Előszó
Magyarországon első ízben került sor a családgondozással foglalkozók közös tanácskozására. Abban a reményben készítettük elő a konferenciát, hogy elindítója lesz egy további szervezett együttműködésnek.
Az állampolgárok többsége családban él, ezért akár a kisgyermekek és a terhes anyák, akár a veszélyeztetettek, az állami gondozásból kikerült személyek gondozása a közvetlenül kitűzött feladat, nem oldható meg a családdal való együttműködés nélkül. A különféle szakági gondozó munka területén vannak közös elemek, módszerek, tapasztalatok, amelyek közkinccsé tehetők. A Pécsett megrendezett konferencia e tapasztalatcserét volt hivatva megteremteni.
A Családgondozási Füzetek kiadványsorozat első számában a konferencia anyagát (előadásait, a hozzászólásokat és a szekcióülésekről készült összefoglalókat) adjuk közre. Annak érdekében, hogy minél teljesebb legyen a tanácskozás munkájáról alkotott kép, szemelvényesen néhány idevonatkozó újságcikket is ismertetünk.
Terveink szerint, a tanácskozáson felmerült igényeknek megfelelően, a további füzetekben helyet kapnak a legújabb nemzetközi (szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai) social-worker szakirodalom dokumentumai is. A sorozat 3. füzetében az empátia fejlesztésének lehetőségeivel, módszereivel szeretnénk foglalkozni, mint olyan kérdéssel, amely a minden szakterületen fontos és kívánatos továbbképzés-önképzés témája lehet.
A mostani első füzet függelékében szerepeltetünk néhány gyakorlatias szempontú tájékoztatást „Mit, hol és hogyan lehet elintézni" címmel. Ennek igénye is a konferencián merült fel.
A füzetsorozat alkalmas eszköz lehet arra, hogy a különböző szakterületeken dolgozók közös, a családgondozásra vonatkozó munkáját eszmeileg és a gyakorlatban is egymáshoz közelítse. Segítséget adhat elméleti és nagyon is gyakorlatias problémák megoldásához. Helyet kaphatnak a sorozatban az új utak, kísérletek tapasztalatai, a munkaterületek egymástól eltérő aspektusú, de egymással mégis sok szálon összefüggő kérdései. Kiadványunk - sajátos eszközeivel - élesztheti a gondozói munka színvonalának emelését, de hozzásegíthet a családgondozást végzők munkájának jobb megbecsüléséhez is. Ezt kívánja a munka, a családok érdeke.
Még két rövid észrevétel szükséges:
- A konferencia elsősorban a hivatásos családgondozók problémáira irányította a figyelmet. De ismeretes, hogy szinte mindegyik hivatásos mellett kiépült vagy kiépülőben van a társadalmi családgondozók hálózata.
Munkájukat a hivatásos családgondozók szervezik, és eszmeileg is ők irányítják. Jó társadalmi családgondozó munka nem képzelhető el hatékony, hivatásos gondozóhálózat nélkül. A családgondozás szélesen értelmezett kereteibe a társadalmi családgondozásnak is helyet kell kapnia, biztosítani kell a társadalmi családgondozók jó felkészítését munkájukra.
- A családgondozás feladatairól tárgyalva elsősorban a tanácsok különböző osztályai irányításával és intézményeiben rendszeresített, valamint a bíróságokon kialakult családgondozói munkával foglalkozunk. Ismeretes azonban, hogy jelentős szerepe van e tekintetben a munkáltatóknak, a vállalatoknak, a termelőszövetkezeteknek is. Nem hagyjuk figyelmen kívül az ő munkájukat sem. A következő füzetekben a társadalmi és a munkáltatói családgondozó tevékenység lehetőségeiről, feltételeiről részletesebben is szólunk.
Kérjük, írják meg javaslataikat, hogy kiadványunk mivel segítheti még az önök munkáját.
A sorozat első füzetét e gondolatok jegyében ajánlja olvasóinak a szerkesztő.
Vissza