A felsőoktatás konzultációs rendszere

Előszó

Magasan kvalifikált szakembereket képző, korszerű felsőoktatási rendszer működésének lényeges vonatkozása társadalmi-szakmai konzultációs mechanizmusa, annak hatékony működése. Az oktatási, s ezen belül a felsőoktatási rendszernek a politikai rendszer természetéből adódó korábbi, erőteljesen hierarchizált államigazgatási jellege nem igényelte, sőt egyenesen akadályozta a felsőoktatási rendszer alulról építkező érdekkifejező szakmai és társadalmi konzultációs mechanizmusának kiépítését és működését. Alapvetően ezzel magyarázható, hogy az elmúlt évtizedekben a felsőoktatási rendszeren belül a horizontális jellegű szakmai-társadalmi szerveződési formák nem alakulhattak ki, ilyen irányú lépésekre csak az utóbbi években, a társadalmi-politikai átalakulás folyamatában kerülhetett sor. Meg kell jegyezni azonban, hogy bár a szakmai-társadalmi, valamint érdekképviseleti intézményi formák létrehozására mind a hatályos Alkotmány, mind pedig az egyesületi törvény általános jogi lehetőséget biztosít, a felsőoktatás területén jelentkező sajátos igényekre és szempontokra tekintettel indokolt a társadalmi-szakmai konzultációs rendszer jogi bázisát az előkészítés alatt álló felsőoktatási törvényben is egyértelműen rögzíteni. Tanulmányunk az eddig lefolytatott vizsgálatok és a fejlett európai országokban alkalmazott megoldások tanulmányozása, elemzése alapján megkísérli összefoglalni azokat a kiindulási szempontokat és átfogó fejlesztési koncepcióvá formálható korszerűsítési irányokat, amelyek a felsőoktatási rendszer társadalmi-szakmai konzultációs rendszerének kiépítése kapcsán, illetve az előkészítés alatt álló felsőoktatási törvény vonatkozó szakaszainak megfogalmazásával összefüggésben hasznosíthatók lehetnek. Előre kell bocsátanunk, hogy a tanulmány mint a témakört a hazai szakirodalomban lényegében elsőként tárgyaló összefoglaló anyag, természetszerűen nem törekedhetett a teljességre, vagy még inkább véglegesnek tekinthető következtetések levonására. Tudatában vagyunk annak, hogy a kérdéskör mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásainak további kutatására, a vonatkozó szabályozás és gyakorlat további elemzésére van szükség; ez utóbbit is szem előtt tartva meggyőződésünk, hogy a tanulmányban vázolt hazai helyzetértékelés, az igen bonyolult és differenciált nemzetközi szabályozás és gyakorlat áttekintése, különösen pedig a felsőoktatás konzultációs rendszerére vonatkozó fejlesztési koncepció körvonalazása hozzájárulást jelenthet az európai értékeket kifejező korszerű felsőoktatási rendszer kiépítéséhez és működési elveinek kimunkálásához.
A tanulmány elkészítése során a szerző széles körben támaszkodott Berényi Sándor, Kabai Vilmos, Molnár Miklós és Murányi Zoltán által készített résztanulmányokra, a témakörben lefolytatott szakmai viták tapasztalataira, illetve a felsőoktatási intézmények és érdekképviseleti szervezetek képviselőivel lefolytatott közvetlen konzultációkból adódó következtetésekre. Vissza