Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.054

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filológiai Közlöny 1973. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága és az Irodalomtörténeti Társaság Világirodalmi Folyóirata - XIX. évfolyam 1-4. szám

Előszó


TANULMÁNYOK
Janus Pannonius és a középkor
| KARDOS TIBOR* |
Janus Pannonius a humanizmus, a reneszánsz, az újkor prominens kelet-európai képviselőjének számít. Hogyan lehet mégis benne... Tovább

Előszó


TANULMÁNYOK
Janus Pannonius és a középkor
| KARDOS TIBOR* |
Janus Pannonius a humanizmus, a reneszánsz, az újkor prominens kelet-európai képviselőjének számít. Hogyan lehet mégis benne középkort keresni? Janus Pannonius Magyarországról, olyan országból érkezett Ferra-rába, amelynek feudális társadalma, államszervezete, közgondolkodása, ha több szempontból speciális volt is (keletről bevándorolt finn-ugor-türk nép, erős kereszténység előtti hagyományokkal) lényegében középkorinak számított, és a gyermek, bár új célokkal, de ilyen gondolkodással érkezett tanulmányai földjére Guarino da Veronához. Bármilyen fiatal volt, hiszen még tizenharmadik életévét sem töltötte be, de koraérett, akit társadalmi helyzete a hazai közgondolkodás széles sugarában tette érdekeltté. Szlavóniában, a Dráva és a Duna összefolyásánál született egy kis faluban. Apja valószínűleg kézműves munkára kényszerült szegény nemes volt, ácsmester, talán amolyan építési vállalkozó.1 Anyja is úgynevezett „szegény rokon" volt: édestestvére Vitéz János, nagyváradi prépostnak, majd püspöknek, Hunyadi János barátjának, a kancellárnak. Döntő jelentőségű a hely és idő, ahol és amikor Janus született: Kesince, 1434.2 Ez volt az 1435—39-ben lezajlott huszita forradalom színhelye a magyar királyság déli részén, ahol a zárt középkori katolikus vallásos világnézeten ekkor már hatalmas rést ütöttek a különféle népi mozgalmak. Ez a vidék már eleve heterodox volt: déli szomszédai a görögkeleti, ún. „félhitű" Szerbia, a túlnyomóan kathar hitvallású „bogumil", másként „patarén" eretnekséggel átjárt Bulgária, ill. Bosznia. A déli határvidéket ezenfelül a magyarokhoz csatlakozott lovas határőrök, a „kalizok" is lakták, akik formailag ez idő tájt már felvették a keresztény hitet, de valójában, titokban megtartották ősi, szamaritánus-, hebraikus- és mohamedán-elemekkel keveredett hitvilágukat. Éltek még itt a hegyek lábánál Milánóból menekült patarének és Németország, Ausztria és Csehország felől lehúzódott valdensek.3 Tehát a feudális egyházat, hellyel-közzel talán az államot is ért mindennemű bírálatnak kedvezett a vidék vegyes lakosságának ugyancsak tarka világnézete,
1 Vö. Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 1—4, 299 — 300.; Husztival ellentétben Janus saját vallomásából kiderül, hogy anyja hatvanadik évét töltötte be, amikor meghalt (El. I. 6. v. 83) és huszonhárom évig élt özvegységben (uo. v. 160), eszerint apját 1440 őszén vesztette el, amikor hatéves volt. Janus soha nem beszél apjáról.
2Vö. Tóth István: Janus Pannonius származása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 603-613.
3 A patarének ill. bogumilekről vö. Kardos Tibor (ezen túl KT): A laikus mozgalom magyar bibliája. Budapest, 1931. 4—7.; uő.: A Huszita Biblia keletkezése. A Magyar Tudományos Akadémia Osztálya Közleményei, 1952.136 — 145,149 — 158,171.; a milánói katarokról 145 — 148.; a valdensekhez uő.: A laikus mozgalom magyar bibliája 7 — 10.; a kalizokról uő.: A Huszita Biblia keletkezése 159 — 161.
* Kardos Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA tagja, a Filológiai Közlöny felelős szerkesztője, az 1-2. szám nyomdai kivitelezésével egyidőben hirtelen elhunyt. A magyar tudományos élet kiemelkedő alakjától, folyóiratunk alapitójától következő számunkban búcsúzunk.
1 Filológiai Közlöny
1 Vissza

Tartalom


TARTALOM
Tanulmányok
Kardos Tibor: Janus Pannonius és a középkor 1
Vajda György Mihály: Az irodalmi áramlatok struktúrája és a felvilágosodás irodalma . . 21 Csűrös Klára: A nacionalizmus és a kozmopolitizmus harca a XIX. század francia irodalmában 38
Sallay Géza: Verga és a „Parasztbecsület" 53
Gábry György: Adalékok Balassi Bálint énekelt verseinek dallamaihoz 71
Megemlékezés
Süpek Ottó: Búcsú Győry Jánostól 87
Közlemények
Markis Simon: Erasmus és a zsidóság 90
Németh Antal: Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai 97
Wawruch Gábor: Eckermann Goethéje 113
May István: A magyar regény külföldi előzményeiből 127
Vajda András: Rimbaud költészete és a Kommün 141
Molnár Ferenc: A finn irodalom Magyarországon 152
Kun Tibor: Vázlatok a beat irodalom fejlődésrajzához 165
Varannai Aurél: George Stephens Martinuzzi-regénye 173
Tétényi Mária: Az antikvitás kérdéséről Lomonoszov 1747-es ódájában 180
Scheiber Sándor: Bornemisza két exemplumának közvetlen forrása 183
Vértesy Miklós: Koháry István latin kronogramjai 184
Disputa
Koltay-Kastner JenS: Vita az olasz esztétika XVIII. századi kezdeteiről 186
Szerdahelyi István: Költészetesztétika (Voigt Vilmos) 194
Szemle
Korai romantikus áramlatok, szerk. M. P. Alekszejev (Zöldhelyi Zsuzsa) 199
Péter Ágnes: Keats költészetelméletének fejlődése (Kretzoi Miklósné) 202
Max Bense: Einführung in die informationstheoretische Ästhetik (Voigt Vilmos) 205
Puszlay János: A magyar-finn kulturális híd története 207
Keszthelyi Tibor: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig (Kun Tibor) . . 210
Pier Paolo Pasolini: Empirismo eretico (Dobai Péler) 213
Tallózás
A New Companion to Shakespeare Studies (Pálfy István) 216
Jacques Nantet: Panorama de la littérature noire d'expression française (Kun Tibor) 218
Nagy István: Az orosz irodalom a századfordulón 218
Magyar Miklós: Regény vagy „új regény"? (Erdődy Edit) 220
The Penguin Companion to Literature I —IV. (Gspann Veronika) 221
D. Sz. Lihacsov: Oroszország kultúrája a reneszánsz hajnalán (Gutái Katalin) 222
Martin Esslin: Au-dela de l'absurde (Kovács Ilona) 223
Gerald Schaeffer: „Le voyage en Orient" de Nerval (László Imre) 224
Biernaczky Szilárd: Az Einaudi kritikai sorozatának három kötete 225
Gisela Steinwachs: Mithologie de9 Surrealismus oder Die Rückverwandlung von Kultur
in Natur (Gyémánt Mariann) 227
P. A. Münch: Norrone gude- og heltesagn (Voigt Vilmos) 228
Gustav René Hocke: Manierismus in der Literatur (Kássa Péter) 229
Szerdahelyi István szerk.: Művészet és közérthetőség (Biernaczky Szilárd) 230
F. De Filippis —R. Arnese: Cronache dcl Teatro di S. Carlo (Sz. G.) 231
C. Di Stefano: La censura tcatrale in Italia (Sz. G.) 232
S. Torresani: II teatro italiano negli Ultimi vent'anni (Sz. G.) 233
Franco Mancini: Scenografia italiana dal Rinascimento all'etá romantica (Sz. G.) 234
Robert Brustein: The Theatre of Revoit (Nyakas Szilárd) 235
Mathias Schreiber: Die unvorstellbare Kunst (Komáromi Sándor) 237
Fritz Schlawe: Die deutschen Strophenformen (Komáromi Sándor) 237
Die Literarische Moderne (Komáromi Sándor) 237
Wolfgang Dressler: Einführung in die Textlinguistik (Voigt Vilmos) 238
TARTALOM
Harmatta János: Kardos Tibor 1908. VIII. 2.-1973. XII. 20 241
Kardos Tibor: Történelmi arcképcsarnok: Ulrich von Hutten lovag 245
Tanulmányok Petőfi Sándor emlékére — születésének
150. évfordulájára
Gáldi László: Petőfi költői nyelve é9 a Petőfi-szótár 250
Mezey Mária: Petőfi Goethéről 265
Szigethy Gábor: Az élmény költői valósága Petőfi és Shakespeare 273
Póth István: Petőfi és a szerb irodalom 312
Radó György: Petőfit fordítani — közvetítéssel 323
Biernaczky Szilárd: Petőfi „dalai" a nép között (Vázlat a folklorizálódási folyamat kutatásához) 349
D. Szemző Piroska: Rettegés a republikánus Petőfitől 1874-ben 399
Gál István: Babits Petőfi világirodalmi rangjáról 404
KÖZLEMÉNYEK
Fried István: Vitkovics Mihály jelentőségéhez 423
Boronkai Iván: Adalék Pannonius egyik levelének szövegéhez 432
Király Erzsébet: A fiatal Leopardi Összes írásai 433
Andrzej Sieroszewski: A lengyel és a magyar történelmi regény fejlődése a romantika korában 441
Fejér Ádám: A banalitás uralma és az „uralkodó eszme" (Csehov Unalmas történet című
elbeszélésének elemzése) 447
Elsbieta Cygielska — Guttman: Néhány újabb adat Madách Imre: Az ember tragédiája c.
müvének lengyelországi fogadtatásáról 452
Voigt Vilmos: Improvizáció a szóbeliségben 456
DISPUTA
Domokos Sámuel: Az Ady — Goga-konfliktusról 459
SZEMLE
Ortutay Gyula: Hungárián Folklore (Dömötör Tekla) 461
Zöldhelyi Zsuzsa—Follinus Gábor: Turgenyev összes műveinek kritikai kiadása 463
Lutter Eva: Kísérlet a XVI. század olasz irodalmának átfogó elemzésére és a Machiavelli-
kérdés 468
TALLÓZÁS
J. M. Lotman: Szöveg — modell — típus (Voigt Vilmos) 473
Tamás Attila: A költő műalkotás fő sajátosságai (Biernaczky Szilárd) 476
Marion Maren-Griesebach: Methoden der Literaturwissenschaft (Horváth Irén) 477
Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése (Biernaczky Szilárd) 478
Historiografie strední, vychodní a jihovychodní Evropy (Fried István) 479
Satia and Robert Bernen: Myth and Religion in European Painting, 1270 — 1700 (Nyakas
Szilárd) 480
Révai Miklós: A magyar szép toll (Herczeg Gyula) 481
Noam Chomsky: Language and Mind (Timaffy Ildikó) 482
Das Epigramm . . . (Adamik Tamás) 485
Marsh H. McCall, Jr.: Ancient Rhetorical. . . (Adamik Tamás) 486
Kristian Smidt: Mémorial Transmission (Pálfy István) 487
Marinka Dallos e Jole Tognelli: Ungheria antiromantica (Szigethy Gábor) 489
I. A. Vinogradov: A marxista verstan kérdései (Gutái Katalin) 490
M. V. Iszakovszkij : Költőkről, versekről, dalokról (Gutái Katalin) 491
Nicola Tanda: Realtá e momoria nella narrativa contemporanea (B. Sz.) 492
Enrico Falqui: Giornalismo e letteratura (Biernaczky Szilárd) 493
Eugenio Montale: Fuori di casa (Biernaczky Szilárd) 494
Mészáros Vilma: Camus (Egri Péter) 495
Nyakas Szilárd: Magyar dráma — magyar színpad 497
La Littérature française 5 . (Kun Tibor) 500
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Filológiai Közlöny 1973. január-december Filológiai Közlöny 1973. január-december Filológiai Közlöny 1973. január-december Filológiai Közlöny 1973. január-december Filológiai Közlöny 1973. január-december Filológiai Közlöny 1973. január-december

A gerincek kissé elszíneződtek, töredezettek, sérültek.

Állapot:
2.240 ,-Ft
11 pont kapható
Kosárba