
| Dextrin és szőlőcukorgyártás | |
| A dextróze | |
| A répacukor gyártása | |
| A szeszes erjedés | |
| Borászat | |
| Sörgyártás | |
| Szeszgyártás | |
| A lisztes anyagok feldolgozása | |
| Ecetgyártás | |
| Zsir- és olajgyártás | |
| Szappangyártás | |
| Tej- vaj- és sajtgyártás | |
| K. Lipthay Károly: Elektromosság | 539 |
| Az elektromosság alapfogalmai | |
| Az elektromos áramlás | |
| Az elektromos erő mérése | |
| Az áramok nemei | |
| Hőhatás | |
| Voltaív | |
| Az áram mágnesező hatása | |
| Mágneses áramerjesztés | |
| Az áram vegyi hatása | |
| Elektromos áram termelése | |
| Az áramlás törvényei | |
| Akkumulátorok | |
| Elektromos izzólámpák | |
| Ivlámpák | |
| Elektromos hajtógépek | |
| Váltakozó irányú árammal hajtható mótorok | |
| Az elektromosság alkalmazása | |
| Elektromos vasutak | |
| Az elektromos áram egyéb ipari alkalmazása | |
| Az elektrotechnika története | |
| Hollós József: Telegráfia és telefonia | 593 |
| Igényeink a szellemi közlekedés terén | |
| A telegráf története | |
| Morse-féle telegráf | |
| Hughes-féle telegráf | |
| Pollák-Virág-féle gyorstelegráf | |
| A drótnélküli telegráfozás | |
| Telefonia | |
| A Bell-féle telefon elve | |
| Hazai telefonberendezések | |
| Drótnélküli telefonia | |
| Telefotográfia | |
| Méray-Horváth Károly: Zárszó | 686 |
| Betürendes név- és tárgymutató | 689 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Kőszénbánya metszete | 28 |
| A Magy. ált. kőszénbánya r. t. tatabányai telepének átmetszete. Színes műlap fedőlappal | 30 |
| Bánya keresztmetszete a XIX. század közepén | 40 |
| Kőolajkutak és fúrótornyok Kanadában | 56 |
| Egy vaskohó átnézeti képe. Színes műlap fedőlappal | 68 |
| Egy vaskohótelep egyes részeinek átmetszete. Színes műlap fedőlappal | 68 |
| Martin-kohó az esseni Krupp-gyárban | 84 |
| Bessemer-kohó a diósgyőri m. k. vas- és acélgyárban | 88 |
| Tizenöt tonnás gőzpöröly a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárban | 116 |
| Páncéllemezek gyártása Le Creuzotban | 120 |
| A diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár szeggyára | 122 |
| A budapesti Erzsébethíd merevítő tartóinak szerelése | 124 |
| A new-yorki Manhattan-állomás nagy áramfejlesztő gépe szerelés közben | 136 |
| Turbinatelep a Niagara-víízesés erejének kihasználására | 142 |
| A morbegnoi áramfejlesztőtelep Ganz és társa r. t. gyárából | 152 |
| A Métropolitaine földalatti vasut központi telepe Párisban | 176 |
| A Kaiser Wilhelm II. tengerjáró hajó gépezete | 178 |
| Gőzmozgonyok és gőzcséplőgépek átrakása darúk segítségével | 194 |
| A budapesti sertésközvágóhid gépháza | 208 |
| Külföldi vasutak hosszúságának összehasonlítása | 210 |
| Budapsti utcaszelvény | 214 |
| Daimler-féle benzinmótoros gépkocsik | 218 |
| A Norddeutscher Lloyd "Kaiser Wilhelm II." gőzöse | 234 |
| Elsőrendü tengerjáró gőzös építése | 234 |
| A Kaiser Wilhelm II. gőzös csavarjai | 236 |
| A Turul léghajó | 242 |
| Egysínű függővasut (Elberfeld-Barmen) | 246 |
| Vashídszerkezetek | 248 |
| A bostoni magasvasut viaduktja | 250 |
| Négyvágányú alagut-elágazás | 252 |
| A m. k. államvasutak legújabb gyorsvonati mozdonya (Atlantic) | 254 |
| Négyhengerű orosz gyorsvonati mozdony | 256 |
| A vasut fjelődése 1837-től 1904-ig | 262 |
| A drezdai pályaudvar | 268 |
| Fény interferenciája szappanbuborékon. Színes műlap fedőlappal | 304 |
| Zivatarfelhő fotográfiája | 320 |
| Szemcsés rendszerű autotipiafelvétel | 332 |
| A háromszínnyomás technikája. Öt kép egy színes műlapon | 334 |
| Kettős körforgó sajtó | 354 |
| Monotype-szedőgép. Eredeti átlyukasztott papirszalaggal | 358 |
| Remington-irógép | 368 |
| Hajómozsár | 390 |
| Tenger alatt járó hajó a víz szine alá merül, hogy a páncélos hajót megtámadhassa. Színes műlap fedőlappal | 396 |
| Tenger alatt járó hajó metszete. Szines műlap fedőlappal | 396 |
| Tenger alatt járó hajó visszavonulása a sikerült torpedótámadás után. Szines műlap fedőlappal | 396 |
| A "Hatsuse" japán csatahajó | 396 |
| Hajlított torpedó hatása egy páncélos oldalára | 396 |
| Csatahajó hosszmetszete. Négyszeres műlap | 398 |
| Uszó akna és ennek elhelyezése | 398 |
| Elektromos sugárzás I. Szines műlap fedőlappal | 476 |
| Elektromos sugárzás II. Szines műlap fedőlappal | 476 |
| Modern gázgyár. Szines műlap fedőlappal | 490 |
| Tarár és hengerszékek | 544 |
| Simára őrlő malom | 544 |
| A mármarosszigeti központi villamos telep gépháza | 632 |
| Vezetékszerelő vonat | 648 |
| Kocsi-alváz mótorokkal | 650 |
| Villamos mozdony | 652 |
| Volta megmagyarázza Bonaparte Napoleonnak elektromos oszlopának törvényeit | 652 |
| A budapesti m. k. állami távbeszélő hálózat központja | 678 |
| I/2. kötet | |
| AZ EMBER TESTI ÉS LELKI ÉLETE, EGYÉNI ÉS FAJI SAJÁTSÁGAI | |
| Lenhossék Mihály: Bevezető | 1 |
| A mű célja | |
| Az ember tanulmányozásának fontossága elméleti és gyakorlati szempontból | |
| Az ember felőli kutatások az antik világban | |
| A középkor félszeg felfogása az ember helyéről a természetben | |
| A renaissane nagy anatómusai: Vesalius és követői | |
| A mikroszkóp felfedezése s a szerves lények mikroszkópi alkotásáról szóló tudomány kialakulása | |
| A fejlődéstan és vizsgálati módszerei; a kísérletes fejlődéstan | |
| A fiziológia; a vérkeringés felfedezése | |
| A mai fiziológia céljai és módszerei; a kísérlet s az antiviszekciós mozgalom | |
| A pszichológia rövid jellemzése | |
| A betegségekről szóló tudomány újabb haladásai | |
| Az emberek közt észlelhető különbségekről | |
| A korral járó különbségek | |
| A nemi különbség | |
| Elméletek a nemek céljáról | |
| A férfi és a nő közti különbség testi és szellemi téren | |
| Statisztikai adatok a két nem számbeli arányáról | |
| A fajkülönbségek | |
| Az anthropológia története és feladatai | |
| Az emberi nem eredésének kérdése | |
| Az ember hovatartozása a szerves világban; a leszármazás tana | |
| Az emberi megismerés jövője | |
| Befejezés | |
| Gorka Sándor: Az ember származása és helye a természetben | 37 |
| A fejlődés eszméje | |
| Az élő szervezetek egysége és természetes származása | |
| Az ember származását bizonyító összehasonlító anatómiai, szövettani, fejlődéstani és paleontológiai tények | |
| Az ember csenevész szervei és származástani jelentőségük | |
| Az ember földi megjelenésének ideje | |
| A neandervölgyi ősember szervezete | |
| A jávai majomember (Pithecanthropus erectus) | |
| Az ember helye az állatvilágban | |
| Az ember rokonai és ősei | |
| Az emberiség őshazája | |
| Pekár Mihály: Az emberi test szerkezete és működése | 91 |
| A tetembontás és nagyítás múltja és jelene | |
| A tetembontás története | |
| A nagyítások története | |
| Előkészítés a mikroszkópi vizsgálatra | |
| A modern mikroszkóp szerkezete | |
| Az ezredmilliméterek világa | |
| A tér elérhető határai | |
| A sejtek ismerete | |
| A sejtek életjelenségei | |
| Sejtoszlás | |
| Termékenyítés | |
| Átöröklés | |
| Az emberi test szerkezete | |
| Fejlődés a születés után | |
| Az emberi test szilárd váza | |
| A csontok összeköttetései | |
| Az izomrendszer | |
| A belső szervek áttekintése | |
| Az anyagi élet | |
| A szív és a vérkeringés | |
| A vér | |
| A lélegzés | |
| A táplálkozás | |
| Az emésztésfolyamatok | |
| Felszívó folyamatok | |
| Az emberi test anyag- és energia-fogalma | |
| Az anyagi élet tanulságai | |
| Az idegrendszer és a vele összefüggő érzékszervek szerkezete és működése | |
| Ranschburg Pál: A szellemi munka természete | 289 |
| A szellemi munka viszonya a testhez | |
| Reakciós vizsgálatok | |
| Pszichikai energia | |
| Gyakorlat | |
| Kifáradás | |
| A változatosság jelentősége | |
| A tanulás módja | |
| Megszokás | |
| Kimerülés | |
| Az alvás | |
| A szünetek jelentősége | |
| Semayer Vilibald: Az ember faji sajátságai | 311 |
| Faji fejlődéstan | |
| Az emberi fajták kialakulása | |
| Faji testtan | |
| Faji jellegek | |
| Az emberfajták osztályozása: mesterséges és természetes-történeti rendszerek | |
| Faji élettan | |
| Állati jelenségek | |
| Emberi jelenségek | |
| Nyelv és írás | |
| A nyelvek felosztása | |
| Az írás eredete | |
| A kezdetleges társadalom | |
| A hajlék | |
| Ékszer | |
| Ruházat | |
| Táplálkozás | |
| Fegyver | |
| A eljárások (technikák) | |
| A gazdaság | |
| A művelődés szellemi javai. (Ethnologia) | |
| Vallás | |
| Művészet és hagyomány | |
| Földünk főbb emberfajtáinak leírása | |
| Ősi (protomorf) fajták | |
| Ausztráliaiak, pápuák és melanéziaiak | |
| Koikoinok, szánok, busmanok és hottentották | |
| Amerikaiak (Indiánok) | |
| Oceániaiak | |
| Szétszórt ősfajták | |
| Akkák | |
| Dravidák | |
| Veddák | |
| Eszkimók | |
| Ájnók | |
| Uralkodó (archimorf) fajták | |
| Feketebőrűek | |
| A sárgabőrű faj | |
| Keletázsiai nagy népek | |
| Kínaiak | |
| Japánok | |
| Koreaiak | |
| Tibetiek | |
| Altájiak | |
| Mongolok | |
| Tunguzok | |
| Törökök | |
| Sárgabőrű keverék | |
| (metamorf) fajták | |
| Urali népek | |
| Szamojédek | |
| Ugorok | |
| Hátsóindiaiak | |
| Malájok | |
| Fehérbőrüek | |
| Hamiták | |
| Szémiták | |
| Árják | |
| Hinduk | |
| Irániak | |
| Kaukázusiak | |
| Európaiak | |
| Középtengeriek | |
| Alpesiek | |
| Északiak | |
| A magyarság embertani helyzete | |
| Dalmady Zoltán: Betegség és egészség | 463 |
| A betegségek okai | |
| Mechanikai sérülések | |
| A hőmérséklet mint betegségokozó | |
| A megfázásról | |
| A légnyomás, mint betegségokozó | |
| A fény és sugárzások, mint betegségokozók | |
| A villamosság | |
| A táplálkozás hibái | |
| A túlerőltetés | |
| A mérgezések | |
| Maró mérgek | |
| Mérgezés ásványi savakkal | |
| Lúgmérgezések | |
| Szövetmérgek | |
| Higanymérgezés | |
| Ólommérgezés | |
| Rézmérgezés | |
| Arzénmérgezés | |
| Foszformérgezés | |
| Gombamérgezés | |
| Romlott ételek okozta mérgezések | |
| Kígyóméreg | |
| Állatok mérgei | |
| Vérmérgek | |
| Széngáz- (CO) mérgezés | |
| Szénsav- (CO2) mérgezés | |
| Kéksav-, cian-mérgezés | |
| Kénhidrogénmérgezés | |
| Idegmérgek | |
| Kloroform | |
| Éter | |
| Alkohol | |
| Nikotin | |
| Ópium és morfium | |
| Más növényi mérgek | |
| Autointoxikációk | |
| Belső mérgezések | |
| A fertőzésekről | |
| Baktériumok | |
| Fertőző betegségek | |
| Láz | |
| Gennyedés | |
| Gyulladás | |
| Genyvérűség | |
| Orbánc | |
| Gyermekágyi láz | |
| Tüdőgyulladás | |
| Lépfene | |
| Tifusz | |
| Influenza | |
| Diftéria | |
| Tetanus | |
| Pestis | |
| Tuberkulózis | |
| Lepra | |
| Kolera | |
| Visszatérő láz | |
| Kanyaró | |
| Himló | |
| Veszettség | |
| Sárgaláz | |
| Betegségokozó élősködő állatok | |
| Váltóláz | |
| Álomkór | |
| Paraziták | |
| Élősködő állatok és növények | |
| Ismeretlen eredetű betegségek | |
| Rák | |
| Vérbetegségek | |
| Dalmady Zoltán: Védekezés a betegségek ellen | 539 |
| Védekezés a belső okból támadó betegség ellen | |
| Védekezés a mechanikai sérülések ellen | |
| Hogyan öltözködjünk | |
| Védekezés a fény káros hatásaiból eredő betegségek ellen | |
| A táplálkozás egészségtana | |
| A víz | |
| A tej | |
| Növényi és állati táplálékok | |
| Hulladákok eltávolítása | |
| Védekezés a járványok ellen | |
| Városok építése | |
| Iskolák egészségtana | |
| Dalmady Zoltán: Hogyan éljünk | 581 |
| Dalmady Zoltán: A halál | 593 |
| Alexander Bernát: A lelki életről | 603 |
| A lelki élet tudománya | |
| A lelki élet általános leírása | |
| Testi s lelki jelenségek | |
| A tudat és a tudattalan | |
| A tudat | |
| A gondolkodás és az érzelem | |
| Az akarat | |
| Az energia | |
| A lelki élet egysége | |
| A tudat elemző működése | |
| A tudat összetevő működése | |
| Az emlékezet | |
| A reprodukció | |
| A gondolkodás fejlődése | |
| A gondolkodás jelenségének két főosztálya | |
| A szemléletek világa | |
| A szemléletek szubjektív sajtáságai | |
| Érzékcsalódások | |
| Az érzékszervek | |
| A szemléletek keletkezésének feltételei | |
| A szemléletek pszichológiai elemzése | |
| Idegen elemek | |
| A tiszta szemlélet elemzése | |
| Tér és idő | |
| Az érzetek | |
| Az elvont gondolkodás biológiai jelentősége | |
| Az elvont gondolkodás eljárásai | |
| Nyelv és gondolkodás | |
| Cselekvés és akarás | |
| Reflexmozgás és utánzás | |
| Az érzelem | |
| Esztétikai és erkölcsi érzelmek | |
| Az egyéniség fejlődése | |
| Ranschburg Pál: A lelki élet abnormitásai | 725 |
| Az érzékelés abnormitásai | |
| Normális és beteges illuziók | |
| Hallucinációk | |
| A gondolkodás abnormitásai | |
| A gondolkodás folyamának zavarai | |
| Kényszergondolatok és téveszmék | |
| Az emlékezés zavarai | |
| Az érzelmi élet zavarai | |
| Az ösztönélet abnormitásai | |
| Az akarat és cselekvés abnormitásai | |
| Beteges akaratnyilvánulások | |
| Gyenge akarat és szuggerálhatóság | |
| A pszichikus fertőzések | |
| A tudat rendellenes állapotai | |
| A szórakozottság | |
| A nagy hisztéria tudatzavarai | |
| Az öntudathasadások | |
| Amnézia és többszörös öntudat | |
| Hisztériás érzéketlenség és bénulás | |
| A képzelt betegségek | |
| A hipnózis és vele rokon tudatjelenségek | |
| A jellem abnormitásai | |
| Az abnormis hazudozók és szédelgők | |
| Az állhatatlanok | |
| A született bűntettesek | |
| Moral insanity | |
| Lángelme és abnormitás | |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 761 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Fiatal gorilla feje. Színes műmelléklet | 48 |
| Európai ember feje. Színes műmelléklet | 48 |
| Európai ember felszines fej- és nyakizmai. Színes műmelléklet fedőlappal | 48 |
| Fiatal gorilla felszines fej- és nyakizmai. Színes műmelléklet fedőlappal | 48 |
| Kopaszfejű csimpanz | 50 |
| Felsőbbrendű emlős állatok agya | 52 |
| Fonalas megoszlás szakaszai - Emberi vékonybél metszete - Alvadt lóvér. Színes műmelléklet | 138 |
| A gerincoszlop és a hozzá csatlakozó részek | 170 |
| Az ember csontváza | 172 |
| A fej csontváza különböző életkorokban | 174 |
| Rendes tartású női medence. Színes műmelléklet | 176 |
| Az ember izomzata | 178 |
| A csontváz és izomzat viszonya a testformához | 178 |
| A mellkas és hasüreg tartalma. Színes műmelléklet | 180 |
| Az ember érrendszere. Színes műmelléklet fedőlappal | 182 |
| Nyitott mellkas és hasüreg. Színes műmelléklet fedőlappal | 184 |
| A mellüreg tartalma. Színes műmelléklet fedőlappal | 212 |
| Megnyitott koponya és gerincoszlop. Színes műmelléklet fedőlappal | 258 |
| Az emberi agyvelő alsó felszine. Fedőlappal | 260 |
| A középidegrendszer a belőle kiinduló idegekkel | 262 |
| A fej beidegzése | 262 |
| Emberfej a nyak felső részével - Agyvelő-metszet. Színes műmelléklet fedőlappal | 264 |
| Emberi szem. - A jobbfül hártyás labirintusa a hallóideg végződéseivel. Színes műmelléklet | 278 |
| Az idegrendszer felépítésének alapelvei | 286 |
| Az akaratlagos izommunka csökkenése egyidejűleg történő szellemi munka esetén | 292 |
| Ausztráliai őslakó fára mászik. Színes műmelléklet | 322 |
| Kőkori emberek | 348 |
| Ujzélandi maori törzsfőnök | 356 |
| Őskori emberek küzdelme a mamuttal | 360 |
| A bari négerek haditánca. Színes műmelléklet | 396 |
| Fejlődési rendellenességek I. | 464 |
| Fejlődési rendellenességek II. | 464 |
| Fénygyógyítás | 480 |
| Pajzsmirigy orvosság gyógyító hatása | 504 |
| Baktériumok és a váltóláz okozói. Színes műmelléklet fedőlappal | 518 |
| A gümőkór okozta halálozás agyarországon 1897-ben. Színes műmelléklet | 520 |
| A népesség megoszlása korcsoportok szerint | 582 |
| A táplálószerek tápláló-anyagtartalma. Színes műmelléklet | 590 |
| Magyaqrország összes halálozása. Színes műmelléklet | 598 |
| I/3. kötet | |
| A VILÁGEGYETEM. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése | |
| Bevezető. Írta: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 1 |
| A világegyetem nagyszerűsége | |
| Utazás a fénysugárúton | |
| A csillagászat legújabb eredményei | |
| A fizikai földrajz vizsgálódásainak tere | |
| A fizikai földrajz fejlődésének rövid vázlata és újabb iránya | |
| A levegő. Írta: Cholnoky Jenő | 13 |
| Dráma a légben | 15 |
| A levegő hőmérsékletének változásai függőleges irányban | |
| Stabilis, neutrális és labilis egyensúlyi állapot | |
| Felfelé szálló légáramlások keletkezése | |
| Kolumbusz-felhők | |
| A telítés hőmérséklete | |
| Zivatar keletkezése és lefolyása | |
| A levegő nedvessége és a csapadék | 32 |
| A csapadék minősége | 34 |
| A harmat, dér, zuzmara, köd, felhők, eső, jégeső és hó | |
| A légköri elektromosság, a villám és mennydörgés | 41 |
| A napsugár | 46 |
| A Nap felszínének hőmérséklete | |
| A napsugár minden mozgásnak és életnek az oka a Földön | |
| A sugárzás elmélete | |
| A Földre jutó meleg mennyisége | |
| A hőmérséklet napi és évi ingadozása | |
| Kontinentális és óceáni klíma | |
| Hegyi klíma | |
| A májusi fagyok | |
| A meleg eloszlása a Föld felszínén | 60 |
| A sugárzás különböző hatóképessége | |
| A Föld égövei | |
| A sarkvidékek klímája | |
| Éjféli nap | |
| A mérsékelt égöv | |
| A Föld keringése a Nap körül | |
| Izotermák | |
| A hőmérséklet eloszlásainak anomáliái | |
| A levegő mozgásai | 71 |
| A légáramlások, cirkulációk részei | |
| Cirkulációk keletkezése a hőmérséklet egyenlőtlenségei folytán | |
| A legegyszerűbb barométer | |
| A tengerparti szél | |
| A monzún szélrendszere | |
| A Föld forgásának módosító hatása | |
| A területtartás elve | |
| A Föld felszínéhez való súrlódás | |
| A hegyek hatása a szelekre | |
| A főn | |
| A bóra | |
| A nemere | |
| A kossava | |
| A nagy földi cirkuláció | 85 |
| A szélcsendek öve | |
| A passzát szelek | |
| A sivatag-róna | |
| A mérsékelt égövek nyugati légáramlásai | |
| A monzán-rendszer | 90 |
| A téli és nyári monzún | |
| A monzún kitörése Indiában | |
| Mandsuria klímája | |
| A monzún Európában | |
| Eurázia összefüggő klímája | |
| A Medárdus-napi időváltozás | |
| A levegő örvénylései | 98 |
| Ciklón és anticiklón | |
| Az időjárás változatossága | |
| Időprognózis | |
| A forgó szelek és lokális szelek | 105 |
| A forró égövi ciklón | |
| A tajfun | |
| A Mauritius-orkán | |
| Tornadó | |
| Sirokkó | |
| Számum | |
| Chamzin | |
| Harmattán | |
| Leveche | |
| Burán | |
| Blizzard | |
| Norther | |
| Pampero | |
| Egy porszem utazása | 113 |
| A tájkép színei | 117 |
| Az ég kék színe | |
| A levegő magassága | |
| Az alkonypirkadás | |
| A felhők színei | |
| Sugárkévék a lenyugvó Nap körül | |
| A tavak színei | |
| A sugártörés | |
| Légtükrözés | |
| Fata morgana | |
| Hold- és Nap-udvarok | |
| Szivárvány | |
| Ködképek | |
| A néma égiháború | 140 |
| Az aurora borealis | |
| A sarkfények helye | |
| A sarkfények alakja | |
| A sarkfény összefüggése a mágnestű irányának ingadozásával és a napfoltokkal | |
| Az óceán. Írta: Cholnoky Jenő | 147 |
| Az óceánok fenekén | 149 |
| A világosság és nyomás az abisszikus mélységekben | |
| A mélységek élete | |
| A mélységek kutatása | |
| A tenger fenekén képződő lerakodások | |
| A hipszografikus vonal | |
| Az óceánok és kontinensek eloszlása és a köztük levő lényeges különbségek | |
| Óceánia kivételes helyzete | |
| Az óceánok felszínén | 162 |
| A tengerek vizének sótartalma és sűrűsége | |
| A tengervíz tisztasága és színe | |
| A tengervíz hőmérséklete | |
| A tengervíz nagy cirkulációja a sarkvidékek és a forró égöv között | |
| A melléktengerek és beltengerek hőmérséklete | |
| A tenger befagyása | |
| Jégmezők, torlódott jég, jéghegy | |
| Az árapály vagy tengerjárás | 176 |
| A Föld és Hold közös forgástengelye | |
| Az árkeltő erők | |
| A tengerjárás egyenlőtlenségei | |
| A kotidal-vonalak vagy izoachiák | |
| Az özönár vagy mascaret | |
| A Hang-cson öböl özönárja | |
| A hullámzás | 189 |
| A hullámzó víz mozgása | |
| Hullámvonal keletkezése | |
| Hulámverés | |
| Hullámverés a homokos partokon és a meredek partokon | |
| Kapilláris hullámok | |
| Hullámzás folytán keletkezett áramlások | |
| Vihardagályok | |
| A német partok pusztulása | |
| Tengeráramlások | 203 |
| A tengeráramlások megállapítása | |
| A tengeráramlás és a szél összefüggése | |
| Az áramlások részletes leírása | |
| A partalakulások | 208 |
| A szárazföldek tagozottsága | |
| Konkordans, diskordans és neutrális partok | |
| Pusztuló és épülő partok | |
| Sziklaszigetek alakja | |
| Ábrázió | |
| Homokképződmények a partokon | |
| Nehrung, lido, turzás, haff, laguna, berek | |
| Limán | |
| Korall-építmények | |
| Barrier-szirtek és atollok | |
| Növények a partokon | |
| Mangrove | |
| A szárazföld. Írta: Cholnoky Jenő | 227 |
| A Föld felszínének domborzata | 229 |
| A Föld alakja | |
| Geoid | |
| A hegyek ábrázolásmódja | |
| Vonalkázás | |
| Szintvonalak | |
| A domborzat jellege | |
| Hegyláb, hegyoldal, hegytető | |
| A lejtők különféle alakja | |
| Nyereg, hágó, csúcs, orom | |
| Hosszanti és keresztvölgyek | |
| Medencék | |
| Kanyónvölgyek | |
| Alföldek, táblás síkságok | |
| Depressziók | |
| A hegyek keletkezése | 246 |
| A geotermikus mélységfokozat | |
| Mélyfúrások | |
| A Föld szférái | |
| Feszültségek a Föld szilárd kérgében | |
| Gyűrődések | |
| Vetődések | |
| Hegyek keletkezése | |
| Eurázia | |
| Konkordancia, diskordancia, tranzgresszió | |
| A kristályos kőzetek tájképei | |
| A mészkő- és homokkőhegyek tájképei | |
| Lánchegység | |
| Rögöshegység | |
| A vulkánosság | 264 |
| A vulkánok földrajzi eloszlása | |
| A vulkáni kitörés rendes folyama | |
| Hamu, tufa, bombák | |
| A lávák nemei | |
| Az explóziószerű kitörések | |
| A Krakatos | |
| A Bandaisan | |
| A Mont Pelé | |
| Magyarország kialudt vulkánjai | |
| Vulkánikus utóhatások | |
| Oszlopos elválás, krátertavak | |
| A hegyek pusztulása | 285 |
| Az esőcsepp munkája | |
| Földpirámisok | |
| A patak munkája | |
| A mészkő pusztulása | |
| Kar-mezők | |
| Földcsuszamlások | |
| Az ó-budai hegycsuszamlás | |
| Az elmi hegyomlás | |
| Mállás | |
| A gránit elmállása | |
| A szél hatása | |
| Defláció | |
| A víz körútja. Írta: Cholnoky Jenő | 305 |
| Az esőzések eloszlása | 307 |
| Az esőzés eloszlása a Föld felszínén | |
| A vízrendszer | |
| A vízgyűjtő | |
| Különböző vízgyűjtő területek | |
| Vízválasztók, vízválasztó csomópontok | |
| A vízválasztó hátrálása a csapadék egyenetlen eloszlása miatt | |
| A dél-amerikai Andok vízválasztója | |
| Az erdélyi medence szoros-völgyei | |
| A Sebes-Kőrös völgye | |
| A víz a Föld alatt | 319 |
| Barlangok | |
| Dolinák | |
| Poljek | |
| Barlangok fejlődése és pusztulása | |
| A cseppkőképződmények | |
| Szakadékvölgyek | |
| Tordai hasadék | |
| Révi szakadékvölgy | |
| A St. Canziani barlangok | |
| Az aklunai Kazán-szoros | |
| Jégbarlangok | |
| A dobsinai jégbarlang | |
| Havasok, jégárak és jégtakarók | 332 |
| Hóhatár | |
| A hóhatár lejtése | |
| Lavinák | |
| A hó megkeményedése | |
| Firn | |
| Regeláció | |
| Jégárak | |
| A jégárak vagy gleccserek földrajzi eloszlása | |
| A Mer de Glace | |
| Jégárak osztályozása | |
| Repedések a glecser felületén | |
| Glecser-malmok | |
| Morénák, jégár-asztalok | |
| A luzerni glecser-kert | |
| Glecserek hosszának változása | |
| Jégtakarók (inland-ice) | |
| Jégtakarók hatása | |
| Fjordok | |
| Fjordos tavak | |
| Karcolt és koptatott sziklák | |
| Roches moutonnées | |
| Glaciális törmelék | |
| Glaciális tavak | |
| Tengerszemek | |
| Cirkusz-völgyek | |
| A források | 356 |
| A talajvíz | |
| Freatikus vizek | |
| Artézi vizek | |
| Források keletkezése | |
| Ásványos források, meleg források | |
| A Tetarata | |
| Csehországi melegforrások | |
| Gejzirok | |
| Tihanyi gejzir-kráterek | |
| Gejzirok elmélete | |
| Széndioxidos források | |
| Rank-herlányi és buziási szökőkút | |
| A folyók | 369 |
| A folyó jelleme | |
| Meder, esés, vízjárás | |
| Az esések különféleségei | |
| Felső, középső és alsó szakasz | |
| Vízesések, zuhatagok, sellők, kaszkádok | |
| Viktória-vízesés a Zambezin | |
| Az Amazonas mellékfolyóinak vízesései | |
| Niagara | |
| Aldunai vízesések | |
| A meder alakja | |
| Kisvíz-meder és árvíz-meder | |
| Vízmennyiség | |
| Sebességmérés | |
| A sebességek a folyó keresztmetszetében | |
| Vízjárás | |
| A hordalék osztályozása | |
| Fekete folyók | |
| Zátonyok és szétágazások | |
| Kanyargások | |
| Parti dünék | |
| Mederváltozások | |
| Morotvák | |
| Terraszok, völgyalakulások | |
| Lóczy-féle törvény | |
| Kanyón-völgyek | |
| A Coloradó kanyónjai | |
| Egyéb kanyónok | |
| Szakadékvölgyek | |
| A folyók szabályozása | 403 |
| A felső szakasz szabályozása | |
| Völgyzáró gátak | |
| A középső szakasz szabályozása | |
| Párhuzamos művek, sarkantyúk, partbiztosítások | |
| Zárógátak | |
| Átmetszések | |
| Árvízmeder szabályozása | |
| Tiszai gátak | |
| Vásárhelyi Pál és Palaeocapa | |
| Helytelen szabályodzások | |
| Po, Hoang-ho | |
| A Jang-ce-Kiang szabályozása | |
| Nilus szabályozása | |
| A folyó lerakodásai és torkolatai | 415 |
| Törmelékkúp | |
| Törmeléklejtő | |
| Az Alföldet szegélyező törmelék-kúpok | |
| A khínai Alföldre jövő törmelékkúpok | |
| A Hoang-ho törmelékkúpja | |
| Delták és tölcsértorkolatok | |
| Ezeknek geográfiai eloszlása | |
| Elsüllyedt folyóvölgyek | |
| Az Amazonas torkolata | |
| A delták nemei | |
| A legnevezetesebb delták | |
| A tavak | 426 |
| A tavak osztályozása | |
| Tektonikus eredetű tavak | |
| Kimélyített medencék | |
| Duzzasztott tavak | |
| Lefolyástalan tavak | |
| Sós tavak | |
| Szikes tavak | |
| A tavak hőmérséklete | |
| Szökkenő réteg | |
| A szovátai Illyés-tó | |
| Szabályos ingadozások | |
| A Léman-tó ingásai | |
| A Balaton szabályos ingadozásai | |
| Eltűnt tavak | |
| Szinlők | |
| Mocsarak, lápok, ingoványok | |
| Tájképek. Írta Cholnoky Jenő | 445 |
| A sivatag | 447 |
| Kilátás a Cheopsz pirámis tetejéről | |
| A Szahara eredete | |
| A tengerfenék-elmélet tarthatatlansága | |
| A futóhomok | |
| Oázisok | |
| Vádik keletkezése | |
| Takir talajok keletkezése | |
| A szél munkája | |
| Számum és hoang-fung | |
| A hőmérséklet ingadozásának hatása | |
| Kősivatag, serrir, hammada, homoksivatag, agyagsivatag | |
| Almásy a hammadákról | |
| Homokbuckák alakja | |
| Barkhan, garmada, düné | |
| Sivatagi képződmények | |
| Han-hai | |
| A pusztától az erdőig | 472 |
| A tájképek minősége a csapadék szerint változik | |
| Steppék, puszták, pampák | |
| Lösz | |
| Lösz képződése | |
| Konkréciók | |
| Lösz-szakadékok | |
| Lösz-lakások | |
| Szavannák, prérik, llanok | |
| A magyar Alföld szavanna | |
| Laterit | |
| Kelet-afrikai szavannák | |
| Galéria-erdők | |
| Őserdők | |
| Mérsékelt-égövi lombos erdők | |
| A tundrákon | 486 |
| A fenyőerdők | |
| Utazás Szibíria fenyvesei közt | |
| A fák határa | |
| A tundrák | |
| A fagyott talaj | |
| A föld kihülése | |
| Csillagászat. Írta Kövesligethy Radó | 491 |
| Bevezető | |
| Gömbi csillagászat | |
| Helymeghatározás az égen és a Földön | |
| Az ég koordinátarendszere és annak utánzatai, a csillagászati műszerek | |
| A Nap látszó évi mozgása | |
| A Hold mozgása és a kalendárium | |
| A Hold távolsága és mérete | |
| Bolygórendszerünk | |
| A bolygók földkörüli, látszó mozgása. Ptolemaeos | |
| Bolygók mozgása a Nap körül | |
| A copernieusi rendszer folyományai | |
| A bolygómozgás törvényei. Kepler | |
| Az általános tömegvonzás. Newton | |
| A Föld alakja és nagysága | |
| A bolygórendszer topográfiája | |
| A Nap | |
| A belső kis bolygók: Merkur, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Aszteroidák | |
| A külső nagy bolygók: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus | |
| Üstökösök és hullócsillagok | |
| Az állócsillagok | |
| Csillag-katalógusok: a csillagok fénye és színe | |
| Az állócsillagok fizikai alkotása | |
| Fényváltozó csillagok | |
| Ikercsillagok | |
| Csillaghalmazok és ködfoltok | |
| A csillagok saját mozgása | |
| Csillagrendszerünk és kialakulása | |
| Függelék | |
| Fontosabb műszerek, táblázatok, adatok . Összeállította: Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó | 593 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 633 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Kumuluszfelhők léghajóból tekintve | 20 |
| Jégszemek | 38 |
| Tájkép a tiroli hegyekben, főn-szél idején. Színes műmelléklet | 82 |
| Bóra a dalmát hegyek lejtőin. Színes műmelléklet | 84 |
| A Jupiter bolygó felszíne 1889-ben | 88 |
| Víztölcsérek Afrika nyugati partjai mellett 1884-ben | 108 |
| Szirokkó a dalmát partokon. Színes műmelléklet | 110 |
| Chamzin szél a Nilus alsó völgyében. Színes műmelléklet | 110 |
| Számum a Líbiai sivatagon. Színes műmelléklet | 110 |
| A forró leveche szél közeledik. Színes műmelléklet | 112 |
| Alkonypirkadás a Krakaton 1883. évi kitörése után. Színes műmelléklet | 120 |
| A Balaton színei csendes alkonyatkor a balaton-füredi hegyekről tekintve. Színes műmelléklet | 124 |
| Légtükrözés a sivatagban. Színes műmelléklet | 134 |
| Szivárvány a Yellowstone tó felett Észak-Amerikában. Színes műmelléklet | 136 |
| Sugárzó fényívalakú sarkfény. Színes műmelléklet | 142 |
| Drapériás sarkfény Bossckop (Finnmarken) felett 1839. januárius 21-én | 144 |
| Az óceánok mélységei. Színes műmelléklet | 158 |
| A enger démonjai | 166 |
| Úszó jéghegy a Déli-Jegestengerben | 174 |
| A déli sarkvidéki tenger jellemző jéghegyei. Színes műmelléklet | 174 |
| Forróégövi óceán. Színes műmelléklet | 202 |
| A tengeráramlások térképe. Színes műmelléklet | 206 |
| Az Urszul-öböl Krím félszigetén | 236 |
| A Vajolett-tornyok a déltiroli dolomitok Rosengarten-csoportjában | 258 |
| A Vesuvio lávája ráömlik a művelt földekre | 270 |
| A Krakatona vulkán 1883. évi kitörése után fennmaradt szigetrész | 276 |
| St. Pierre város Martinique szigetén a Mont Pelé 1902. május 8-i kitörése előtt | 278 |
| A Fingal-barlang Staffa szigetén , apály idején | 284 |
| Glecser-patak a Glärnisch lábánál | 286 |
| Stalaktitok az aggteleki cseppkőbarlangban | 324 |
| Hógerinc az Alpokban | 334 |
| Nagy tavaszi hógörgeteg útja és vége Engadinban, a Scaletta-hágón | 336 |
| A Burgyula-glecser vidéke a Kaukázusban | 340 |
| Az Unter-Aar glecser felülről tekintve | 344 |
| Jégár-asztal a Mont-Blancon | 344 |
| Legömbölyített és koptatott sziklák | 344 |
| Jégár-malom a luzerni glecser-kertben | 344 |
| A Sorfjord (Déli-fjord), a Hardangerfjord egyik része, Norvégiában | 348 |
| Travertino-terraszok a Rotomahana tó partján New-Sceland szigetén | 360 |
| Gejzír az északamerikai Yellowstone-parkban | 364 |
| A ílus sellői a második vízesés táján | 374 |
| Zuhatag az őserdőben | 376 |
| A Nevada vízesés a Yosémita völgyben (Kalifornia) | 376 |
| A iagara Horse-Shoe (Patkó) vízesése | 378 |
| A Niagara vízesés | 378 |
| A Colorado kanyónjának részlete | 396 |
| A Colorado folyó Grand-kanyónja | 398 |
| Oldaltorony a Colorado Grand-kanyónjában | 398 |
| A Märjelen-tó az Aletsch-glecser szélén | 426 |
| Ptolomaeus világrendszere. Színes műmelléklet | 494 |
| Az ég egy részletének távcsövi képe a Hattyu csillagképéből | 500 |
| A potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló nagy ikertávcsöve | 502 |
| Nap- és holdfogyatkozás létrejötte | 514 |
| Gyűrűs napfogyatkozás. Színes műmelléklet | 514 |
| A Nap felszínének képe. Színes műmelléklet | 538 |
| Égi testek spektrumai. Színes műmelléklet | 542 |
| Állatövi fény. Színes műmelléklet | 544 |
| Holdrészlet fényképe az északamerikai Lick-csillagvizsgáló felvétele nyomán | 548 |
| A hold fényképe első negyedkor | 550 |
| Közönséges holdkráter, amint ezt egy holdbeli lakos látná | 550 |
| A Hold felszínének egy része a holdbeli Appenninekkel | 550 |
| Holdrészlet fényképe a párizsi csillagvizsgálóból | 552 |
| A holdsarló északi része az első n egyed előtt | 552 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból I. Színes műmelléklet | 558 |
| A Saturnus gyűrűjének képe Saturnus egyes pontjaiból II. Színes műmelléklet | 558 |
| A Donati-féle üstökös fejében 1858 szeptember 30. és októb er 2-a között észlelt változások | 560 |
| Különféle lelőhelyekről való meteorkövek | 566 |
| A madridi meteorhullás 1896 februárius 10-én | 566 |
| A csillagos ég déli része a Déli ereszttel. Színes műmelléklet | 574 |
| Az rion csillagképének nagy ködfoltja | 586 |
| Csillaghalmaz a Centaurus csillagképében | 586 |
| Örvényalakú köd a Vadászebek csillagképében | 588 |
| A Tejút egy részlete "Szobieszki pajzsa" csillagképében | 590 |
| I/4. kötet | |
| A FÖLD. A Föld multja, jelene és felfedezésének története | |
| Papp Károly: Bevezető | 1 |
| A Föld alkotórészei | |
| Az alkotó erők birodalma | |
| A Föld kora | |
| A Föld keletkezése és fejlődése | |
| Papp Károly: A Föld anyaga | 9 |
| A kristályok világa | 11 |
| Mi a krisztály? | |
| A kristálytan története | |
| Hogyan keletkeznek a kristályok? | |
| A kristálymérésekről | |
| A kristályok rendszere: szabályos, négyzetes, hatszöges, rombusos, egyhajlású és háromhajlású rendszerbeli krisztályok | |
| Az ásványok országa | 23 |
| Az ásványtan története | |
| Az ásványok tulajdonságai | |
| Az ásványok rendszerezése | 32 |
| Az ércek: Az arany | |
| A platina | |
| Az ezüst | |
| A különböző ércek: arany,- ezüst-, ólom-, réz-, cink-, antimón-, bizmut-, kéneső-, arzén-, kén-, vastartalmú ércek | |
| Vasérctelepek | |
| A drágakövek: gyémánt, korund, spinell, krizoberill, topáz, gránát, turmalin, opál | |
| kőzetképző ásványok: kvarc, földpátok, piroxénok, amfiból, tremolit, steatit, tajték, szerpentin, csillámok, mészpát (kalcit), márvány, durvameszek, dolomit, gipsz, barit, cölesztin, fluorit | |
| Ásványos sók: kősó, valódi timsók, borax, nitrátok, kálisalétrom, székső (nátriumkarbonát) | |
| Égő ásványok: A kőszén, produktiv kőszénkorbeli, liaszkorú, krétakori, harmadkori széntelepek, lignittelepek, petróleum, földi gázok, földi viasz (ozokerit) aszfalt, borostyánkő | |
| Képek a bányászatból | 93 |
| Kőszénbányában | |
| Aranybányában | |
| A bányakutatásokról | |
| Bányászélet hazánkban | |
| Papp Károly: A Föld története | 105 |
| A geológia fejlődése | 107 |
| Földünk ős állapota | 120 |
| A Föld ókora | 125 |
| A föld középkora | 135 |
| A Föld újkora | 152 |
| Treitz Péter: A termőtalaj | 169 |
| A termőtalaj kialakulásai | 171 |
| A termőtalaj alkotóelemei | 174 |
| A termőtalaj fizikai tulajdonságai | 177 |
| A termőtalaj kémiaia tulajdonságai | 180 |
| A termőtalajok fajai | 182 |
| Littke Aurél: A Föld felfedezsée | 185 |
| Az ókor földrajzi felfedezései | 194 |
| A görögök és rómaiak földrajzi ismereteinek határa az ókor alkonyán | 196 |
| Az ókori népek földrajzi ismereteinek kialakulása | 202 |
| A középkor földrajzi felfedezései | 222 |
| A keresztény középkor a XII. századig. Az egyházatyák kora | 224 |
| Az arabok földrajzi ismeretei | 235 |
| A skolasztikusok kora | 247 |
| Az újkor földrajzi felfedezései | 267 |
| A nagy felfedezések kora | 270 |
| A nagy felfedezésekből sarjadzott kutatások kora | 322 |
| A tudományos kutatások kora | 251 |
| Cholnoky Jen: A Föld hegyei és vizei | 441 |
| Európa | 453 |
| Európa általánosságban | 453 |
| A déleurópai lánchegységek vidéke | 453 |
| Az északnyugat-európai rögös hegyvidék | 506 |
| Az északkelet-európai masszivum | 523 |
| Ázsia | 530 |
| Az euráziai lánchegységek vidéke | 530 |
| Ázsia Csendesóceáni partjai | 544 |
| Északnyugat-Ázsia masszivuma | 548 |
| Dél-Ázsia idegen tagjai | 551 |
| Afrika | 556 |
| Az Atlasz-hegység | 556 |
| Észak- és Közép-Afrika | 559 |
| Kelet- és dél-Afrika | 569 |
| Ausztrália | 577 |
| A nyugati bátlás vidék | 577 |
| A keleti hegylánc | 582 |
| Óceánia | 584 |
| Észak-Amerika | 592 |
| Észak-Amerika régi masszivuma | 592 |
| A nyugati lánchegység | 599 |
| Közép-amerika és a nyugatindiai szigetvilág | 608 |
| Dél-Amerika | 611 |
| Dél-amerika régi masszivumai | 611 |
| Dél-Amerika lánchegysége (A Cordillera de los andes) | 618 |
| Az antarktisz | 626 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 629 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Fémek és ércek. Színes műmelléklet, fedőlappal | 32 |
| Sziciliai kénbányában | 52 |
| A gömörmegyei Vashegy rákosi vasbányája | 56 |
| Drágakövek. Színes műmelléklet, fedőlappal | 58 |
| A kimberleyi gyémántbánya | 60 |
| A kiásott Pompéji, hátterében a füstölgő Vesuvióval | 108 |
| Cuvier György báró kövesült állatmaradványokat határoz | 114 |
| Magyar geológusok a vihnyei riolit-szikla alatt | 120 |
| A földkéreg átmetszete. Színes műmelléklet | 120 |
| Gyűrődött széntelep Decazeville falu alatt Dél-Franciaországban | 130 |
| A kőszénkorszak tájképe. Színes műmelléklet | 132 |
| A júrakorszak tájképe. Színes műmelléklet | 138 |
| Sárkányok harca a júrakorszakban | 142 |
| Kép a júrakorszakból. A ragadozó Laelaps a Brontosaurusokra támad. Színes műmelléklet | 144 |
| Eocén-korú kövületek Erdélyből és a Magyar-Középhegységből | 154 |
| Tájkép a miocén-korszakból. Színes műmelléklet | 156 |
| Elephas meridionalis csontváza a fiatal pliocén-időkből | 158 |
| A jégkorszak. színes műmelléklet | 162 |
| A Szibériában legelőször talált mammut csontváza (Elephas primigenius) | 162 |
| Rénszarvas-vadászat a legutolsó jégkorszakban | 168 |
| Az Ofir-expedíció hajóraja | 208 |
| Pomponius Mela világtérképe. Régi földgömb. (Mallosi Krates nyomát.) A st.-severi világtérkép a XI. századból. Színes műmelléklet | 216 |
| A khínai nagy fal | 220 |
| Részlet Haldinghami Rikhárd herefordi térképéből, a XIII. századból | 232 |
| A Föld térképe egy CI. századi leipzigi kódexben. Abu Iszhak al Farszi al Isztarkhi világtérképe (950) körül. Színes műmelléklet | 246 |
| Iránytűtérkép a XVI. száazdból | 266 |
| Vasco da Gama Kalikut fejedelme előtt 1498-ban | 276 |
| Kolumbus a spanyol királyi pár elé terjeszti útitervét | 288 |
| Kolumbus hajóra szállása Palos kikötőjében, 1492 augusztus 3-án | 288 |
| Az első cukorszállítmány megérkezése antwerpenbe 1508-ban | 308 |
| Dél-Amerika térképének részlete egy 1528-i spanyol atlaszból. Színes műmelléklet | 312 |
| Herberstein térképe Oroszországról | 328 |
| Ortelius világtérképe 1571-ből | 336 |
| Hollandus hajók; a Fidsi-szigetek bennszülöttei és csónakjai | 340 |
| James Cook összeütközése Havaii bennszülötteivel 1779 januárius 17-én | 358 |
| Aiambó falu cölöpépítményei | 264 |
| A Nilus felső völgyének részlete | 390 |
| Livingstone és Stanley találkozása Udsidsiben 1871 október 18-án | 396 |
| Az osztrák-magyar északsarki expedíció válságos helyzete | 428 |
| Fridtjov Nansen | 432 |
| A legérdekesebb magasságok és mélységek összehasonlító rajza | 444 |
| Az Alpok szerkezetének térképe | 462 |
| A bernina-menedékház a Bernina-hágón | 468 |
| Tamina-szurdok St-Gallen-kantonban, Svájc | 472 |
| Az Etna | 484 |
| Magyarország szerkezetének térképe | 494 |
| A Magas-Tátra krisztályos kőzetekből felépült része | 496 |
| A Kárpátok szirtvonalából | 500 |
| Magas hómezők a Geiranger-fjord mögött, mélyen alányúló glecserekkel. Norvégia | 526 |
| Ázsia szerkezeti térképe | 530 |
| Kőszirtek az Istenek kertjében | 602 |
| I/5. kötet | |
| AZ ÉLŐK VILÁGA. Növény- és állatország | |
| Bevezető | 1 |
| Az élőlények természetes csoportjai és testök összetétele | 2 |
| Az élet | 9 |
| Az élet tartama, a halál, szunnyadó és lappangó élet | 30 |
| Állat és növény | 37 |
| Az élet eredete | 51 |
| Növényország | 61 |
| A növénytan története (Klein Gyula) | 63 |
| A növényi test alaki tulajdonságai (Filarszky Nándor) | 85 |
| A telepes növények | 87 |
| A száras növények | 94 |
| A gyökér | 96 |
| A szár | 109 |
| A levél | 131 |
| A virág | 155 |
| A termés | 190 |
| Csírázás, csíranövény | 203 |
| A növények belső szerkezete (Tuzson János) | 205 |
| A növények sejtjeiről | 205 |
| A növények szöveteiről: A bőrszövet. Az edénnyalábok. A növény testének egyéb szövetei | 218 |
| A levél szerkezete | 225 |
| A szár szerkezete | 229 |
| A gyökér szerkezete | 236 |
| A növényi test fejlődése | 237 |
| A növények életfolyamatai (Mágocsy-Dietz Sándor) | 239 |
| A növények táplálkozása. A növények anyagcseréje | 240 |
| A növények növekedése | 285 |
| A növényország rendszeres áttekintése (Tuzson János) | 327 |
| A természetes növényrendszer fogalma és alapjai | 327 |
| Állatország | 413 |
| Az állattan feladata, ágazatai és története (Entz Géza) | 415 |
| Szemelvények az állattan irodalmának különböző korszakaiból | 436 |
| Az állatok szervezete, élete és fejlődése | 461 |
| A sejt és részei | 481 |
| A szövetek | 494 |
| A szervek | 511 |
| Fenntartó szervek (Entz Géza) | 513 |
| Önfenntartó szervek | 513 |
| Fajfenntartó szervek | 538 |
| Viszonyossági szervek (Entz Géza) | 545 |
| Kültakaró | 545 |
| Érzékszervek | 546 |
| Idegrendszer | 562 |
| A mozgás szervei | 573 |
| Az állatok szaporodása | 578 |
| Az állatok fejlődése | 587 |
| Az állatok rendszere (Soós Lajos) | 595 |
| I. törzs: Véglények | 599 |
| II. törzs: Tömlőállatok | 605 |
| III. törzs: Férgek | 611 |
| IV. törzs: Tüskésbőrűek | 624 |
| V. törzs: Puha- vagy lágytestűek | 628 |
| VI. törzs: Ízeltlábúak | 636 |
| VII. törzs: Gerinchúros állatok | 652 |
| VIII. törzs: Gerincesek | 654 |
| Az állatfajok származása (Gorka Sándor) | 671 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 703 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Tengeri moszatok az Adriában. Színes műmelléklet fedőlappal | 92 |
| Gombák és zuzmók. Színes műmelléklet fedőlappal | 94 |
| Mohok és virágos növények | 94 |
| Mangrove-erdő eletindiában | 102 |
| Harasztféle növények. Színes műmelléklet fedőlappal | 128 |
| Cikászfélék Cycadeae | 128 |
| Bükkös | 128 |
| Welwitschia Mirabilis a kalahari sivatagon | 132 |
| Húsevő növények. Színes műmelléklet | 270 |
| Virágos élősködő növények. Színes műmelléklet | 272 |
| Fagyöngylepte fekete nyárfa | 274 |
| Kriptogám növények I. Színes műmelléklet | 332 |
| Kriptogám növények II. Színes műmelléklet | 348 |
| A szőlő peronosporája. Színes műmelléklet | 352 |
| Növénybetegségek gombái. Szín es műmelléklet | 356 |
| Királyhegyi növénycsoport | 360 |
| Részlet a monori homokpusztáról | 390 |
| A hévizi tündérrózsa. Színes műmelléklet | 394 |
| Daphne Arbuscula. Színes műmelléklet | 404 |
| A korallzátonyok állatvilágából. Színes műmelléklet | 460 |
| Tengeri szifonofora-telep. Színes műmelléklet | 474 |
| Egy medúza (Aurelia aurita) fejlődése | 586 |
| Tüdős hal fejlődése I. | 592 |
| Tüdős hal fejlődése II. | 592 |
| A sugárállatkák művészi alkotású vázai | 600 |
| Medúzák. Színes műmelléklet | 606 |
| Tengeri gyűrűs férgek. Színes műmelléklet | 620 |
| Tengeri evezőlábú rákok. Színes műmelléklet | 640 |
| Rovarok. Színes műmelléklet | 646 |
| Mérges kígyók. 1. A keresztes vipera. 2. A csörgő kígyó | 664 |
| A lármás bibic | 666 |
| Tigris. Fiatal csimpánz különböző kedélyállapotban | 670 |
| A tengerfenék állatvilága. Színes műmelléklet | 680 |
| I/6. kötet | |
| A TÁRSADALOM. Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése | |
| I. kötet | |
| Bevezető | |
| A mű célja, feladata | 1 |
| A társadalom fogalma | 3 |
| A társadalmi jelenségek törvényszerűsége | 6 |
| A társadalmi törvények jellege | 8 |
| A társadalomtudomány fontossága és feladata | 11 |
| Állalati társadalmak | 15 |
| Társadalomtudományi elméletek és rendszerek | 24 |
| Az ókor | 25 |
| A középkor | 31 |
| A renaissance | 38 |
| A monarchomachok | 45 |
| Az államregények | 49 |
| A természetjogi írók | 53 |
| A bölcselők | 61 |
| Történeti iskola | 64 |
| Theokratikus felfogások | 68 |
| Pozitivista írók | 68 |
| Nemzetgazdaságtani írók | 72 |
| Szocialisztikus rendszerek | 73 |
| A szociológia mai állása. Írta: Stein Lajos | 79 |
| Társadalmi lét és társadalmi működés | |
| A társadalom tartalma | 91 |
| Társadalmi kötelékek és kapcsok | 91 |
| A társadalom anyaga | 105 |
| A népesség. Írta: Heller Farkas | 105 |
| A népesség száma | 105 |
| A népesség összetétele | 106 |
| A népesség törvényszerűsége | 107 |
| A népesség elszaporodása | 108 |
| A népesség hullámzása | 109 |
| A népesség hullámzásának okai | 120 |
| A népesedési probléma | 122 |
| Malthus elmélete és annak kritikája | 125 |
| A népsűrűség | 131 |
| A népesség összetételének hatása a társadalom életére | 133 |
| A kultúra hódításai | 138 |
| A társadalom szellemi alkatelemei | 149 |
| A társadalmi lélek | 149 |
| Tömegpszichológiai jelenségek | 160 |
| A hit világa: a hagyomány | 164 |
| Az értelem uralma: belátásból fakadó szellemi közösség | 169 |
| Társadalmi szervezkedés | 173 |
| A társadalom összetétele és tagozódása | 173 |
| A társadalom és az egyén | 174 |
| Társadalmi alakulatok | 179 |
| A társadalmi szevezkedés kezdetei | 184 |
| Települési intézmények | 186 |
| Gazdasági szervezetek | 194 |
| Fajfenntartási szervezetek | 197 |
| Egyházi intézmények | 204 |
| Jogi és politikai szervezet | 208 |
| Az állam | 208 |
| Az állam fogalma | 208 |
| Az állam elemei | 213 |
| Az alkotmány | 220 |
| Államkapcsolatok. Államélet az emberiség körében | 221 |
| Államformák és kormányformák | 228 |
| A főhatalom önkorlátozása az alkotmányban | 243 |
| Az állam szervezete | 246 |
| A pártok | 271 |
| Társadalmi működés | 273 |
| Társadalmi működés | 273 |
| Érzelmi társadalmi tevékenység. A tömeg cselekvése | 284 |
| Szervezett társadalmi cselekvés | 290 |
| Egyéni tevékenység | 297 |
| Erkölcsi tevékenység | 299 |
| Hatalmi törekvések | 302 |
| Művészi ténykedések | 304 |
| Társadalmi képződmények | 305 |
| A nyelv | 305 |
| A nyelv jellege | 305 |
| A nyelv módosulása: a hangváltozás | 308 |
| A nyelv kialakulása és a jelentésváltozás | 311 |
| A nyelv fejlődése | 315 |
| Szokás és erkölcs | 318 |
| A szokás fajai | 320 |
| Az erkölcs | 322 |
| Az erkölcsi szabályozás | 324 |
| A vallás | 326 |
| A vallás fogalma | 326 |
| A vallás társadalmi jellege | 328 |
| A vallás tartalma | 331 |
| A vallás szerepe | 332 |
| A jog | 333 |
| A jog fogalma és jellege | 333 |
| A jog alanyi értelemben | 335 |
| A jog szabályozó működése | 336 |
| Különböző jogok | 340 |
| A jog megtorló működése | 342 |
| A művészet | 343 |
| Heller Farkas: A gazdasági élet lényege, tényezői és társadalmi szervezete. | 345 |
| Bevezető | 345 |
| A gazdasági élet tényezői | 350 |
| A gazdasági élet társadalmi szervezkedésének csirái | 360 |
| Összefoglalás | 381 |
| II. kötet | |
| Társadalmi fejlődés | |
| Társadalmi fejlődés | 385 |
| Külső fizikai tényezők | 389 |
| A kültermészet hatása | 389 |
| A lakosság szaporodása | 394 |
| Idegen társadalmak | 394 |
| Belső tényezők | 395 |
| A faj | 395 |
| A szellemi környezet | 396 |
| A nagy ember: a lángész | 397 |
| A társadalmi fejlődés menete | 398 |
| Heller Farkas: A gazdasági élet társadalmi szervezetének fejlődése | 412 |
| Az ősi közületek gazdasági tevékenysége | 412 |
| Az állandó letelepülés | 416 |
| A családi gazdaság | 420 |
| Nagyobb gazdasági kapcsolatok a családi gazdaság alapján | 428 |
| A városi gazdaság | 432 |
| A pénz | 449 |
| A család és a házasság intézményének fejlődése | 456 |
| A vallásos érzület fejlődése | 472 |
| Az erkölcs fejlődése | 484 |
| A jog fejlődése | 494 |
| A politikai hatalom kifejlődése | 514 |
| A társadalmi fejlődés összefoglalása | 524 |
| A társadalmak egymásutánja | 524 |
| Társadalmi típusok | 531 |
| A társadalmak beosztása | 533 |
| A jelenkori társadalom | |
| Heller Fakras: A kapitalizmus kifejlődése és áttekintése | 537 |
| A kapitalizmus keletkezésének tényezői | 538 |
| A kapitalisztikus termelés jellege | 544 |
| A manufaktura | 547 |
| A vállalat | 550 |
| A magánvállalkozási rendszer feltételei | 556 |
| A termelés eredményének szétosztása | 558 |
| Összefoglalás | 567 |
| Máday Andor: A család átalakulása és a feminizmus | 571 |
| Bevezető | 571 |
| A család átalakulása a jelenkorban | 573 |
| A régi család | 573 |
| A modern család keletkezése | 575 |
| A család működési körének összezsugorodása | 577 |
| A család terjedelmének csökkenése | 580 |
| A család jogi szervezetének átváltozása | 583 |
| A feminizmus | 590 |
| A feminizmus osztályharc-jellege | 590 |
| A feminizmus törekvései | 592 |
| A feminizmus sikerei | 593 |
| A magyar feminizmus | 595 |
| A jövő | 596 |
| Meszlény Artur: A mai jogi élet | 599 |
| Magánjog | 601 |
| Személyjog | 607 |
| Családjog | 610 |
| Örökösödési jog | 613 |
| Dologjog | 615 |
| Kereskedelmi jog | 620 |
| Perjog | 621 |
| Büntetőjog és eljárás | 625 |
| A jog jövendő fejlődése | 632 |
| Ferenczy Árpád: Nemzetközi jog | 635 |
| Ferenczy Árpád: A modern politikai élet | 641 |
| Írott alkotmányok | 648 |
| Történeti alkotmányok | 651 |
| Engedélyezett alkotmányok | 655 |
| Heller Farkas: A gazdasági élet továbbfejlődése a kapitalizmus hatása alatt | 658 |
| A kapitalizmus további térfoglalása | 659 |
| A kézmű hanyatlása | 662 |
| Az üzemkoncentráció | 664 |
| A gazdasági individualizmus | 667 |
| A gazdasági szabadság hátrányai | 670 |
| A kartellek és trösztök | 671 |
| A szociálpolitika szüksége | 673 |
| A törvényes munkásvédelem | 681 |
| Betürendes név- és tárgymutató | 693 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| A születési szám alakulása 1840-1900-ig. Színes műmelléklet | 112 |
| A tüdővészhalandóság és a lakások zsúfoltsága közti összefüggés Budapesten - Az anyagi helyzet és a gümőkórhalandóság viszonya Németországban | 116 |
| A halálozási szám alakulása 1840-1900-ig. Színes műmelléklet | 120 |
| Primitív szerszámok | 140 |
| Cölöpökön épült falu a Filippi-szigeteken. Színes műmelléklet | 142 |
| Szikla-sirok Stöckheim mellett Poroszországban. Színes műmelléklet | 144 |
| A tanya | 188 |
| Egy város fejlődése | 190 |
| Munkácsy Mihály: A sztrájk | 288 |
| Buddhista templom belseje | 330 |
| Eszkimókunyhó belseje | 352 |
| Primitív népek lakásai I. | 416 |
| Primitív népek lakásai II. | 416 |
| A nagyszebeni Roland-szobor - Céhláda | 444 |
| A lipcsei vásár 1830-ban. Színes műmelléklet | 448 |
| A világ aranypénzei | 452 |
| A párisi tőzsdeépület | 620 |
| A főbb parlamentek épületei | 640 |
| Az esseni Krupp-gyár | 664 |
| A hamburgi szabad kikötő raktárházai | 664 |
| A Wertheim-féle áruház Berlinben | 666 |
| A foglalkozás befolyása a gümőkórhalandóságra - A kezdvezőtlen munkafeltételek és életviszonyok helye a gümőkórra hajlamositó tényezők között | 680 |
| II/1. kötet | |
| A MŰVÉSZET KÖNYVE. A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése. A zene fejlődéstörténete (1909) | |
| A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése | |
| A szükség | 1 |
| Az anyag | 11 |
| A szövés-fonás anyaga | 11 |
| A fa | 25 |
| A kő | 34 |
| Az agyag | 40 |
| A fémek | 46 |
| Az üveg | 56 |
| Festékanyagok | 59 |
| A stílus | 88 |
| A görög föld | 90 |
| Itália | 117 |
| A művész | 183 |
| Egyéniség | 186 |
| Irányok | 224 |
| Naturista festészet | 228 |
| Idealista festészet | 262 |
| Naturista szobrászat | 325 |
| Idealista szobrászat | 338 |
| A művészet váltógazdasága | 346 |
| A művészet | 370 |
| A modern festészet | 371 |
| A modern szobrászat | 465 |
| A modern építészet | 512 |
| A művészetek egysége | 544 |
| A zene fejlődéstörténete | |
| A zene őskora (A rythmus kora) | 561 |
| A zene eredetéről | 561 |
| A vad népek zenéje | 564 |
| Összefoglalás | 569 |
| A zene ókora (Uralkodó elem a melódia) | 572 |
| Kezdetleges melódiák | 574 |
| A keleti kulturnépek zenéje | 577 |
| A görögök és rómaiak zenéje | 582 |
| Keresztény zene az első ezer évben | 589 |
| Az arabok zenéje | 596 |
| Összefoglalás | 599 |
| A zene középkora (Uralkodó elem a polyphonia) | 602 |
| A polyphonia mibenléte és eredete | 602 |
| Hangrendszer, hangjegyírás, hangjegynyomás | 606 |
| A polyphonia virágzása | 611 |
| Visszahatás. A Palestrina-stílus | 616 |
| A világi zene fejlődése | 620 |
| A zene középkori hangszerei | 626 |
| Összefoglalás | 631 |
| A zene újkora (Uralkodó elem a harmónia) | 634 |
| A mai hangrendszer fejlődése | 634 |
| A hangszeres zene fejlődése | 639 |
| A polyphon hangszeres zene | 639 |
| A művészi tánczene. Suitek | 642 |
| A szimfónikus zene fejlődése | 463 |
| Programmzene | 648 |
| A világi ének fejlődése | 651 |
| Az egyházias zene fejlődése | 654 |
| A színpadi zene | 656 |
| Nemzeti elemek a művészi zenében | 665 |
| A modern hangszerek fejlődése | 668 |
| Befejező összefoglalás | 675 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 677 |
| Külön színes műmellékletek | |
| Kőrösfői Kriesch Aladár: Csomózott szőnyeg | 21 |
| Zsolnay Vilmos: Eozinos edények | 41 |
| Rubens: Krisztus és a házasságtörő nő | 211 |
| Rubens: Jézus és a gyermekek | 212 |
| Rafael: Madonna | 286 |
| Tiziano: Lavinia | 316 |
| Camille Corot: Tájkép | 394 |
| Edgar Degas: Ballettáncosnő | 402 |
| Arnold Böcklin: Hullámjáték | 423 |
| Rippl Rónai József: A terebesi kastély éjjel | 448 |
| Szinyei Merse Pál: Majális | 451 |
| II/2. kötet | |
| AZ Ó- ÉS KÖZÉPKOR TÖRTÉNETE (1910) | |
| A történelem | 3 |
| A történelem előtti idők | 10 |
| Az ősemberek | |
| A csiszolatlan kőeszközök kora | |
| A csiszolt kőeszközök kora | |
| A fémeszközök kora | |
| A mesés Lemuria és Atlantisz | |
| Történelmi egyidejűség | |
| Az ókor története | |
| A Turániak | 5 |
| Belső-Ázsia | 51 |
| A sumirok országa | |
| Három faj versengése Martu (Nyugat) uralmáért | |
| A sumirok műveltsége | |
| Kína és a hunok | |
| A hámiak és a sémiek | 70 |
| Egyiptom Krisztus előtt 1800-ig | |
| Egyiptom 1800-tól 332-ig | |
| Fönicia és Karthagó | |
| A zsidók Palesztinában | |
| Az asszirok | |
| Új-Babilónia | |
| Az ázsiai árják | 109 |
| India | |
| Média és Perzsia | |
| Az európai történelem kezdete | 121 |
| A görögök őskora | |
| A spártai szocialista állam | |
| Kivándorlások és gyarmatosítások | |
| A városok és a nemzeti műveltség | |
| Athén és a vagyonos osztály | |
| Athén és a demokrácia | |
| Az euráziai történelem kezdete | 153 |
| A perzsa háboruk | |
| Perikles kora | |
| A peloponnesosi háború | |
| Spárta hegemóniája (401-379) | |
| Thebai hegemóniája (379-362) | |
| A makedon-görög világbirodalom | 190 |
| A makedon-görög birodalom megalapítása | |
| Alexandros (Nagy Sándor világbirodalma) | |
| A Hellén világ | 207 |
| A diadochosok és epigonosiak birodalmai | |
| Hellén világszellem | |
| A római királyság | 223 |
| A honalapító Romulus | |
| Numa Pompilius államvallása | |
| Az etruszk királyok | |
| A római köztársaság kezdete | 237 |
| Az osztályharcok | |
| Közép- és Dél Itália egyesítése | |
| Az első nagy köztársaság | 252 |
| Itália tengerpartjainak megszerzése | |
| Karthagó nagyhatalmának bukása | |
| A római világbirodalom megalapítása | |
| A görögösség kezdete | |
| A római szociálizmus | 270 |
| Gracchusok | |
| Marius és Cinna | |
| Az oligarchia | |
| A császárság eszméje | 284 |
| A katonai monarchia eszméje és a triumvirátus | |
| Julius Caesar névtelen monarchiája | |
| A római császárság alapítása | 299 |
| A köztársaság bukása | |
| A fölséges első polgár | |
| Az írók és a hatalom | |
| Jézus és a nép | |
| A zsarnokság | 322 |
| Tiberius | |
| A Claudiusok | |
| A Flaviusok | |
| Császári világpolgárok »arany korszaka« | |
| A rómaiság és a kereszténység | 345 |
| A kereszténység kezdete | |
| A klasszicizmus esthajnala | |
| Művészetek a császárok korában | |
| A római állam és népe | |
| A római birodalom bomlása | 369 |
| A katonai önkényuralom | |
| Diocletianus négyes császársága | |
| Nagy Constantinus egységes keresztény monarchiája | |
| Julianus pogány monarchiája | |
| Nyugat- és Kelet-Róma különválása | |
| A középkor története | |
| A népvándorlás kora | 395 |
| A barbárok | |
| A germánok Alarich korában | |
| Közép-Ázsia egyesítése | |
| A hunok Attila korában | |
| A nyugat-római császárság vége | |
| Keletróma és germánok | 422 |
| Nyugat új urai | |
| Itália mint a keleti gótok királysága | |
| Gallia mint frank királyság | |
| Kelet-Róma és a germánok | |
| A rómaiság Nyugaton | |
| Európa átalakulása | 442 |
| A germán szellem erősödése | |
| Langobardia | |
| A nyugati gótok | |
| A frankok a Merovingok idejében | |
| Nagy Szent Gergely pápasága | |
| Ázsia hatása | 456 |
| Az új perzsa birodalom | |
| Az arabok és az iszlám | |
| Az arab kalifaság | |
| Európa magatartása | |
| A nyugati keresztény császárság | 470 |
| Nagy Károly és a birodalmi eszme | |
| Németek egyesítésének terve | |
| Az arab és avar háborúk | |
| Az új római császárság | |
| A Karolingok császárságának válsága és bukása | |
| Az európai viszonyok megszilárdulása | 490 |
| A német királyság alapítása | |
| A normán államok alapítása | |
| A turániak hatása Európára | |
| A hűbériség | |
| Egyház és állam | 511 |
| A német-római császárság első korszaka | |
| A keresztény szellem terjedése | |
| Az állam és az egyház | |
| Az első mohammedán világbirodalom | 531 |
| Az arabok világbirodalma | |
| Az arabok műveltsége | |
| Keresztesek és lovagok | 543 |
| A keresztes háboruk kezdete | |
| A lovagkor | |
| A keresztes háboruk Ázsiában és Afrikában | |
| Európai keresztes háborúk | |
| A keresztes háborúk hatása | |
| A hohenstaufok kora | 567 |
| Az első Hohenstaufok | |
| Ince és Szent Ferenc kora | |
| Az utolsó Hohenstaufok | |
| A nemzeti eszme | 584 |
| Az első két alkotmányos királyság | |
| A francia korlátlan királyság | |
| A keresztény társadalom aranykora | 597 |
| A XIII. század tudása | |
| Irodalom | |
| Művészetek | |
| A városok | |
| Az ókori birodalmi eszme bukása | 623 |
| A szent római birdalom | |
| A keletrómai császárság vége | |
| Kelet népei | 633 |
| A mongolok világbirodalma | |
| Magyarország mint nagyhatalom | |
| A török birodalom és Európa | |
| Dél-Európa nemzeti államai | 647 |
| Spanyolország és Portugália | |
| Olaszország államai | |
| Nyugat-Európa nemzeti államai | 658 |
| Az első parasztköztársaság és a parasztkérdés | |
| Franciaország | |
| Normán és szláv államok | 667 |
| Észak-Európa nemzeti államai | |
| Angolország | |
| A normán államok egyesítése | |
| Kelet-Európa szláv nemzetei | |
| Lengyelország | |
| Cseh-ország | |
| Oroszország | |
| Az újjászületés (Reneszansz) | 679 |
| Bevezetés | |
| Az új irodalom és a tudomány | |
| Egyetemek, tudós társaságok, gyűjtemények | |
| A találmányok | |
| A művészetek | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Barlanglakók a jégkorszakban. Színes műmelléklet | 18 |
| Borostyánkő faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak | 26 |
| Cölöpös falú a zürichi tónál a kőkorszakban. Színes műmelléklet | 32 |
| Bronz- és vasfegyverek. Színes műmelléklet | 36 |
| Vadászat barlangi medvére. Színes műmelléklet | 42 |
| Előázsia és Aegyptus. Térkép | 52 |
| Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban. Színes műmelléklet | 80 |
| II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján | 104 |
| Görögország és Kisázsia. Térkép | 120 |
| Perikles | 162 |
| Azt athéni akropolis | 168 |
| Egy gazdag athéni ház főterme. Színes műmelléklet | 170 |
| Nagy Sándor és Dárius issosi csatája. Színes műmelléklet | 198 |
| Nagy Sándor | 200 |
| Itália. Térkép | 252 |
| Római ostromgép | 264 |
| A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig | 298 |
| Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval | 304 |
| Traianus császár | 336 |
| A Forum Romanum a császárok korában | 358 |
| Ókori pénzek | 368 |
| Európa a népvándorlás korában. Térkép | 396 |
| Európa 750-től 1200-ig. Térkép | 468 |
| III. eó pápa esküje Nagy Károly előtt | 476 |
| Nagy Károly megkoronáztatása | 478 |
| Kopasz Károly (840-877) Színes műmelléklet | 488 |
| Bizánci egyházi régiségek | 522 |
| A keresztes hadjáratok korszaka. Térkép | 544 |
| Francia lakás belseje a XII. században | 554 |
| II. Henrik császár feleségének, Kunigundának tüzes vassal való próbája | 582 |
| Pénzek Krisztus születésétől fogva a középkor végéig | 600 |
| Európa 1200-tól 1500-ig. Térkép | 622 |
| VII. Konstantinos Porphirogennetos (913-959.) Színes műmelléklet | 624 |
| II/3. kötet | |
| AZ ÚJKOR ÉS LEGÚJABB KOR TÖRTÉNETE (1910) | |
| Az ójkor története | |
| Új világ és új világbirodalmak | 1 |
| Az óceánok megnyitása | |
| Észak- és Közép-Amerika a középkorban | |
| Dél-Amerika államai a középkorban | |
| A negyedik földrész (Amerika) meghódítása | |
| Augustissima Casa de Austria | |
| A török kalifaság | |
| Új hitvallások | 45 |
| Az egyházi reform kérdése | |
| Luther Márton reformációja | |
| Reformáció, társadalom, állam | |
| A svájci hitújítás | |
| Az angol reformáció | |
| A reformáció terjedése | |
| Az első vallásháboruk | 83 |
| Németországban | |
| Loyola és a jezsuiták | |
| Németalföld szabadságharca | |
| Anglia asszonykirályai | |
| A higenották | |
| Az első vallásháboruk eredménye | |
| A harmincéves háború | 112 |
| A csehek felkelése | |
| Európa a Habsburgok ellen | |
| A középeurópai válság megoldása | |
| Az ujkori műveltség kezdete | 129 |
| Eppur si muove | |
| Nemzeti irodalmak | |
| A művészetek | |
| Gazdasági állapotok | |
| Az angol forradalom | 160 |
| A népfölség elve | |
| Az angol köztársaság | |
| Az alkotmányos királyság biztosítása | |
| XIV. Lajos kora | 181 |
| A nagy miniszterek és a fronde | |
| XIV. Lajos korlátlan uralma | |
| A nyugati kérdés | |
| A keleti kérdés | 205 |
| A török világbirodalom hanyatlása | |
| A legszélsőbb Kelet | |
| Az északi kérdés | 221 |
| A három vetekedő állam | |
| Az északi háború | |
| A habsburgok öröksége | 246 |
| A spanyol örökösödési háború | |
| Az osztrák örökösödési háború | |
| Poroszország emelkedése | 264 |
| A királyság alapítása | |
| Nagy Frigyes | |
| Országok feldarabolása | 279 |
| Lengyelország első felosztása | |
| Törökország felosztásának terve | |
| Finis Poloniae | |
| A minta-államok | 290 |
| Az önkényes uralom Franciaországban | |
| Az alkotmányos uralom Angolországban | |
| A felvilágosultság kora | 305 |
| Montesquieu, Rousseau és Voltaire triumvirátusa | |
| A tudósok | |
| Az eszmék egyeztetői és terjesztői | |
| A védelem | |
| Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa | |
| Az osztrák abszolutizmus | |
| Abszolutizmus a latin sé román népeknél | |
| II. Katalin felvilágosult abszolutizmusa | |
| A gyarmatok | 333 |
| Az első nagy gyarmatosító birodalom | |
| XIV. Lajos rendszerének bukása | 348 |
| XIV. Lajos francia király | |
| A francia rendek utolsó országgyűlése | |
| A legújabb kor története | |
| A francia alkotmányos királyság | 363 |
| A forradalom kitörése | |
| Népfölség a nemzetgyűlésben és az utcán | |
| Alkotmányos újítások | |
| Az alkotmány szentesítése | |
| A királyság bukása | |
| A Francia köztársaság | 393 |
| A köztársaság megalapítása | |
| A girondiak bukása | |
| Robespierre névtelen diktátorsága | |
| A katonák köztársasága | 415 |
| Az új taktika | |
| Bonaparte első hadjáratai | |
| A directoire bukása | |
| Bonaparte konzulsága | |
| Két új császárság a rómaiság romjain | 445 |
| A francia és az osztrák császárságok alapítása (1804) | |
| A római szent birodalom bukása | |
| A világuralom kérdése | |
| Az európai egyensúly helyreállítása | 474 |
| A népek | |
| A fejedelmek | |
| A szent szövetség alakítása | |
| A szabadság szelleme | 499 |
| A latin népek ébredése | |
| Amerika a amerikaiaké | |
| Hellásznak kincse | |
| Angliának kincse | |
| A harmincas évek | 531 |
| A júliusi forradalom | |
| A személyes unióban élő országok | |
| Az 1848. évi forradalmak | 548 |
| Franciaországban | |
| Európa többi forradalma | |
| A forradalmak elnyomása | 562 |
| Francia- és Olaszországban | |
| A középeurópai forradalmak bukása | |
| A reakció | |
| A keleti kérdés | 584 |
| A krimi háboru és következései | |
| Orosz- és Törökország utolsó mérközése | |
| Szabadság a hó alatt | |
| Unió és dualizmus | 601 |
| Olaszország egyesítése | |
| Ausztira és Magyarország dualizmusa | |
| Franciák és németek | 617 |
| A harmadik francia köztársaság | |
| A német császárság | |
| Angol világszellem | 631 |
| A britt impérium és az indiai császárság | |
| Az amerikai egyesült államok válsága | |
| Amerika egyesítésének terve | |
| Más földrészek politikai viszonyai | 649 |
| Ausztrália és Oceánia szervezése | |
| Afrika felosztása | |
| Ázsiai kérdés | |
| A legújabb kor műveltsége | 665 |
| Irodalom | |
| Művészetek | |
| A társadalmi tudományok | |
| A természet és matematikai tudományok | |
| A munka százada | 587 |
| A találmányok és a fölfedezések | |
| Gazdasági és társadalmi állapotok | |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| Amerika természetes népeinek életmódja az újkor elején | 4 |
| Vespucci Amerigo a "Déli keresztcsillag" megfigyelése közben | 8 |
| I. Miksa császár (1493-1519) | 30 |
| V. Károly császár. Színes műmelléklet | 32 |
| II. Gyula pápa | 34 |
| VIII. Henrik angol király | 74 |
| Európa a XVI. században. Színes térkép | 82 |
| II. Fülöp spanyol király | 90 |
| Erzsébet királyné diadalmenete 1588. november 24-én, az Armada legyőzésekor | 102 |
| IV. Henrik francia király | 108 |
| Európa a XVII. században. Színes térkép | 112 |
| Tengeri hajó a XV. században | 154 |
| I. Károly angol király | 160 |
| Richelleu herceg és bíbornok | 182 |
| A fontainebleaui kastély XIV. Lajos korában. Színes műmelléklet | 192 |
| Frigyes Vilmos, a brandenburgi nagy választófejedelem | 200 |
| Sobieskij János lengyel király | 208 |
| Nagy Péter cár | 240 |
| Nagy Frigyes | 272 |
| Egy szabadkőműves páholy belseje | 316 |
| Az États Généraux megnyitása Versaillesban 1789 május 5-én | 358 |
| Európa 1789 óta. Színes térkép | 360 |
| Jelenet a francia háborúból | 404 |
| Az 1795 október 5-iki utcai harc Párisban | 416 |
| A franciák bevonulása Velencébe 1797 május 16-án | 424 |
| Bonaparte Napoleon tábornok a fáraók mumiái előtt | 428 |
| Az abukiri tengeri csata 1798 augusztus 1-én | 432 |
| Napoléon császár. Színes műmelléklet | 448 |
| I. Napóléon | 450 |
| A párisi kongresszus 1856-ban | 480 |
| I. Napoléon hazaindulása Elba szigetéről | 486 |
| A Waterloói csata 1815. június 18-án | 488 |
| Európa a XVIII. században. Színes térkép | 498 |
| Európai divat. 1841-1848 | 548 |
| A párisi nép a Tuileriák trón termében 1848. februárius 24. | 552 |
| A szövetségesek hadvezérei a krími háborúban | 584 |
| A Malakoff-torony bevétele 1855. szeptember 8. | 586 |
| I. Ferencz József | 616 |
| A német császárság kikiáltása Versaillesben 1871. januárius 18-án | 626 |
| Bismarck Ottó. Színes műmelléklet | 629 |
| Az uralkodók átkelése a Szuezi csatornán 1869. november 17. | 652 |
| Oshima japán tábornok támadása a Ta-Tong folyónál levő Ping-Fan ellen, északnyugati ínában. Színes műmelléklet | 662 |
| Az első tengeralatti kábel elhelyezése Valentia szigetén 1857 augusztusában | 688 |
| Gyarmatárú-kereskedés Rochefortban | 696 |
| II/4. kötet | |
| Magyarország története (1911) | |
| Bevezetés | |
| A Föld és első lakói | 1 |
| Kelet és Nyugat küzdelme | 8 |
| A patriarchális kor | |
| A magyar nemzet eredete és alakulása | 21 |
| Az első állami szervezet | 31 |
| A honfoglalás | 36 |
| A kalandozások kora | 45 |
| Az augsburgi katasztrófa és következményei | 54 |
| A keresztény királyság megalapítása | 59 |
| A függetlenség és keresztyénység biztosítása | 79 |
| A birodalom belső és küldő kiépítése | 90 |
| A görög beavatkozás kora | 119 |
| Balkáni politika | 127 |
| A rendi élet megalakulása | |
| Az aranybulla kora | 136 |
| A tatárjárás és következményei | 154 |
| Az Árpád-ház kihalása | 171 |
| A társadalom megszilárdulása | 183 |
| Magyarország és a Balkán | 215 |
| A rendi korszak | |
| A rendek fejlődése és küzdelme idegen királyok alatt | 235 |
| A nemzeti királyság. Hunyadi Mátyás | 313 |
| Állami és társadalmi bomlás | 364 |
| Az ujjáalakulás kezdetei | 393 |
| Erdély önállósága | 405 |
| A török háboruk kora | 410 |
| A belső viszonyok átalakulása | 422 |
| A reformáció és az irodalom | 430 |
| A szabadságharcosok kora. | |
| A Báthoryak és a török háboru | 440 |
| Nemzeti ellenállás. Bocskay István | 453 |
| Az ellenreformáció kora | 467 |
| Erdély bukása és a török háboru | 481 |
| Az abszolutizmus és a kurucvilág | 487 |
| Magyarország fölszabadítása | 502 |
| Közállapotok a XVII. században | 516 |
| Az örökös királyság | 531 |
| Rákóczi Ferenc fölkelése | 540 |
| A Pragmatica Sanctio kora | 554 |
| Magyarország helyreállítása. Mária Terézia | 563 |
| A magyar nemzeti állam alakulása | |
| A felvilágosodott abszolutizmus és a nemzeti ellenállás | 583 |
| A reakció kora | 596 |
| A legnagyobb magyar kora | 612 |
| Az átalakulás és nehézségei | 627 |
| A nemzetiségi kérdés | 628 |
| A társadalmi és gazdasági kérdés. Széchenyi és Kossuth | 632 |
| A megye és az állam. Az adminisztratív rendszer és a parlamentárizmus | 640 |
| Erdély az átalakulás korában | 645 |
| Az 1848-iki törvényhozás | 647 |
| A szabadságharc | 657 |
| Az abszolutizmus és a provizórium | 683 |
| A kiegyezés és fejleményei | 699 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| A magyarok vándorlásának térképe. Színes műmelléklet | 5 |
| A magyar Szent korona. Színes műmelléklet | 62 |
| Kállay Pál kérvénye Mátyás király kézjegyével | 328 |
| Mátyás király trónkárpitja. Színes műmelléklet | 336 |
| Janicsár | 392 |
| Báthory Gábor | 446 |
| Magyarország a linzi béke korában. Színes térkép | 476 |
| II. Rákóczy György | 480 |
| Zrínyi Miklós levele | 482 |
| Wesselényi Ferenc | 484 |
| Apaffy ihály | 488 |
| széchy Mária | 492 |
| Zrínyi, Frangepán é Nádasdy kivégeztetése | 496 |
| Thököly elfogatása | 506 |
| Gróf Thököly Imre | 512 |
| Savoyai Eugén | 514 |
| Kuruc várőrség | 524 |
| Zrínyi Miklós a költő | 528 |
| A Habsburg-ház férfiága örökösödéséről szóló törvény | 536 |
| Rákóczy Ferenc levele | 548 |
| Károlyi Sándor hűségesküje | 550 |
| II. Rákóczy Ferenc. Színes műmelléklet | 552 |
| A majthényi egyezség | 554 |
| Mária Terézia levele Grassalkovitshoz | 576 |
| Eötvös "Gondolatai" kéziratának 90. oldala | 624 |
| Deák Ferenc levele Fáy Andráshoz | 636 |
| Az isaszegi csata. Színes műmelléklet | 672 |
| Erzsébet királyné 1867-ben | 702 |
| Kossuth Lajos | 704 |
| I. Ferencz József | 712 |
| II/5. kötet | |
| A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1900-ig (1913) | |
| A magyar nyelv eredete és története | 1 |
| A középkori magyar irodalom története (-1526) | 19 |
| Irodalmunk a pogányság korában (-1001) | 21 |
| A pogánykori magyar nemzet | 21 |
| A pogány magyarok költészete | 26 |
| Irodalmunk az Árpádházi királyok korában (1001-1301) | 31 |
| Az Árpád-kori magyar nyelvű irodalom | 31 |
| Az Árpád-kori latin nyelvű irodalom | 36 |
| Irodalmunk a vegyesházi királyok korában (1301-1526) | 41 |
| Magyar nyelvemlékeink megszaporodása | 41 |
| A szentírás fordításai | 44 |
| Imádságok, elmélkedések, tanítások és prédikációk fordításai | 46 |
| Legendák fordításai | 47 |
| Példák fordításai | 52 |
| Verses fordítások | 55 |
| Eredeti költemények | 58 |
| A latin nyelvű irodalom | 65 |
| A protestáns kor irodalma (1526-1606) | 77 |
| Áttekintés | 79 |
| A reformáció hatása | 79 |
| A reformáció terjedése | 80 |
| Magyar hittérítők | 81 |
| Iskola és sajtó, mint a hódítás fegyverei | 82 |
| A reformáció irodalma | 83 |
| Vallásos irodalom | 85 |
| Bibliafordítók | 85 |
| Prédikátorok | 93 |
| Polemikusok | 95 |
| Lírai költészet | 101 |
| Vallásos líra | 101 |
| Világi líra | 108 |
| Elbeszélő költészet | 117 |
| Bibliai históriák | 117 |
| Históriás énekek | 119 |
| Széphistóriák | 124 |
| A Gesta Romanorumból vett széphistóriák | 125 |
| Nemzeti tárgyú elbeszélések | 129 |
| A XVI. század drámája | 134 |
| A vitázó dráma. Sztáray Mihály | 135 |
| A debreczeni disputa | 136 |
| A Theophania | 139 |
| Balassi Menyhért árultatása | 137 |
| Balassa Credulusa | 140 |
| A XVI. század szépprózája | 141 |
| Pesti Gábor meséi. Heltai Gáspár fabulái | 141 |
| Szépprózai elbeszélések. Ponciánus históriája | 142 |
| Salamon és Markalf históriája | 144 |
| Kisebb humoros művek | 146 |
| Tudományos irodalom | 147 |
| Nyelvtanok és szótárak | 147 |
| Történelmi munkák. Székely István világkrónikája | 149 |
| Heltai Gáspár magyar krónikája | 149 |
| Emlékiratok. Latin történetírók | 150 |
| Az ellenreformáció korának irodalma (1606-1711) | 151 |
| Áttekintés. Az ellenreformáció sikerének magyarázata | 153 |
| Az ellenreformáció eszközei | 154 |
| Vallásos és tudományos irodalom | 156 |
| Pázmány Péter | 156 |
| Pázmány társai és ellenfelei | 163 |
| Protestáns tudósok: Szenczi, Geleji, Apáczai | 165 |
| Történeti munkák | 178 |
| Az ellenreformáció korának lírája | 181 |
| Vallásos költészet; protestáns énekeskönyvek | 181 |
| Világi költészet; Balassa-utánzók | 183 |
| Az ellenreformáció korának epikája | 192 |
| A XVI. század epikájának folytatása | 192 |
| A Zrinyiász és Zrinyi egyénisége | 192 |
| Listius László | 202 |
| Drámai és szépprózai maradványok az ellenreformáció korából | 213 |
| A Comico-Tragoedia | 213 |
| Fortunatus. Szép Magelona. A Horologium Turcicum. A Hármas Istória | 214 |
| Felvinczy György. Az Actió Curiosa | 215 |
| A hanyatlás kora (1711-1772) | 219 |
| Közállapotok. A tudományos irodalom | 219 |
| Mikes Kelemen | 223 |
| Faludi és Amade | 228 |
| Iskolai drámák | 233 |
| Irodalmunk a megújhodás korában (1772-1825) | 243 |
| Új irányok. Új törekvések | 243 |
| A franciás iskola | 251 |
| A deákos iskola | 262 |
| A magyaros iskola | 268 |
| A németes iskola | 275 |
| Kazinczy Ferenc | 283 |
| Csokonai Vitéz Mihály | 298 |
| Kisfaludy Sándor | 306 |
| Berzsenyi Dániel | 314 |
| Kölcsey Ferenc | 320 |
| A XIX. század magyar irodalma Széchenyi fellépésétől a kiegyezésig | 331 |
| Széchenyi és kora | 331 |
| A mester (Kisfaludy Károly, 1788-1830) | 338 |
| Lángész a homályban (Katona József, 1792-1830) | 345 |
| Irodalmi társaskörök (1810-1830) | 352 |
| Vörösmarty (1800-1855) | 357 |
| Kisebb epikusok (1814-1834) | 365 |
| Bajzáék (1823-1851) | 371 |
| Egy hasznos író (1786-1864) | 377 |
| A tanítványok | 382 |
| Két rapszódia (Vajda Péter, Kuthy Lajos) | 387 |
| A regény nemesebb formái (b. Jósika Miklós) | 393 |
| A karthausi költője (b. Eötvös József 1813-1871) | 398 |
| A magyar Balzac (Báró Kemény Zsigmond 1815-1875) | 406 |
| Forradalom | 415 |
| Forradalom (1840-1848) | 415 |
| Petőfi (1823-1849) | 422 |
| Átmeneti előzmények | 431 |
| A virágok poétája (1817-1868) | 437 |
| A dráma forrongása (1848-1877) | 443 |
| Hulló csillagok | 450 |
| Forradalom után | 457 |
| Forradalom után (Deák Ferenc) | 457 |
| Arany (1817-1882) | 464 |
| A lángelme sodrában | 474 |
| Külön utakon | 479 |
| Két lírikus | 488 |
| Pillanatnyi felvételek | 493 |
| Jókai (1825-1904) | 498 |
| Más elbeszélők | 505 |
| Az ember tragédiája | 516 |
| A jelmezes dráma | 523 |
| Komoly múzsák | 528 |
| Beszélő számok | 542 |
| A szépirodalom áttekintése a kiegyezés korától kezdve (1867-től 1900-ig) | 549 |
| Lírai és elbeszélő költészet | 549 |
| Áttekintés | 549 |
| Néhány kísérletető 1867 után | 552 |
| Petőfi és Arany követői | 553 |
| Többféle irányt követők | 565 |
| A színpad irodalma | 581 |
| Bevezető megjegyzések | 581 |
| A dráma és vígjáték | 583 |
| A népszínmű | 593 |
| Regény és elbeszélés | 598 |
| Áttekintés | 598 |
| Jókai és Mikszáth köre. Különböző irányok követői | 599 |
| A tudományos irodalom áttekintése | 629 |
| Bevezető észrevételek | 631 |
| Irodalomtörténeti és essay-írók | 634 |
| Magyar nyelvészek | 643 |
| Filozófiai és pedagógiai írók | 648 |
| Történetírók | 652 |
| Művészettörténeti írók, régészek | 657 |
| Államférfiak, szónokok, jogászok, publicisták | 661 |
| Két természettudományi író | 670 |
| Betűrendes név- és tárgymutató | 673 |
| Külön mellékletek jegyzéke | |
| A Regimontanus kódex egy lapja. Színes műmelléklet | 72 |
| Balassa Bálint. Színes műmelléklet | 109 |
| Tinódy Sebestyén budapesti szobra | 119 |
| Pázmány Péter arcképe. Színes műmelléklet | 157 |
| Pázmány Péter és kora | 163 |
| Gróf Zrínyi Miklós | 193 |
| A Zrínyiász XIV. énekének első lapja | 198 |
| Hasonmás Czvittinger "Specimen"-jének címlapjáról | 222 |
| Hasonmás Mikes Kelemen leveleiről | 226 |
| Dugonits "Etelká"-jának címlapja | 269 |
| Gvadányi "Peleskei nótárius"-ának címlapja | 273 |
| Fazekas Mihály "Ludas Matyi"-jának illusztrációi | 274 |
| Kazinczy Ferenc levele Kis Jánoshoz | 282 |
| Kazin czy Ferenc arcképe | 284 |
| Kazinczy ünnep esten a Múzeum dísztermében, 1859 október 27-én | 295 |
| Kisfaludy munkáinak első illusztrációja | 307 |
| Gróf Széchen yi stván | 331 |
| isfaludy Károly | 339 |
| Vörösmarty ihály. Színes műmelléklet | 356 |
| Vörösmarty Mihály szobra Budapesten | 362 |
| Bajza József kézirata | 372 |
| Sárosi "Arany trombitá"-jának címlapja | 376 |
| Báró Eötvös József | 399 |
| Petőfi Sándor | 424 |
| Arany János költői levele Petőfi Sándorhoz | 426 |
| A isfaludy Társaság tagjai 1861-ben | 458 |
| Arany János utolsó arcképe | 466 |
| Gyulai Pál | 478 |
| Jókai Mór | 499 |
| Jókai Mór levele Beöthy Zsolthoz | 503 |
| Madách Imre arcképe Balassagyarmaton | 518 |
| Madách Imre kézirata Arany János javításaival | 520 |
| Lírai és elbeszélő költők I. | 550 |
| Benedek Aladár. E. Kovács Gyula, Arany László, Torkos László, Szabó Endre, Csengey Gusztáv | |
| Líai és elbeszélő költők . | 552 |
| Fülöp Áron, Szabolcska Mihály, Radó Antal, Szávay Gyula, Pap Zoltán, K. Lippich Elek | |
| Lírai és elbeszélő költők IV. | 564 |
| Zempléni Árpád, Sajó Sándor, Lampérth Géza, Farkas Imre, Fejes István, Kiss József | |
| Lírai és elbeszélő költők V. | 568 |
| Ábrányi Emil, Endrődy Sándor, Bartók Lajos, Reviczky Gyula, Indali Gyula, Rudnyánszky Gyula | |
| Lírai és elbeszélő költők VI. | 572 |
| Komjáthy Jenő, Lenkei Henrik, Szomory Károly, Makai Emil, Palágyi Lajos, Erdős Renée | |
| Lírai és elbeszélő költők VII. | 580 |
| Veigelsberg Hugó, Szilágyi Géza, Ady Endre, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Bíró Lajos | |
| Színpadi írók I. | 584 |
| Berczik Árpád, Toldi István , Dóczi Lajos, Csiky Gergely, Váradi Antal, Murai Károly | |
| Színpadi írók II. | 598 |
| Gabányi Árpád, Somló Sándor,erczeg Ferenc, Koroda Pál, Ferenczy Ferenc, Ruttkay György | |
| Színpadi írók III. | |
| Gerő Károly, Tóth Ede, Csepreghy Ferenc, Vidor Pál, Géczy István, Almási Balogh Tihamér | |
| Regényírók és elbeszélők I. | 598 |
| Ágai Adolf, Eötvös Károly, Ábrányi Kornél, Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond, Szemere György | |
| Regényírók és elbeszélők II. | 604 |
| Gyarmathy Zsigmondné, Petelei István, Iványi Ödön, Tóth Béla, T. Tutsek Anna, Rákosi Viktor | |
| Regényírók és elbeszélők III. | 610 |
| Benedek Elek, Ambrus Zoltán, Bársony István, Werner Gyula, Kenechey Jenő, Gárdonyi Géza | |
| Regényírók és elbeszélők IV. | 616 |
| Justh Zsigmond, Bródy Sándor, Tömörkény István, Lőrinczy György, Szabóné Nogáll Janka, Kálnoki zidor | |
| Regényírók és elbeszélők V. | 620 |
| Krúdy Gyula, Lovik Károly, Gozsdu Elek, Kabos Ede, Szomaházy István, Malonyay Dezső | |
| Regényírók és elbeszélők VI. | 624 |
| Gróf Teleki Sándorné, Tábori Róbert, Abonyi Árpád, Gerő Ödön, Kóbor Tamás, Szöllőssy Zsigmond | |
| Regényírók és elbeszélők VII. | 628 |
| Thury Zoltán, Heltai Jenő, Cholnoky Viktor, Sas Ede, Pekár Gyula, Móricz Zsigmond | |
| Irodalomtörténet- és essay-írók I. | 634 |
| Imre Sándor, Szilády Áron, id. Szinnyei József, Beöthy Zsolt, Péterfy Jenő, Kaqtona Laqjos | |
| Irodalomtörténet- és essay-írók II. | 638 |
| Heinrich Gusztáv, Hegedűs István, Négyesy László, Bánóczi József, Csengeri János, Radics Ferenc | |
| Irodalomtörténet- és essay-írók III. | 640 |
| Ferenczi Zoltán, Bayer József, Horváth Cyrill, Császár Elemér, Kardos Albert, Pintér Jenő | |
| Magyar nyelvészek | 642 |
| Budenz József, Vámbéry Ármin, Szarvas Gábor, Lehr Albert, Simonyi Zsigmond, Balassaq József | |
| Filozófiai és pedagógiai írók, kritikusok | 648 |
| Kármán Mór, Pauer Imre, Alexander Bernát, Finánczy Ernő, Keszler József, Sebestyén Károly | |
| Történetírók | 652 |
| Pauler Gyula, Acsády Ignác, Márki Sándor, Marczali Henrik, Csánki Dezső, Angyal Dávid | |
| Kultúrtörténeti, művészettörténeti írók, nyelvészek | 656 |
| Berzeviczy Albert, Hampel József, Pasteiner Gyula, Goldziher Ignác, Lyka Károly, Lázár Béla | |
| Jogtudósok, publicisták és politikai írók I. | 660 |
| id. Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső, Concha Győző, Appon yi Albert gróf, Wiassics Gyula | |
| Jogtudósok, publicisták és politikai írók II. | 664 |
| Tisza István gróf, ifj. Andrássy Gyula gróf, Balogh Jenő, Szászi-Schwarz Gusztáv, Kenedi Géza, Prohászka Ottokár | |
