1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Franciaország identitása I-II.

A tér és a történelem/Az emberek és a dolgok

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 917 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-208-850-6
Megjegyzés: Fekete-fehér térképekkel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Franciaország identitása nem egy a sok Franciaország-történet közül. Utolsó műve a 20. század egyik legjelentősebb francia történészének, Fernand Braudelnek, aki szükségét érezte, hogy saját szülőföldjének megismertetéséhez is felhasználja azt a módszert, amely iskolát teremtett és megalapozta az "új történetírás" sikerét. A mű ugyan befejezetlen maradt, mégis minden benne van: a szerző szemléletesen írja le benne a történelem hosszú távon ható folyamatait, az összes társadalomtudomány szempontjából elemzi egy-egy témakörét, élvezetes és tanulságos dokumentumokból rakja össze és érteti meg e kései kor olvasójával elődei élet -és gondolkodásmódját, hétköznapjait, az egyén keserves küzdelmét a létfenntartásért vagy a gazdaság folyamatait a korabeli gazdasági szereplők tevékenységének tükrében.
A Rhőne hajói, a földutak szekerei, járványok, rossz és jó termések, pusztító telek és árvizek, háborúk, a vasút kiépülése - minden életképet, dokumentum, mozzanat azt a célt szolgálja... Tovább

Fülszöveg

A Franciaország identitása nem egy a sok Franciaország-történet közül. Utolsó műve a 20. század egyik legjelentősebb francia történészének, Fernand Braudelnek, aki szükségét érezte, hogy saját szülőföldjének megismertetéséhez is felhasználja azt a módszert, amely iskolát teremtett és megalapozta az "új történetírás" sikerét. A mű ugyan befejezetlen maradt, mégis minden benne van: a szerző szemléletesen írja le benne a történelem hosszú távon ható folyamatait, az összes társadalomtudomány szempontjából elemzi egy-egy témakörét, élvezetes és tanulságos dokumentumokból rakja össze és érteti meg e kései kor olvasójával elődei élet -és gondolkodásmódját, hétköznapjait, az egyén keserves küzdelmét a létfenntartásért vagy a gazdaság folyamatait a korabeli gazdasági szereplők tevékenységének tükrében.
A Rhőne hajói, a földutak szekerei, járványok, rossz és jó termések, pusztító telek és árvizek, háborúk, a vasút kiépülése - minden életképet, dokumentum, mozzanat azt a célt szolgálja Braudelnél, hogy összerakja belőlük azokat a folyamatokat, megmutassa azokat az összefüggéseket, amelyek a jelent épp olyanná alakították, amilyennek ma ismerjük.
Az első kötet, mint címéből is kitűnik, azt az erős kapcsolatot vizsgálja, amely Franciaország története és területe között fennáll, és amely megmagyarázza, miért nincs "egyetlen Franciaország"; foglalkozik a város és a vidék bonyolult viszonyával, a régiók és nagyobb tájegységek sajátosságaival, végül azzal a folyamattal, amely a különféle, egymástól erősen eltérő részeket mégis szerves egésszé, nemzetté forrasztotta össze. A hamarosan megjelenő második kötet címe "az emberek és a dolgok".

A Franciaország identitása című Braudel-mű második kötete, Az emberek és a dolgok két témát ölel fel, a demográfiát és a gazdaságot, s mindkettőt hosszú történelmi idősorokon tárgyalja.
A mű első része, elsősorban a lakosságszám alapján, a fontosabb történelmi szakaszokhoz kötve tekinti át a francia történelmet. Braudel a múlt módszeres újraértelmezését a kezdetektől napjainkig végzi el. Felívelések és visszaesések követik egymást a kelta Galliától a 14. századig, a demográfiai szempontból katasztrofálisnak bizonyuló fekete pestis és a százéves háború évszázadáig. 1350 és 1450 közt a lakosságnak több mint a fele pusztult el, s ez a tény óriási törést okozott a francia történelemben. Sem más háborúk, sem a 18. századig gyakran pusztító éhínség tragédiái nem értek a nyomába. A szerző az utolsó öt évszázad többé-kevésbé rendszeres és gyors népességnövekedésének a magyarázatát is megadja, és elemzi a ma problémáit is: az alacsony születésszám és a bevándorlás nehéz kérdéseit.

A második rész témája Franciaország paraszti gazdasága, amelyben minden más tevékenységi formával szemben a mezőgazdaság dominál, noha az ipari és a kereskedelmi tevékenység is egyre erősödik és fejlődik. Minden európai ország hosszú évszázadokon át paraszti gazdaságban élt, de Franciaország lassabban jutott túl rajta, mint mások. Braudel bemutatja a paraszti életet, infrastruktúráját, a természet által kikényszerített ritmusát, technikáinak lassú fejlődését, az Újvilágból érkezett új növényi kultúrák szerepét. De bemutatja a városok megerősödését, a nagyipar, a nagykereskedelem megjelenését, a szállítás forradalmi változásait, a hitel kialakulását és a modern kapitalizmus megszületését is, ennek minden társadalmi konfliktusával együtt. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés7
A tér és a történelem
A sokféle Franciaország
Leírni, látni, láttatni24
A tartományok: régiók és "földek" együttesei27
Induljunk útnak, és vegyük szemügyre a sokféleséget34
Megmagyarázni a sokféleséget - ha egyáltalán lehet40
Sokféle Európa, sokféle Franciaország40
Mikroklíma, mikrokörnyezet44
A helyi gazdaságok, azaz hogyan őrződött meg a francia sokféleség?46
Az állam és a társadalom nem számolja fel a sokféleséget és a zűrzavart49
Ahány város, annyi társadalmi képlet54
A tartományok elzárkózása55
Langue d'oc - Az "oc" nyelv; Langue d'oil - Az "oil" nyelv59
Helyi dialektusok: a 18. század ezernyi tájnyelve64
A nyelvjárás- és helynévkutatás a történelem előtti korok földrajzának szolgálatában68
Kulturális antropológia: családok kontra francia egység72
Távolság: a változó mértékegység78
Franciaország felaprózottsága végre magyarázatot nyer82
Történelem és sokféleség84
És ma?87
A település összetartó ereje: falvak, mezővárosok és városok2
Kezdjük a falvaknál92
Lépjünk túl a falvak sokféleségén92
A falu mint modell99
Az erdő, "minden javak gyöngye"104
Az erdő: fordított világ105
Az erdő mint menedék106
A falusi ideál: mindent megtermelni107
Az elkerülhetetlen nyitás109
Az emberek vándorolnak111
Rendszermagyarázat: A mezőváros116
A mezőváros mint modell116
Gondrecourt (meuse megye) és falvai 1790-ben: a társadalmi-szakmai kategóriák tanúsága119
Renszermagyarázat: A városok131
Mi számít városnak?132
Néhány egyszerű példa139
Besancon és a regionális elsőség problémája140
Roanne és vidéke: utak találkozása150
Roanne, avagy a szállítás diadala155
Kapitalizmus és feuadalizmus164
Bent a városban169
Roanne a 19. és a 20. században - Laval, avagy az ipar és a távolsági kereskedelem közös sikere170
Caen: városmodell vagy referencia?177
A nagyvárosok helye183
Párizs - egy város a sok közül?186
A falu-mezőváros-város képlet alakulása napjainkban191
A földrajz találta-e ki Franciaországot?
Ne túlozzuk el a francia "földnyelv" jelentőségét196
A Rhőne a múltban, 1850 előtt198
A francia földnyelv és a francia egység203
A Rhőne mint határfolyó207
Lyon sorsa213
Ma: a Rhőne-tól a Rajnáig218
Párizs, az Íle-de-France és a Párizsi-medence223
A Párizsi-medence elsőbbsége224
De miért Párizs?226
Döntő próba: A határ229
A határok és választóvonalak szívósak230
A verduni szerződés (843)231
Négy sorsdöntő év: 1212, 1213, 1214, 1216234
A "természetes" határok235
A kényelmesen elérhető, sohasem uralható tenger239
Hasznosak-e az esettanulmányok?244
Az északkeleti és keleti határ244
Miért Metz?249
A lassú háború250
De mi van a háborúval?256
Kell-e sajnálnunk Metz városát?258
Második utazás: irány Toulon!259
A tanulság?272
Tér és történelem: Még néhány szó276
Jegyzetek279
A térképek jegyzéke307
Az idegen szavak magyarázata309
Névmutató313
II. kötet
Számok és hosszú távú ingadozások
Franciaország népessége az őstörténeti időktől az ezredik évig
Az őskori népességről11
Amikor még bőségesen volt idő13
Testek és szerszámok16
A kőkorszaktól a mezőgazdaságig: a nagy átalakulás22
Sokféleség és különbözőség23
A fémek kora30
A kelták vagy a gallok? Civilizáció vagy történelem?36
A számok diadala45
A független Galliától a Karoling Galliáig50
Magyarázható-e Gallia római meghódítása?51
A római Gallia virágkora: Commodus uralkodása58
A római Gallia: Belső megosztottság és barbár támadások62
A lázadás makacsul fellángoló tüzei63
Azért ne feledkezzünk meg a barbárok inváziójáról68
Róma mint gazdasági világ71
A Meroving Gallia75
Volt-e valaha is Karoling Birodalom?80
Európa születése: a feudalizmus kialakulása és megszilárdulása83
Az utolsó barbár betörések85
Gazdaság és népesség86
Megfordulnak a ciklusok90
A népesség a 10. századtól napjainkig
Egy majdnem tökéletes több évszázados ciklus, avagy Franciaország és Európa első modern korszaka (950-1450)95
A 10. század, avagy Róma vége95
Az első Európa felemelkedése99
A franciák szerencséje: a champagne-i és a brie-i vásárok107
Földrajzi terjeszkedés: a keresztes háborúk111
A leszálló ág (1350-1450)112
A fekete halál és a százéves háború114
Vissza a gazdasági világhoz118
Európa és Franciaország sorsa121
1450-1950: Felszálló ág, és micsoda ág!123
A népesség növekedés szakaszai125
Vannak-e magyarázataink az 1850 előtti demográfiai folyamatokra?131
Az új keletű problémák: az orvostudomány diadala, a születésszabályozás,a külföldi bevándorlás134
Orvoslás és közegészségügy135
A születésszabályozás139
Az egyház magatartása144
A francia eset147
Egy új keletű probléma: a külföldi bevándorlás150
Egy gazdasági probléma152
A rasszizmus problémája154
Egy kulturális probléma156
»Paraszti gazdaság«, egészen a 20. századig
A vidéki infrastruktúrák
Hány évszázadig volt Franciaország »paraszti gazdaság«?167
A máig létező paraszti gazdaság167
Amikor a paraszti gazdaság tisztán láthatóvá válik: a 11. század170
Összkép174
A természet ereje174
Az évszakok ritmusa178
Az ásó, a kapa, a csákány - vagy az eke181
Egy szokatlan terv185
Még néhány példa186
A növényi kultúrák aránya189
Az arányokról (folytatás)193
Hordd el magad onnan, ahol én megjelenek: az új növényi kultúrák196
A parlagon hagyott üres nyomásról203
Hordd el magad onnan, ahol én megjelenek (folytatás): a mesterséges rétek204
Franciaország: egy lépéssel mindig lemaradva209
Az állattenyésztés, a szőlő, a gabona, az erdők211
Ne feledkezzünk meg az összképről212
1817-ben212
A régi állattenyésztés. Első szabály: az állatállománynak kell gondoskodnia önmagáról217
Második szabály: az időszakos istállózás és a szabadban folyó állattenyésztés220
Még egy szabály: a munkamegosztás kikényszeríti a cserét, az eladást és a viszonteladást223
A váltakozó legeltetés inkább kivételnek számít225
A tudományos állattenyésztés nehéz születése227
Megmagyarázható-e a ló különös franciaországi története?229
A tenyésztés: marginlis tevékenység230
A szőlő mint fényűzés232
A szőlő térnyerése234
A népi szőlőművelés240
A bor mint iparág245
Franciaország három szőlőtermelő övezete247
Végül néhány szó a gabonáról, pontosabban a gabonafélékről250
A gabona igényei251
A vetésforgó254
Legalább három Franciaország259
Vissza az évszázadokban262
A gabonától a kenyérig266
A kenyérfaló franciák270
A fehér kenyér271
Gabona és nemzeti jövedelem272
Lehetséges-e valamiféle összegzés?274
Franciaország beéri-e önmagával?275
Hiány, nélkülözés, éhínség, éhséglázadások, zendülések284
Parasztzendülések és éhséglázadások286
Lázadások 1680 előtt287
1680 után288
És mégis: komoly fejlődés295
Köthetők-e időponthoz a változások?295
Általános haladás és visszaesések296
A fejlődés egésze: mindenekelőtt a technika298
A felépítmények
Mindenekelőtt a városok305
Tízszázalékos urbanizáltság: egy régi, de hozzávetőleges számítás305
A városok növekvő szerepe309
A városok és a király311
A városi hálózat stabilitása312
A helyválasztás313
Emberek: a nélkülözhetetlen alkotóelem318
A városok és a francia gazdaság321
Az urbanizáció foka327
A városok és a francia gazdaság (folytatás és befejezés)329
Lyon példája331
Lille példája332
A felelősség megoszlása336
Érintkezés és struktúra340
Elsődleges és másodlagos érintkezés341
A főútvonalak345
Harmadik típusú útvonal: a víz348
A szárazföld fontosabb-e a víznél?353
Az érintkezés mint egész: az állam szerepe356
Az érintkezés összvolumene362
A vasút előtt és után364
A visszahúzó múlt368
Ipar és iparosítás372
Az "ipar" szó372
A tudományos nyelvezetért375
Óvatosság és fenntartás377
A szétszórt üzemek379
A koncentráció korai formái: a manufaktúrák382
A nagyipar és az új energiaforrások385
Az újítások389
A hogyan után a miért392
Ismétlődő ingadozások396
Mérleg: a kisvállalkozások túlélése399
Kereskedelem: mindig egy lépéssel előbb404
A kereskedelemben dolgozók létszáma405
A négociant-ok és a távolsági kereskedelem410
A kisszámú nyertes413
A nagykereskedelem mint tanú416
Megoldatlan problémák432
A hierarchiák csúcsán: a kapitalizmus435
Tőkék, tőkések és tőkés rendszerek435
Az alvó tőke súlya438
A fémpénzek: készletek és pénzmozgás442
Az uralkodó pénze446
Belső pénzműveletek447
Vertikális pénzváltás454
A papírpénz lassú térnyerése456
A váltó szerepe460
Megteremti-e a váltó az Európa-közi kapcsolatokat?463
Pénz- és bankügyek: egy rendszer kezdetei470
Pénzügyek és bankok: egy elszalasztott lehetőség477
Pénzügyek és bankok (folytatás, befejezés)482
1789-től 1848-ig484
A kis számok súlya491
Általános következtetések
Sokféleség és egyediség496
A külvilág, az ünneprontó, amely nem hagyja, hogy megfeledkezzenek róla498
A paraszti Franciaország felbomlása499
A hosszú távú szemlélet503
Jegyzetek505
A térképek és az ábrák jegyzéke561
Az idegen szavak magyarázata565
Névmutató569

Fernand Braudel

Fernand Braudel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fernand Braudel könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv