Férfiévek

Fülszöveg

Durva katonaposztó a testén, durva bakancs a lábán, zsebében csipetnyi kapadohány - semmi egyebet nem hozott magával haza Felix Hanusch a háborúból. Legföljebb még azt, ami mindig az övé volt: kemény igazságszeretetét, néha már-már fantasztikusnak tűnő álmait és szívós makacsságát az álmok valóra váltásához. A német földön élő parányi szorb kisebbség előtt végre megnyíltak a sorompók; Felixet különösen csábítja a tanulás lehetősége. A mindennapok közvetlen feladatai azonban azt parancsolják, hogy egyszerre dolgozzon, szervezzen, tanítson másokat.
Persze ennyi munka és gond közepette minden jó szándéka ellenére sem lehet mindig bölcs és megfontolt. Különben is az a fajta fiatalember, aki napjában tucatszor megy fejjel a falnak - szerencsére elég kemény a feje hozzá.
A Férfiének azonban nencsak Felix Hanusch regénye; körülötte ott vannak a szorb falucska emlékezetes alakjai: a tehénimádó öregasszony, a rátarti mintagazda, a gazdag parasztlányból lett büszke és mégis esendő szép özvegy - Felix egykori szerelme - és a deklasszált kalandor, a furcsa szobrokat faragó kőfejtő és a kis cselédlányból kivirágzott tehetséges színésznő és még számos társuk. Előreszaladó lelkesedésük vagy éppen csökönyös makacskodásuk gyakran teremt humoros helyzeteket, melyek Felixet olykor elkeserítik - az olvasónak azonban bizonyára számos derűs percet okoznak. Vissza