Fertőzés és immunitas

Előszó

Az immunitastan irodalmának napról-napra növekedő terjedelme lehetetlenné teszi, hogy a gyakorló szakember folyóiratokból alkothasson magának világos, áttekinthető fogalmakat a kórtannak ez egyre fontosabbá váló fejezetéről. Ennek a megfontolása késztette a Magyar Országos Állatorvos Egyesület igazgató-választmányát arra, hogy egy, a fertőzés és immunitás kérdéseinek mai állását híven, kimerítően és amellett igen élvezetes formában kifejező munkát, dr. P. Th. Müller, graz-i egyetemi tanár, Vorlesungen über Infektion und Immunität című, rövid idő alatt öt kiadást megért könyvét magyar fordításban tagjai kezébe adja. Midőn az Egyesület igazgató-választmányának megtisztelő felszólítására elvállaltam a könyv fordítását, kötelességemnek tartottam, hogy az eredeti munkának lehetőleg hű lefordításán kívül az állatorvost gyakorlati szempontból különösen érdeklő XXIV. és XXV. fejezeteit olyan állatorvosi vonatkozású pótlásokkal lássam el, melyek az eredeti könyvből, minthogy ez elsősorban az emberorvos igényeivel számol, hiányzanak. Müller tanár ezirányú kérésemre lekötelező szívességgel megengedte, hogy a tervbevett pótlásokat könyvébe beleilleszthessem. A pótlások megírásánál a lehetőség szerint rövidségre törekedtem; célom az volt, hogy az állati betegségeknél használatos immunisáló és serodiagnostikai eljárásoknak csak lényegét ismertessem, mert hiszen a szóbanforgó eljárásoknak, különösen pedig az immunisáló beavatkozásoknak javallatait és technikáját a belorvostan tankönyvei kimerítően tárgyalják. A pótlásokat a tárgyalás folyamatosságának érdekében [ ] jelek között magába a szövegbe iktattam be. Vissza