| I. KÖTET | |
| Előszó | 5 |
| Emberi hasonlóságok és különbözőségek | 22 |
| Alkat és egyéniség | 22 |
| Külső-testi és belső-lelki különbségek | 23 |
| A tipológia és a karakterológia jogosultsága (Népies emberismeret) | 24 |
| Hasonló külső, hasonló jellem? | 26 |
| Érzelmi és értelmi osztályozások. Az első benyomás | 27 |
| Az orvosi rátermettség | 28 |
| Az individuális és az "intraindividuális" alkalmazkodáson múlik az élet iskolája | 30 |
| Állatokra emlékeztető embertípusok (A "vamp") | 31 |
| A polaritás (A tipológia és a páros ellentétesség elve) | 34 |
| A dvanda, a yang és a yin | 38 |
| A hímnemű purusa, a nőnemű prakriti, és Májá, a "Nagy Szemfényvesztés" | 40 |
| Az élet-harmonia (Pythagoras) | 41 |
| A férfi-nő ellentétesség és az élőnyelvek hím- és nőnemű szavai | 42 |
| Bonctani gondolat és a szellemi lélek | 43 |
| Az agyvelő és a szövetnedvek | 45 |
| Testi, lelki és szellemi alkat | 46 |
| A diéta kihatása a test-lélekre | 48 |
| Öröklött alkat és szerzett állapot. Geno-, para- és pheno-típus | 49 |
| "Végtelen adottságok és végtelen fejlődhetés" (Pikler) A modern orvos több mint "halál elleni védőügyvéd" | 50 |
| Grammokban akarták lemérni az embert! | 51 |
| "Pszichoaktív és pszichopasszív konstitúció, ill. karakter és hipnofilitás" | 52 |
| A fejlődés mélyíti a nemi elkülönülést | 54 |
| Elsődleges és másodlagos nemi szervek (Az agyvelő mint lelki nemi szerv) | 55 |
| Nők, akik lelkileg férfiak és férfiak, akik lelkileg nők | 56 |
| Erosz és szexualitás | 57 |
| A testi és lelki szerelem ellentétei | 59 |
| Férfi a nőben és nő a férfiben | 60 |
| A faji fejlődés elsődleges szabályozója a - lelki erotika | 61 |
| Testi éls lelki nemi csökevények | 62 |
| Férfiak gyógykezelése női hormonokkal és megfordítva. "Az ondó vegetatív hatása a női szervezetre" | 65 |
| A nők "elférfiasítása"? | 67 |
| A nemiség relatív fogalom? (A "termon"-ok) | 68 |
| Más a nő és más a férfi! | 70 |
| Férfiúi és női hivatás | 73 |
| Mindenki csak a maga helyén találhatja meg boldogulását | 74 |
| A lelki befolyásolhatóság (Reflexibilitás, szuggesztibilitás, hipnofilitás és a perszuázió) | 75 |
| Az érzelmek és értelem antagonizmusai | 76 |
| Aktív egyéniségek és akik szégyenlik, hogy a világon vannak | 77 |
| Orvos és páciens | 79 |
| "Magnetometerek" és a hipnotizáló képesség | 81 |
| A szuggesztibilitás mint családi és faji vonás | 82 |
| Szívigazságok és észigazságok | 84 |
| Az értelmi lény és a tudatalatti "Acheron" | 85 |
| Heteroszuggesztibilitás és autoszuggesztibilitás | 86 |
| A lelki "puhányok" betegséghajlamai | 87 |
| Akik már voltak és akik még lesznek az idegorvosi rendelőkben | 88 |
| A páciens tipológiája | 90 |
| Örökölhető-e a vérbaj, a tuberkulózis és a rák? Alkat és fertőzés | 92 |
| Alkati-tipológia és karakterológia nélkül általános orvoslástan, sem lélektan, sem tudományos lélekgyógytan nem lehetséges! | 94 |
| Az alkat, az egyén "végzete" szintén befolyásolható! | 96 |
| Alkat, jellem és vérmérséklet | 99 |
| A "lélekszervek": agyvelő, szövetnedvek és a hormonok | |
| A konstitucionalizmus | 99 |
| Az alkattan örök problémái | 102 |
| A négyféle szövetnedv és a négyféle temperamentum | 104 |
| La Bruyére tipológiája és K. G. Carus, a modern alkattan előőrse | 104 |
| Lavater és a fiziognómia | 106 |
| Különleges alkattani kutatások | 112 |
| A szem karakterológiája | 112 |
| A hajzat- és a bőrszín | 115 |
| Izom-, bio- és pszicho-tónusok | 116 |
| Az orr és a homlokszöglet | 118 |
| Az "astheniás alkati betegség" (Stiller B.) | 119 |
| Az enteroptosis, az atónia, a dyspepsia és a neuraszténia | 119 |
| A "repülő tizedik borda" | 120 |
| A neuraszténia mint alkati sajátosság | 120 |
| "Végtelenül individualizáló eljárás a pszichoterápia" (Schaffer) | 121 |
| "A halandók életének vezére és parancsolója a lélek" (C. Sallustius Cr.) | 122 |
| Nemi (alkattani) differenciák az egyén agyveleje és mirigyei között | 124 |
| Egyidejű testi és lelki gyógymódok. A beteg teljes "exisztenciája". Más a tbc. fertőzöttség és más a tbc. betegség | 125 |
| A "funkcionális betegség" dogmája | 127 |
| A súlyos szervi betegségekben szenvedők mind hálás médiumai a pszichoterápiának! | 128 |
| Bántalmak, melyekről már régen kitűnt, hogy szervi betegségek | 128 |
| A szervezet tartalék energiáinak hipnotikus mozgósítása | 130 |
| A lelki beállítottság | 131 |
| A lélek formálja a testet! Nem a test a lelket | 132 |
| "Pszichogen" és "organogen" bántalmak | 133 |
| Minden lélekorvosi ténykedés vezérfonala: a karakterológia | 134 |
| Az ember külső képe és mozgása (Mátrai) | 135 |
| A különböző bio-pathológiai típusok | 136 |
| A "central-vegetatív-endokrin körforgalom" | 139 |
| Az élőket nem "futószalag" módszerrel gyártotta az Úristen. Minden karakterológia elvezet a metafizikához | 140 |
| A jellem és a karakterológia hivatása | 141 |
| A szaktudósok "egyéni nyelvezete" | 141 |
| Lélekalkattani és szellemtudományos irányzatok | 144 |
| Az új "embereszme" | 145 |
| Mi a karakterológia? Mi a jellem? | 146 |
| Mi az "én"? | 147 |
| A karakterológia, mint lélektani antropológia. (Schütz A.) | 148 |
| A "villámdiagnózis" | 150 |
| A jellem változhatatlan? | 151 |
| Az egyén folyton változik! | 151 |
| A modern ember legfőbb problémája: az Ember | 155 |
| Az "exisztenciális karakterológia" (Zemplén Gy.) - A "principium individuationis" | 157 |
| Természettudományi, bölcseleti és teológiai szempontok | 158 |
| Az egyén a mindenségben | 159 |
| Kretschmer és tipológiája | 161 |
| Elindulás az elmebetegek felől (A lélek, mint epiphenomen?) | 161 |
| Az alkat, a jellem és a vérmérséklet meghatározása Kretschmernél | 161 |
| Az érzelmesség, ingerlékenység, hangulat és az ösztönök | 164 |
| Testalkati és lélekalkati felosztások Kretschmernél | 165 |
| A skizofréniásoktól és a mániás-depressziós elmebetegektől - az épelméjűekig? | 168 |
| A skizofrénia "Augias-istállója" és bizonyos statisztikák | 170 |
| Elmegyógyászati anomáliák társadalmi és büntetőjogi bonyodalmai | 173 |
| A hosszú soványak és a vastagnyakú köpcösök | 178 |
| Mi marad az emberi személyiség számára? (Zemplén Gy.) A szellemiséggel szembeni negatív álláspont | 179 |
| Kretschmer tipológiája az "egyéb testi", saját tipológiánk főként a lélek-alkati szempontokra épít | 182 |
| A skizofrénia nem antipólusa a cirkuláris elmebajoknak (A skizoid temperamentum sem a cikloidnak) | 184 |
| A skizofréniás tünetek elsősorban az agysejtek neurális elváltozásain, a cirkuláris zavarok elsősorban a szövetnedvi (humorális) változásokon alapszanak | 185 |
| Ideg-elmebajok shokk kezelései | 187 |
| A "kísérő mozzanatok". A skizoidokból cikloidok lesznek? | 188 |
| Heterogén előfeltételek, heterogén tünetek | 191 |
| A nőknél gyakoribbak a ciklikus lelki-temperamentumbeli megnyilvánulások, bár ők ritkábban piknikusok | 191 |
| Tragédiák a "kretschmerizmus" következtében | 191 |
| További biológiai és fiziológiai típusrendszerek | 194 |
| Régebbi alkat- és jellemtani felosztások (Bleuler, Lipmann, Häberlin) | 194 |
| H. F. Hoffmann és K. Kleist "rétegződési elmélete" | 195 |
| E. Jaensch tipológiája: integráltak (eidetikusak) és dezintegráltak | 197 |
| A "synästhetikus típus" | 199 |
| Pende és Ewald "biotónusai" | 200 |
| Pfahler asszociációs és perszeverációs típusa és struktúra fogalma - Objektív-szubjektív (Binet), színlátó-, formalátó- (Scholl), primer és szekunder (Gross), közvetlen és közvetett (Mátrai), valamint szilárd és labilis (Szöllősy) típusok | 201 |
| Ortéga: a "magánál lét" és a "magánkívüli lét" férfias és nőies típusai | 202 |
| A pszichoanalitikus iskolák | 203 |
| A tudatalatti fölfedezése | 203 |
| A pszichoanalízis, mint a hipnózisgyógymódok leányágazata. Sohasem lehet kizárni az orvos aktív szuggesztív befolyásait | 205 |
| Álomfejtések - analitikus alapon. Analízis, szintézis és pszichagógia | 206 |
| Az erotikus és a nárcisztikus típusok. (Freud) A "mélységpszichológia" érdemei | 208 |
| Az "infantilis korban átélt libidó" | 209 |
| "Ich" und "Es" | 210 |
| Az ősök szellemei uralkodnak életünkön | 211 |
| Adler individualpszichológiája ("Wille zur Macht" und "Wille zur Gemeinschaft") - A "nyáj-ösztön" és az egyéni érvényesülés | 212 |
| "Minderwertigkeitsgefühl" és "Organminderwertigkeit" | 213 |
| A "hiperkompenzáció" (Adler) | 214 |
| C. G. Jung: "Extra- és introvertált típusok" | 216 |
| A libidó, mint a "szexuális és a lelki energiák összesége". "Psychologische Typen" | 216 |
| Az "intro- és az extravertált típus" | 217 |
| Az érző, gondolkodó, intuitív és érzelmi alosztályok". Jung intuíció fogalma | 220 |
| A gyakorlati gyógyítási szempontok hiányossága. Különböző munkaelmélete, azonos eredmények | 222 |
| Az egyes lelki készségek inkongruenciái - Az erkölcsi érzék hiánya | 224 |
| "A kollektív tudattalan" (C. G. Jung) és az "ős-tudat" (Freud) | 226 |
| Az emberi lélek igazi (exisztenciális) terjedelme | 231 |
| A Jung-féle tipológia kritikai értéke | 235 |
| Ludwig Klages bölcseleti karakterológiája - és hozzászólásunk | 237 |
| A szellem, mint a lélek és az élet ellensége (?) Az életmagnetikus összefüggések | 237 |
| Klages, mint metafizikus és grafológus. Az új "embereszme" | 238 |
| A szellem és az élet, "a két kozmikus erő". "A Sors, mint a lélekért bosszúálló Végzet" (?) | 240 |
| Nietzsche "Übermensch"-e és Klages sötétenlátó "démonológiája" | 241 |
| A többi sötétenlátó. Lázítók és lázadók | 242 |
| A test-lélek egysége Klages szerint | 244 |
| "Vital-Seele" - Geist, polaritás | 245 |
| A Klages-féle karakterológiai zónák | 247 |
| Önátadás és önérvényesítés (ösztön és érdek) - A képek és "ellentétek": a fogalmak | 248 |
| Trializmus, a fokozatos agyosodás és a lelki fejlődés | 249 |
| Az élő sejt csodája | 252 |
| A bacillus-plazma vitalitása | 253 |
| Gondolkodom, tehát vagyok (?) | 254 |
| A minőleges emberi különbségek | 255 |
| Panpszichizmus (?) | 256 |
| A szellem nem ellensége sem az életnek, sem a léleknek | 258 |
| A lázadó bölcselő torz világképe | 259 |
| A biosz és a logosz közös célja: fejlesztés | 260 |
| A magyar néplélek józan kritikája | 261 |
| A tények bosszút állanak az elméletek hibáin! | 262 |
| Világszemlélet, struktúra és polaritás, mint karakterológiai kiinduló pontok | 264 |
| A "homo colens" és "homo urbanus" (Prinzhorn) A gondolkodó és akaró ember elvesztette ösztöneit (Nietzsche) | 264 |
| "Angst" és "Sorge", mint az emberi élet alapmotívumai (?) | 265 |
| "Innenwelt-Umwelt" - A polaritás, mint a karakterológia antinómiája | 267 |
| Strukturális lélektanok | 269 |
| A világszemlélet problémái | 272 |
| Természettudomány és szellemtudomány - A természettudomány mitológiája | 274 |
| A világnézeti beállítottság, mint a jellem és a lélek irányítója | 276 |
| Objektív, szubjektív, relatív típusok (Dilthey) | 277 |
| Spranger, Adickes és Jaspers spekulatív karakterológiája | 278 |
| Müller-Freienfels "komplex-típusa" | 280 |
| Régebbi elméleti karakterológiák - A szellemi-lelki alkati feltételek elsődlegessége (Platon) | 280 |
| A befolyásolhatóság problémája. Szenzitivitás és szuggesztivitás | 283 |
| Panta rei! | 283 |
| A női szervezet jobban alá van vetve a folyadékok hullámzásainak, mint a férfié | 284 |
| A férfié a nap, a nőé a hold szimbóluma | 285 |
| A Hold, az életritmusok és a karakterológia | 286 |
| Paracelsus és a hipochondria | 287 |
| Az eddigi tipológiák és a befolyásolhatóság nyílt kérdése - Rendszerezésünk alapja a befolyásolhatósági jelenség és problémakor | 289 |
| Tipológiánk átfogó távlatai | 290 |
| Ami Carnegie "Érvényesülési iskolájából" kimaradt | 293 |
| Jellem-vérmérséklet felosztás helyett: "Alkat és állapot" | 296 |
| Az endogen és az exogen karakter-tényezők - Az öröklött előfeltételek kihatásai erősebbek a szerzetteknél | 297 |
| Az aktív vagy passzív lelkiséggel nem a részletek tekintetében foglalkozunk (Abszolút típusok nem léteznek) | 298 |
| Tipológiánk négy fő "csomópontja" | 299 |
| Néhány gyakorlati konklúzió | 300 |
| A szuggesztió, mint folyamat, a hipnózis, mint állapot | 301 |
| Diagnózis, alkat, prognózis | 302 |
| A hisztéria és a neuraszténia fogalmainak "kisajátítása" | 303 |
| A hisztériások hetero-, a neuraszténiások inkább auto-szuggesztibilisek | 304 |
| A fokozatos "agyosodás" (Economo) | 304 |
| Az "agylétra" fokainak fokozatos kikapcsolódása az alvás, részleges kikapcsolása a hipnózis | 305 |
| A homlokagy fejlettsége és a vasomotoros viszonyok | 307 |
| A hipnofilitás külső és belső diagnosztikai jelei - A főbb "reakciós mechanizmusok": a hisztéria mint a vegetatív-, érzelmi-, a neuraszténia, mint az értelmi szférák mechanizmusa | 308 |
| Hisztériás alkat és neuraszténiás állapot? A megfelelő pszichológiai módszerek tipológiai megválasztása | 309 |
| Típusfelosztásunk általános érvénye és differenciál-diagnosztikai jelentősége | 310 |
| Aktív hipnotizáló képesség és passzív hipnózisfogékonyság | 311 |
| Mindenki hipnotizálható, aki aludni szokott (Még a gyermekek és elmebetegek is!) | 312 |
| "Mesterséges" hipnotizáló eljárások | 314 |
| A betegek vágyakozása és ellenkezése a hipnózissal kapcsolatban | 316 |
| Az idegorvos alkalmazkodása a beteg lelki alkatához | 316 |
| A pszichopasszív alkat vasomotoros labilitása | 317 |
| A félelem és kritika, valamint az önfegyelmezés szerepe a hipnózisnál | 318 |
| "Reakciós-gátlás" az állatoknál (Steiniger) és kataplexiás hipnózis az embereknél (Völgyesi) | 320 |
| Az érzelmi és az értelmi befolyásolás előfeltételeinek alkati különbözősége. Az "eidetikus" egyén (E. Jaensch) | 322 |
| "Hisztériás tünetek" (betegségek) és a "hisztériás egyének tünetei" (betegségei) | 324 |
| Alkati hibaforrások és a tüneti következmények (A pszichopasszívak "következetlensége") | 325 |
| Statikus-dinamikus exisztencia. A betegségek elviselési módja és színezete | 327 |
| A "spanyolfal" gyógymód. Azonos diagnózis, azonos gyógyítás? | 328 |
| Primitív elképzelések és "valóság ismeretek" | 330 |
| A testi és lelki nemi jelleg | 331 |
| Négy betegségcsoport és azonos testi-lelki alkat | 332 |
| Hisztéria-neuraszténia, női lélek - férfi lélek, érzelmi-értelmi befolyásolhatóság, pszichopasszivitás-, illetve pszichoaktivitás - mint poláris ellentétek | 335 |
| A hisztéria | 338 |
| Hisztéria és az anyaméh | 338 |
| A férfiak hisztériája | 339 |
| A hisztéria "a betegségek hőskölteménye"; lényege az agyidegrendszer-alkatban rejlik | 340 |
| Férfi hipochondria = női hisztéria? | 341 |
| Briquet és Charcot, Mesmer, Braid, Pinel és a hisztéria | 342 |
| A pszichoterápia fejlődésének "nem hivatalos" vonala | 343 |
| Charcot és hisztéria-iskolája | 344 |
| A hisztériás egyén és a hisztériás stigmák | 345 |
| Hiszterogén zónák | 346 |
| A kis- és nagy hisztéria | 347 |
| Reflexek-szuggesztibilitás (Bernheim) | 348 |
| A hipnózis, mint mesterséges hisztéria | 349 |
| A hisztéria és a hipnotizmus közös kultúrtörténeti jelentősége. Azamtól az I. és II. nancy-i hipnózis iskoláig | 350 |
| A szomatikus és a szuggesztív elméletek. A hisztériás úgy reagál, mintha hipnotizálták volna | 353 |
| Egyéniséghasadások (kettős "én"-ek) Azam, Janet és Bleuler közleményében | 354 |
| "Prediszponáló-, és alkalmi okok" (Pitres) | 356 |
| "Pithiatisme" és az "állati állapot" (Babinsky) | 357 |
| Az "okkult-hisztéria" és a szimuláció | 359 |
| "D'ordre moral" "Demisimulation" és a "Flucht in die Krankheit". "Hospitalizmus" | 361 |
| "Pszichés infantilizmus" (Dubois) "Worte der interbestialen Sprache" (Neutra) | 362 |
| A "hipnoid állapotok". Breuer és Freud a hisztériáról | 363 |
| Hisztériás kedélyállapot. Pszicho- és szerv-neurózisok (Freud) A pszichokatarzis és a panszexualizmus | 367 |
| A csökkentértékűség (Adler) és a libidó (Jung) - Az egészségtudat zavarai és a szenzációk (Kohnstamm, Lewandowsky) | 368 |
| Ami szervi és ami nem szervi: "Pszichogen" (Moebius) | 370 |
| A pszichaszténia (Janet) és az idegszövetek jelentősége (Bumke) Évezredes bajok az idegekkel | 372 |
| A hisztériás affektivitás (Binswanger) és az "Unfertigkeit" (Hansen) | 374 |
| A "vitális érzések" és a "neurobiológiai alaptörvény" (Kretschmer) | 375 |
| A "thalamus agy" jelentősége a hisztériában | 376 |
| A hiponoiás és a hipobuliás reakciók, valamint a hisztériás pszichomotilitás | 377 |
| A hisztériás mozgásviharok és az állathipnózisok. "Jeder Mensch is hysteriefähig!" (Hoche) | 378 |
| A hisztéria: hajlam abnormális reakciókra (Gaupp) | 380 |
| Az infuzóriumok, bogarak, rákok és halak "hisztériája" | 381 |
| A lelki alvilág és a hisztériás nagy roham - A szanatórium Kretschmer szerint | 383 |
| Kretschmer hisztéria-definíciója - A hisztériás betegségekről általában | 385 |
| "Csupán hisztéria?" | 387 |
| Polipragmázia és az "ideges diszpepszia" | 388 |
| Achilia és anaciditás. "Csepp-szív" és zsigeri ptózisok | 389 |
| Hisztériás nők frigiditása? | 391 |
| Fékezetlen erotika | 393 |
| A "nagy sikoly" és az autoszuggerált "szexuális hidegség" | 395 |
| Férjezett virgók (Szexuális fóbiák a nőknél) | 396 |
| Szomatikus és vegetatív neurózisok és a hisztériás alkat | 397 |
| Vegetatív túlérzékenység és "stigmatizáltság" | 399 |
| Az élet színésznői. Szimuláció és disszimuláció | 400 |
| Szertelen, rapszódikus megnyilatkozások | 401 |
| A legváltozatosabb, a legérdekesebb, egyben a leghálásabb beteganyag: a hisztéria! | 402 |
| Mi az oka a hisztériának? | 403 |
| Különös hisztéria-magyarázatok és az "eros paidagogos" | 404 |
| Magyar pszichiáterek: a hisztéria és a homlokagy | 405 |
| Néhány konklúzió a hisztériáról: 1. A hisztéria nem kivétel, hanem alkati sajátosság | 412 |
| 2. A hisztéria a szervezet női elemeinek a biomechanizmusa | 414 |
| 3. Reflexibilitás, szuggesztibilitás és rábeszélés - a nőknél | 415 |
| Agylétra és hisztéria | 417 |
| Hisztériás világban élünk | 419 |
| A tömeg és a hisztériás egyének cselekedeteiért mindig a környezet és a vezetők felelősek | 426 |
Folytatás Microsoft-tal