1.031.435

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filmelmélet

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 307 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. A könyv 832 példányban jelent meg. 12 ábrát tartalmaz. Tankönyvi szám: J 2-1221.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

1.1 KRITIKA ÉS LEGITIMÁCIÓ

Alfred Hitchcock, John Ford, Howard Hawks, Chang Cheh, Fritz Lang és kertész Mihály nyilvánvalóan másféle filmeket csinálnak mint Eizenstein,... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

1.1 KRITIKA ÉS LEGITIMÁCIÓ

Alfred Hitchcock, John Ford, Howard Hawks, Chang Cheh, Fritz Lang és kertész Mihály nyilvánvalóan másféle filmeket csinálnak mint Eizenstein, Bergman, Antonioni vagy Jancsó. Kovács András "Nehéz emberek" cimü filmjét százezer ember látta, Cecil b. DeMille "The King of Kings" cimü müvét nyolcszáz millió. A két filmtipus nyilvánvalóan egészen más régiókban mozog, más szükségleteket szolgál. George Cukor és Victor Fleming "elfujta a szél" cimü filmje 125 millió dollárt jövedelmezett mig egy avantgardisztikus, experimentális filmet a gyártási költségek megtérülése esetén is sikeresnek tekinthetünk. az orosz filmgyártás első nagyszabásu müvészi kisérletét, Meyerhold 1915-ben készült filmjét, a Dorian Gray arcképét, mint Leyda megjegyzi, "a jövőbe látó kritikusok örömmel üdvözölték, a nagyközönségnek azonban általában nem tetszett." Vajon jogosult-e Leyda globális szkeptikus itélete a népszerü müfajokról és közönségükről: "legtöbbjüket a pénzszerzés vágya hajtotta, amelyet, ugy látszik, csak detektivfilmekkel, kalandfilmekkel és durva bohózatokkal lehetett kielégiteni." Problémánk nem uj és nem sokat módosult az évek, évtizedek során. Paradzsanov filmje, az "Elfelejtett ősök árnyai" vagy Kalatozové, a "Szállnak a darvak", remekmüvek, olyan szinten állnak, ahol semmi értelme már a méricskélésnek, rangsorolásnak; az előbbi azonban nem mérkőzhet az utóbbi népszerüségével. Vissza

Tartalom

1. A filmkultúra konfliktusa 9
1.1. Kritika és legitimáció 11
1.2. Önlegitimáció és önkritika 25
1.2.1. Az eszkapizmus problémája 25
1.2.2. Horrorterápia 31
1.2.2.1. Film és valóság viszonya mint filmtéma 31
1.2.2.2. A filmesek 34
1.2.2.3. A film 35
1.2.2.4. A valóság 38
1.2.2.5. A mozi 41
1.2.3. A mozi csinálja az embert? 43
1.2.3.1. Álom az álom álmáról 43
1.2.3.2. Elvont közös nevező 46
1.2.3.3. Don Quijote műfogásai 46
1.2.3.4. A "kép"-telenség képtelensége 48
1.2.3.5. Az álom hatása és a hatás álma 49
1.2.3.6. A Bergerac-elv és az önmagát teljesítő prófécia 51
1.2.3.7. A képek csábítása 52
1.2.3.8. Ember és kép: a befogadó szerepe 52
1.2.3.9. Cinéphil és őrült 55
1.2.4. Karnevalisztikus filmkultúra 58
1.2.4.1. Ünnepi vagy ünnepélyes? 58
1.2.4.2. Gag és kaland 63
2. A filmmunka elméletéhez 69
2.1. A kombinált munka 71
2. 2. Az új termelőerő sajátosságai 74
2.2.1. A munka szerkezetváltozása 74
2. 2. 2. A munkás változásai 75
2.2.3. A termék változásai 77
2.3. A kombinált munka formái és a kollektív alkotásmód 81
2.4. A két oppozíció az esztétikában 84
2.5. Az "egyéni munka vs csoportmunka oppozíció előkészítése a
filmmunka elemzésére 85
2.6. Kooperatív folyamatok a filmalkotásban 88
2. 6.1. Kooperatív termelési folyamat 88
2.6.2. A filmmunka kooperatív mozzanata és a csoportalkotás 90
2.7. Újabb oppozíció: "szerzői vs kivitelezői" 94
2.7.1. Az új oppozíció bevezetése és a rendszer jellemzése 94
2.7.2. A szerzői elmélet elemel 96
2.7.2.1. A szerző ellentéte 96
2.7.2.2. A szerző mint író 97
2.7.2.3. A szerzői elmélet mint életműelmélet 99
2.7.3. Sokféleség és egység az életműben 101
2.7.4. A szerzői probléma és a típusrendszer 102
2.7.4.1. A szerzői alkotás nem egyenlő az egyéni alkotással 102
2.7.4.2. Az egyéni alkotás nem egyenlő a szerzői alkotással 103
2.7.4.3. A szerzői alkotás nem egyenlő az individuális alkotásmóddal 104
2. 7.4. 4. Az individuális alkotásmód nem egyenlő a szerzői alkotással 104
2.7.5. További elhatárolások 105
2.7.5.1. A szerzői nem egyenlő a művészivel 105
2.7.6.1.1. Jő kivitelezői film 105
2.7.5.1.2. Rossz szerzői film 109
2.7.5.2. A szerzői nem egyenlő az experimentálissal 111
2.7.5.3. A szerzői nem egyenlő az originálissal 112
2.7.5.4. A szerzői nem egyenlő a szubjektívval 113
2.8. A filmmunka típusai 114
2.8.1 Klasszifikációs javaslat 114
2.8.2. A típusok vázlata 115
2.8.2.1. Egyéni szerzői munka az individuális alkotásmódban 115
2.8.2.2. Szerzői csoportmunka az individuális alkotásmódban 116
2.8.2.3. Egyéni kivitelezői munka az individuális alkotásmódban 116
2.8.2.4. Kivitelezői csoportmunka az individuális alkotásmódban 117
2.8.2.5. Egyéni szerzői munka a kollektív alkotásmódban 117
2.8.2.6. Szerzői csoportmunka a kollektív alkotásmódban 118
2.8.2.7. Egyéni kivitelezői munka a kollektív alkotásmódban 118
2.8.2.8. Kivitelezői csoportmunka a kollektív alkotásmódban 118
3. A populáris filmkultúra elmélete 121
3.1. A szerző kvázi-névtelensége 123
3.2. A professzionalista 129
3.3. Műalkotás - közlemény - élmény 139
3.3.1. Mű és közlemény viszonya a folklórban és az individuális alkotóművészetben 139
3.3.2. Mű és közlemény folklórviszonyának feléledése a tömegkultúrában 142
3.3.3. Különböző élménykultúrák 145
3.3.4. Élmény és metadiskurzus 151
3.3.4.1. Közlő és interpretátor viszonya 151
3.3.4.2. Befogadó és Interpretátor viszonya 151
3.3.4.3. Befogadó és közlő, befogadó és műalkotás viszonya 152
3.3.4.4. A befogadói élmény Előttje 153
3.3.4.5. A befogadói élmény Utánja 154
3.3.4.6. A befogadás körülményei 155
3.3.4.7. A befogadás szerkezete 156
3.3.5. A tömegkultúra Interpretációja 157
3.4. Populáris mítoszok 158
3.4.1. Tevékenységesztétikum, tárgyesztétikum 158
3.4.2. A tevékenységesztétikum és a műalkotás sorsa 162
3.4.2.1. Tartalmi variánsok 163
3.4.2.2. Nyelvi variánsok 163
3.4.2.3. Terjedelmi variánsok 163
3.4.2.4. Forgalmazói variánsok 164
3.4.2.5. Soha le nem forgatott filmek 166
3.4.2.6. Technikai variánsok 166
3.4.3. A tömegművészeti műalkotás mint populáris mítoszvariáns 166
3.4.3.1. A mű születése a mítoszban 166
3.4.3. 1.1. Ismétlés 167
3.4.3. 1.2. Levezetés 167
3.4.3.1.3. Kombinatorika 168
3.4.3.2. A mítosz születése a műben 169
3.4.4. A populáris mítoszok tipológiájához 170
3.4.4.4. Manifeszt és latens populáris mítoszok 170
3.4.4.2. Tiszta és kombinált mítoszok 172
3. 4. 4. 3. Közegimmanens és közegtranszcendens mítoszok
3.4.5. Populáris mítoszok növekedése 173
3.4.5.1. Mítosz és mű kölcsönhatása 173
3. 4. 5. 2. A növekedés szükségszerűségei 175
3.4.6. Populáris mítosz és populáris mitológia 177
3.4. 7. A fllmkultúra mint adaptációkultúra mítoszképző mechanizmusa 178
3.5. Populáris sztenderdkultúra (A népszerű esztétikum elemei) 183
3.5.1. Nyelv és beszéd fordított viszonya a két alkotásmódban 183
3.5.2. A langue túlsúlya és a sztenderdizálás 187
3.5.3. Sztenderdizálás és populáris mitológia 188
3.5.4. A sztenderdizálás színterei 190
3.5.5. Sztenderd komplexumok sztenderd komplexuma 191
3.5.6. Sztenderd és valóság 192
3.5.7. Félelem a sztenderdektől 194
3.5.8. A tartalom sztenderd formái: sztereotipus és archetípus 195
3.5.9. Archetípusok és sztereotipusok disztribúciója 197
3.5.10. Az archetípus jelentése 197
3.5.11. Archetípusok genezise 202
3.5.12. Erős sztenderdizálás 205
3.6. Egyéni invenció - kollektív koncenció - preventív cenzúra 208
3.6.1. A preventív cenzúra helye 208
3.6.2. A preventív cenzúra működése 210
3.6.3. Cenzuraformák a tömegkultúrában 214
3.6.3.1. Kollektív preventív cenzúra 214
3.6.3.2. Közösségi utócenzura 215
3.6.3.3. Preventívvé változott utócenzura 217
3.6.3.4. Politikai cenzúra 220
3.6.3.5. Műveltségcenzura 221
3.6.3.6. Külső utócenzura 222
3.7. A populáris "halmazállapot" problémái 222
3.7.1. Eredeti rögzítetlenség 222
3.7.2. Kvázi-rögzítetlenség 224
3.7.2.1. Felejtés 226
3.7.2.2. Elavulás 228
3.7.3. A kvázi-rögzítetlenség szükséglete 230
3.7.3.1, A mítosz szükséglete: illékony művek feledékeny befogadók 230
3.7.3.2. A befogadó szükséglete: stabil mítoszok, illékony művek 230
3.7.4. A tömegkultúra másodélete 233
3.7.4.1. Átértékelés: a lebecsült felértékelése 235
3.7.4.2. Átértékelés: a túlértékelt trónfosztása 236
3.7.5. Kritikai harcok, rehabilitációs folyamatok 237
3.7.6. Orális logika 239
3.7.6.1. A tömegfilm furcsaságai 239
3.7.6.2. Nagyléptékű sejtelmesség 240
3.7.6.3. Szenzációesztétikum 243
3.8. Az észlelés iskolája és az emberiség emlékezete 247
3.8.1. Kétféle tradicionalitás 247
3. 8.1.1. Tradicionális befogadás" vs tradicionális alkotás 247
3.8.1.2. Kontinuitás és diszkontinuitás 251
3.8.1.3. Régi és új differenciálódása és integrálódása 253
3.8.2. Kétféle aktualitás 254
3.8.2.1. Az életanyag objektív aktualitása 254
3.8.2.2. Az élményforma szubjektív aktualitása 255
3. 8. 2.3. Az élményaktualitás rétegei 257
3.8.2:4. Életanyag és kulturális emlék fordított
viszonya a két alkotásmódban 258
3.8.2.5. Az empíria behatolása a kötött formákba- 261
3.8.2.6. Beáradás és kiáradás 264
3.8.2.7. Kötött formák harmóniája 264
3,9. Bucsu a folklórtól (Kvázi-folklór, pszeudo-folklór, folklórkultusz) 265
3.9.1. A folklór öröksége 265
3.9.2. Az emancipáció vázlata 267
3.9.3. A folklór leváltása 271
3.9.4. A folklór transzformációi 273
3.9.4.1. A folklór mozgásformák továbbélése a "tradition populaire" modern formáiban 273
3.9.4.2. A folklór mozgásformák feltámadása a kvázi-folklór formáiban 274
3.9.4.3. Folklórkonzerv 274
3.9.4.4. Hamisítványkultúra 275
3.9.4.5. A folklór "felemelkedése" 276
4. Jegyzetek 277
5. Filmográfia 295

Király Jenő

Király Jenő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Király Jenő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv