Petőfi életrajza I. (töredék)

Szerző

Róla szól

'Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Kisfaludy-Társaság-Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1896
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	390 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. A címlap előtt Petőfi Sándor fekete-fehér képével illusztrált. A Kisfaludy-Társaságtól a Széher Árpád jutalommal kitüntetett pályamű. A Kasselik-alapítványból, kiadta a Kisfaludy-Társaság. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez az életrajz a Kisfaludy-Társaság 1888-ra hirdetett következő jutalom-tételére készült: Széher Árpád jutalom: Kivántatik Petőfi Sándor életrajza, fő tekintettel nem annyira a feladatnak... Tovább

Tartalom

A költő szülei	3
A Petrovics-család
A költő nagyatyja
Apja és anyja
Házasságuk
Jellemök
Mit örököl tőlök?
Szüleinek befolyása életére és költészetére
Családfája apai részről
Születésének körülményei	18
Szülei lakása Szabadszálláson
Kis-Kőrös
Szülőháza
Születése, keresztlevele
Szülővárosáról szóló viták 1857 és 1872-ben
Kis-kúnságinak tartotta magát
Ennek okai
Gyermek-évek	34
A félegyházi bérlet
Szabadszállási bérlet
Második félegyházi bérlet
Petrovics István vagyont szerez Szabadszálláson
A költő gyermekkora Félegyházán
Adomák
Olvasni tanúl Kis-Kőrösön
Iskolába jár Félegyházán
Kecskeméten tanúl két és fél évig
Szülői Szabadszállásra költöznek
Tanúl Szabadszálláson
A szent-lőrinczi algymnasiumba megy
Iskolai élet Szent-Lőrinczen
Fejlődő tulajdonai
A férfi vonásai a gyermekben
Lakása Hittignél
Hittig Amália
Pesten tanúl 1833/34-ben az evang. és 1834/35-ben a piarista gymnasiumban
Tanuló-évek Aszódon	64
Aszód
Az aszódi algymnasium
A tanítás módszere
A költő tanulása
Évi eredmények
Öcscse, István
Iskolai évei
Tanulói csínyek
Rajza és írása
Önmívelődése, olvasmányai
Költői hajlamok
Kinézése
A gyermekből ifjú lesz
Színészek Aszódon
Színész akar lenni
Ennek következményei
Bizonyítványai
Eredmények
Valedictio
Selmeczen	97
Szülőinek vagyoni helyzete
Bukásuk okai
Sándor katona akar lenni
Selmeczre megy
Tanárai
Tanítás módszere
Tanulásbeli hanyatlása
Ennek okai
Kedvelt tárgyai
Német színészek Selmeczen
Félévi eredmény
Önművelődése
A "nemes magyar társaság"
A "tót irodalmi kör"
Munkálkodása a magyar társaságban
Szeberényi Lajos
A költő külseje
Szeberényi megjegyzése a költői természetről
Ennek czáfolata
Lakótársai
Az eredmények hatása 1830/40 között
Sikertelen kísérletek	131
Apja kitagadja
Elhatározása
Odahagyja Selmeczet
Útja Pestig
Találkozása apjával
Megszökése
Statista a nemzeti színháznál
Salkovics Péterhez megy Ostfi-Asszonyfára
Szünidei élet
Tóth Róza
Hozzá írt költeményei
Orlayhoz írt költeménye
Váratlan fordulat
Salkovics elhatározásának okai
Katonának áll
Ennek közelebbi okai
Katonaélet költeményeiben
A közlegény	160
Katonáskodása Sopronban 1839/40 telén
Külseje
Büszkesége
Adomák
Nehéz szolgálata
Részletek katonai szolgálatából
Barátai: Orlay, Nagy Imre, Lantay Sándor, Pákh Albert
Olvasmányai
Versei
Szavalása
Szokásai
Jövőjében vetett hite
Látogatása Pozsonyban
Bucsú czímű költeménye
Masirozás Gráczba
Levele Nagy Imréhez
Betegsége
Kupis Vilmos
Hozzá írt költeményei
Dr. Römer
Kiszabadulása
Előszőr Pápán	195
Ujra Sopronban
Orlayhoz megy Pápára
Tanuló Pápán
Szakít a tanulói pályával
Elhagyja Pápát s Pozsonyba megy
Tervei
Otthon; színészkedésa a nagy szünidőn	208
Útja Pozsonyba
Színésztársaságot keres
Haza megy
Levele Szeberényihez
Selmeczre megy
Élete otthon
Elmegy hazúlról
Színészkedése Tolnamegyében
Felhagy a színészettel
Ennek okai
Újra Pozsonyban
Pápára megy
A pápai deák	223
Tanuló Pápán
Évi eredmény
Tanúlmányirat
Schiller, Claudius, Matthisson, Heine és Lenau
Olvasmányai
Működése a képzőtársaságban
Mint szavaló
Bíráló tag
A borozó az Athenaeumban
Színészek Pápán
Érdeklődik Szathmáriné iránt
Czikke a Regélő-ben
Szín és való czímű költeménye
Pápai élete
Tanító Horváthéknál
Lenke sírján cz. költeménye
Lakása
Szokásai
Adomák
Barátai
Kozma Sándor
Lantay, Demjén, Ács Károly, Bárány Gusztáv, Kerkápoly, Kolmár József
Barátsága Jókaival és Orlayval
Pályadíjak a képzőtársaságban
Örömünnep
A nagy szünidő. Harmadszor színész	257
Látogatás Jókainál Komáromban
A költő szüleinél Duna-Vecsén
Mező-Berényben Orlaynál
Időtöltés
Útja Debreczenbe
Útja a Hortobágyon át
Hortobágyi korcsmárosné cz. dala
Hazámban cz. költeménye
Újra Duna-Vecsén
Pápára megy
Csalódása és levele Szeberényihez
Harmadszor színész Sz.-Fejérvárt
Élete Fejérvárt
Megismerkedik Vörösmartyval és Bajzával
A kecskeméti út
Élete Kecskeméten
Szerepei
Keserűségei
Csekély képessége a színészetre
Jutalomjátéka
Egy füzet költeményt akart kiadni
A censor
Kecskeméten írt költeményei
Levele Szeberényihez és Bajzához
Odahagyja Kecskemétet
Pápán és Pozsonyban	292
Útja Pestre
Újra Pápára megy
Időzése Pápán
Pozsonyba gyalogol
Fekete Gábor nem fogadja be társulatához
Levele Bajzához
Nyomora
Másolja az Országgyűlési Tudósítások-at
Czikke a Regélő ellen
Ismeretsége Lisznyaival, Bereczczel, Pompéryval, Kuthyval, Vahot Imrével és Degrével
Vachott Sándor
Az athenaeisták segélye
Levele Szeberényihez
Fekete befogadja
Nagy Ignácz meghívása
Pesten mint fordító	312
Megérkezik Pestre
Lefordítja a Koros hölgy-et
Élete Pesten
Gödöllőre megy
Lefordítja Robin Hood-ot
Útja M.-Berénybe
Pesten írt költeményei
A debreczeni tél s a pesti út	320
Mező-Berényben
Debreczenbe megy
Komlósyhoz szegődik
Levele Orlayhoz, Bajzához, Nagy Ignáczhoz
Színészkedése Debreczen vidékén
Betegsége
Visszatér Debreczenbe
Lakása Fogasnénál
Debreczenről az Uti levelekben
Egy telem Debreczenben czímű költeménye
Összezördülése Pákh-kal
Tanúlmányai
Összeírja költeményeit
Debreczenben írt költeményei
Költői fejlődése 1839/44-ig
Pákh jótállása
Pesti útja az Uti levelek-ben
Az egri kis papok közt
Az Egri hangok
Megérkezik Pestre
Sikertelen fáradozása
Vörösmartyhoz fordul
A Nemzeti kör
Tóth Gáspár
A költő ismeretsége Várady Antallal
Vahot Imre segédszerkesztőnek hívja meg
Látogatása otthon