Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.054

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filológiai közlöny 1971. július-december

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága és Az Irodalomtörténeti Társaság Világirodalmi Folyóirata/ XVII. Évfolyam 3-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
TANULMÁNYOK
Francesco Petrarca és a szatíra egyes kérdései
RÓZSA ZOLTÁN
I. Petrarca politikai nézetei. A kritika Petrarca politikai és szatirikus írásairól
Petrarca és a politika ?... Tovább

Előszó

Részlet:
TANULMÁNYOK
Francesco Petrarca és a szatíra egyes kérdései
RÓZSA ZOLTÁN
I. Petrarca politikai nézetei. A kritika Petrarca politikai és szatirikus írásairól
Petrarca és a politika ? Petrarca és a szatíra ? Nehéz kérdések. Végletes állásfoglalásokra késztetik a témával foglalkozót.
Petrarcában nincs igazi politikai szenvedély, a zsarnok kényurak barátja, szatirikus vénája erőtlen, irodalmias, retorikus és szenvedélymentes. Így vélekedik az egyik tábor és e tábornak jeles képviselői vannak.
Már kortársai, a firenzei humanisták, Boccaccio, Zanobi da Strada, Coluccio Salutati is hevesen támadják azért — Boccaccio így fogalmaz —, hogy meg tud maradni olyan gyalázatos zsarnokok udvarában, mint a Vis-contiak.1
De Sanctis Petrarca politikai verseiről és nézeteiről így ír: „Petrarca hibája az, hogy nem merült eléggé el a politikai valóságban, hogy csak távolról szemlélte azt, anélkül, hogy egybeolvadt volna vele, vagy hogy részt vett volna benne, viszont mindent megtett a szenvedélyes részvétel látszatáért: ebből születik az a mesterkéltség és retorika, amely kevéssé komoly és jórészt irodalmi ihletésű."2
Vittorio Cian,3 aki egyébként elismeri Petrarcában a szatírára való hajlamot, annak minősítésekor Dante és Petrarca emberi és politikai kvalitásait méri össze. Az eredmény nem kétséges: „semmi nincs Petrarcában abból a morális teljességből és keménységből, abból az erőből, a büszke és megvető nagylelkűségnek abból a levegőjéből, amely már akkor is nyilvánvaló, ha csupán Dante arcára tekintünk . . ,"4
A. Momigliano szerint: „Petrarca patrióta költészete szerelmi költészetéhez hasonló lelkiállapotból születik . . . Petrarca akkor is elégikus, szemlélődő és magányos marad, ha politikai költeményeket ír . . . ."5
Umberto Bosco, Petrarca egyik legjobb mai értője — igaz, de Sanctis nyomán — így ír: „Petrarcában nincs gyűlölet, nincs megvetés, mert nincs igazi szeretet sem. Éppen azért tud a harcok fölé emelkedni, mert benne a politika nem szenvedély."6
E véleménynek megfelelően az Avignoni szonetteket és az avignoni pápa Kúriával való szembenállását is elsősorban magánélete eseményeiből vezet le és a spirituális áramlat hatásának, morális eredetűnek, valamint személyi
1 A kérdés szép kifejezését lásd Kardos Tibor: Petrarca levelei előszavában. — Budapest, Gondolat, 1962. 32 — 33.; valamint Szauder József: Olasz irodalom—magyar irodalom. Európa, Bp. 1963. 50.
2 F. de Sanctis: Saggio critico sul Petrarca. Torino, Einaudi, 1952. 134.
3 V. Cian: La satira. Milano, Vallardi, 1923. 200 — 215. művének „II Petrarca satirieo" c. fejezete egyébként a kérdés egyik legkimerítőbb és legszínvonalasabb pozitivista elemzése.
1 V. Cian: i. m. 201.
5 A. Momigliano: Introduzione ai poeti. Roma, Tumminelli, 1946. 8.
6 U. Bosco: Petrarca. Torino, Utet, 1946. 190. Vissza

Tartalom


TARTALOM
TANULMÁNYOK
Rózsa Zoltán: Francesco Petrarca és a szatíra egyes kérdései 325
V. Kovács Sándor: A humanista Lászai János 344
Horváth Irén: Három női sors Tasso Megszabadított Jeruzsálem-ében 367
Radó György: Az ember tragédiája a világ nyelvein Y 382
Dümmerth Dezső: Álmos fejedelem mítosza és valósága 404
KÖZLEMÉNYEK
G. Bjelaja (Moszkva): A szkáz hagyományainak kérdése a szovjet irodalomban 431
Kovács Győző: Alfréd Musset és „A század gyermekének vallomása" 439
Katona Anna: „Sally néni civilizációja" és az amerikai nemzeti tudathasadás 444
Scheiber Sándor: Bornemissza anekdotája a hazugról 456
Scheiber Sándor: József Attila és a népdal 457
Vajthó László: Széljegyzetek Szőke György „Költői világkép és a műfordítás hűsége" című
tanulmányához 458
Szili József: Kiegészítés „Az angol és az amerikai irodalom hazai kutatásának 25 éve" c.
vázlathoz 459
MŰFORDÍTÁSELMÉLET
Somlyó György: Két szó között (Megjegyzések a fordítás poétikájához) 460
SZEMLE
L. Guthy Piroska: A francia irodalom tanítása külföldön 482
Kovács Imre: Az olasz nemzeti nyelv fejlődésének legutóbbi száz évéről 484
Fogarasi Miklós: Tullio de Mauro, Storia linguistica dell'Italia unita 487
Fogarasi Miklós: Gáldi László olasz stilisztikája 488
Szabó Anna: Claude Morhange Bégué: „La Chanson du Mal-Aimé" d'Appolinaire,
essai d'analyse structurale et stylistique 492
Kisari Miklós: R. E. V. Stuip, La Chastelaine de Yergi 495
Radics Katalin: Általános nyelvészeti tanulmányok VI 497
Szigethy Gábor: Reflexiók a machiavellizmus modern értelmezéséhez A. Tyitarenko,
Machiavellizmus és moralizálás c. könyve kapcsán 499
Lutter Éva: Egy Machiavelli-válogatás 504
Biernaczky Szilárd: Pavese az újabb olasz kritika tükrében 507
Pálfy István: John Fletcher: Sámuel Beckett's Art 515
Sárközy Péter: Adriano Seroni: Esperimenti critici sul Novecento letterario 516
Voigt Vilmos: Frederic C. Tubach, Index Exemplorum — A Handbook of Medeieval
Religious Tales 518
Voigt Vilmos: Brynjulf Alver, Draumkvedet-Folkvise eller leard kopidiktung 520
Elzbieta Cygielska (Varsó): Az Ady iránti lengyelországi érdeklődés kezdetei 521
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Filológiai közlöny 1971. július-december Filológiai közlöny 1971. július-december Filológiai közlöny 1971. július-december Filológiai közlöny 1971. július-december

A borító enyhén kopott, elszíneződött, töredezett. A lapélek elszíneződtek.

Állapot:
980 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba