Előszó
TANULMÁNYOK
Janus Pannonius és a középkor
| KARDOS TIBOR* |
Janus Pannonius a humanizmus, a reneszánsz, az újkor prominens kelet-európai képviselőjének számít. Hogyan lehet mégis benne középkort keresni? Janus Pannonius Magyarországról, olyan országból érkezett Ferra-rába, amelynek feudális társadalma, államszervezete, közgondolkodása, ha több szempontból speciális volt is (keletről bevándorolt finn-ugor-türk nép, erős kereszténység előtti hagyományokkal) lényegében középkorinak számított, és a gyermek, bár új célokkal, de ilyen gondolkodással érkezett tanulmányai földjére Guarino da Veronához. Bármilyen fiatal volt, hiszen még tizenharmadik életévét sem töltötte be, de koraérett, akit társadalmi helyzete a hazai közgondolkodás széles sugarában tette érdekeltté. Szlavóniában, a Dráva és a Duna összefolyásánál született egy kis faluban. Apja valószínűleg kézműves munkára kényszerült szegény nemes volt, ácsmester, talán amolyan építési vállalkozó.1 Anyja is úgynevezett „szegény rokon" volt: édestestvére Vitéz János, nagyváradi prépostnak, majd püspöknek, Hunyadi János barátjának, a kancellárnak. Döntő jelentőségű a hely és idő, ahol és amikor Janus született: Kesince, 1434.2 Ez volt az 1435—39-ben lezajlott huszita forradalom színhelye a magyar királyság déli részén, ahol a zárt középkori katolikus vallásos világnézeten ekkor már hatalmas rést ütöttek a különféle népi mozgalmak. Ez a vidék már eleve heterodox volt: déli szomszédai a görögkeleti, ún. „félhitű" Szerbia, a túlnyomóan kathar hitvallású „bogumil", másként „patarén" eretnekséggel átjárt Bulgária, ill. Bosznia. A déli határvidéket ezenfelül a magyarokhoz csatlakozott lovas határőrök, a „kalizok" is lakták, akik formailag ez idő tájt már felvették a keresztény hitet, de valójában, titokban megtartották ősi, szamaritánus-, hebraikus- és mohamedán-elemekkel keveredett hitvilágukat. Éltek még itt a hegyek lábánál Milánóból menekült patarének és Németország, Ausztria és Csehország felől lehúzódott valdensek.3 Tehát a feudális egyházat, hellyel-közzel talán az államot is ért mindennemű bírálatnak kedvezett a vidék vegyes lakosságának ugyancsak tarka világnézete,
1 Vö. Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 1—4, 299 — 300.; Husztival ellentétben Janus saját vallomásából kiderül, hogy anyja hatvanadik évét töltötte be, amikor meghalt (El. I. 6. v. 83) és huszonhárom évig élt özvegységben (uo. v. 160), eszerint apját 1440 őszén vesztette el, amikor hatéves volt. Janus soha nem beszél apjáról.
2Vö. Tóth István: Janus Pannonius származása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 603-613.
3 A patarének ill. bogumilekről vö. Kardos Tibor (ezen túl KT): A laikus mozgalom magyar bibliája. Budapest, 1931. 4—7.; uő.: A Huszita Biblia keletkezése. A Magyar Tudományos Akadémia Osztálya Közleményei, 1952.136 — 145,149 — 158,171.; a milánói katarokról 145 — 148.; a valdensekhez uő.: A laikus mozgalom magyar bibliája 7 — 10.; a kalizokról uő.: A Huszita Biblia keletkezése 159 — 161.
* Kardos Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA tagja, a Filológiai Közlöny felelős szerkesztője, az 1-2. szám nyomdai kivitelezésével egyidőben hirtelen elhunyt. A magyar tudományos élet kiemelkedő alakjától, folyóiratunk alapitójától következő számunkban búcsúzunk.
1 Filológiai Közlöny
1
Vissza 
