| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 15 |
| METAFIZIKA | 21 |
| Az antik és a középkori metafizika főbb problémái | 25 |
| Mi az, ami létezik? Mi a létező? | 25 |
| A jelentés problémája és az ideák | 30 |
| A részesedés paradoxonai | 32 |
| Mi a dolgok valódi természete? | 35 |
| A diairetikus módszer | 35 |
| Arisztotelész metafizikája | 37 |
| A létezés szerkezete: a genus, a species és az individuum | 37 |
| A kategóriák | 39 |
| A szubsztancia | 40 |
| A négy ok | 41 |
| A szubsztancia mint individuum és mint species | 41 |
| Az attribútumok | 42 |
| Potencialitás és aktualitás | 43 |
| Az Első Mozgató | 44 |
| Az újplatonikus metafizika | 46 |
| A középkori metafizika | 48 |
| Az univerzália-vita | 48 |
| A realizmus érve | 49 |
| A nominalizmus érve | 50 |
| A konceptualizmus érve | 50 |
| Az ontológiai istenérv | 51 |
| A belső tapasztalat metafizikája | 52 |
| Az újkori metafizika | 53 |
| A korpuszkula | 53 |
| Test és lélek szétválasztása | 54 |
| A pszichofizikai paralellizmus | 55 |
| Spinoza panteizmusa | 56 |
| Az okkazionalizmus | 56 |
| A harmonia praestabilita elve | 57 |
| A monászok | 58 |
| Az okság | 59 |
| ISMERETELMÉLET | 61 |
| Az ismeretelmélet főbb kérdései | 61 |
| Az ismeretelmélet előtörténeti | 63 |
| Prótagorász tétele | 66 |
| Az elme fogalmának megjelenése. Az anamnézis | 67 |
| A barlanghasonlat | 68 |
| Mi a tudás? | 70 |
| Arisztotelész. A megismerés fokozatai | 72 |
| Az érzékelés és a közös érzék | 72 |
| A képzet | 73 |
| A gondolkodás | 73 |
| A megismerés sztoikus elmélete | 75 |
| Szkeptikus érvek a megismeréssel kapcsolatban | 76 |
| A tíz szkeptikus troposz | 77 |
| A középkori filozófia. Szent Tamás tanítása a megismerésről | 78 |
| A kutatás és a megismerés módszerének problémája az újkor elején | 79 |
| Tapasztalat, megfigyelés, kísérlet | 80 |
| A matematika szerepe | 82 |
| A módszeres kételkedés | 84 |
| Gondolkodom, tehát vagyok | 85 |
| A racionalizmus és az empirizmus közös alapja | 86 |
| A racionalizmus | 88 |
| Descartes | 88 |
| Leibniz | 90 |
| Az empirizmus | 92 |
| Érvek a velünk született ideák ellen | 92 |
| Ideáink eredete | 93 |
| Elsődleges és másodlagos minőségek | 93 |
| Az egyszerű és összetett ideák | 94 |
| Módozatok, szubsztanciák, viszonyok | 95 |
| A tudás | 95 |
| Berkeley kritikája Locke szubsztancia-fogalmáról | 96 |
| Az ideák és az elme | 97 |
| Hume továbbfejleszti Berkeley elméletét | 99 |
| Az intuitív és a bizonyításon alapuló tudás | 100 |
| Kant kriticizmusa | 101 |
| A "kopernikuszi fordulat" | 101 |
| A metafizika bírálata | 102 |
| ETIKA | 105 |
| Az erény homéroszi fogalma | 106 |
| A morális reflexió kezdetei | 107 |
| Az erények | 108 |
| A boldogság | 109 |
| A jó | 112 |
| A boldogság és az erények viszonya | 114 |
| Platón | 115 |
| Az erények meghatározása | 115 |
| Az Állam etikai elmélete | 116 |
| Arisztotelész | 117 |
| A lélek és az erények | 117 |
| Az erény: lelki alkat | 118 |
| Az erkölcsi erény mint közép | 118 |
| Az okosság irányító szerepe | 119 |
| Az erkölcsös cselekvés előkészítése | 120 |
| Az igazságosság | 121 |
| A sztoikus etika | 122 |
| Fátum és erkölcs | 122 |
| A tétlenség érve | 122 |
| A kettős okság elmélete | 123 |
| Az ember mint mikrokozmosz | 124 |
| A tőlünk függő dolgok | 125 |
| Az etikailag közömbös dolgok | 126 |
| Az emóciók és az emóciómentesség | 127 |
| Az erkölcsi megismerés | 128 |
| Az erények | 129 |
| Szent Ágoston. Az akarat szabadsága | 131 |
| A predesztináció | 132 |
| Az etika az újkor elején | 132 |
| Descartes ideiglenes etikája | 133 |
| Az indulatok és az értelem. Spinoza etikai tanítása | 138 |
| Az indulat | 139 |
| Az indulatok ereje és az emberi szolgaság | 140 |
| Az értelem és az emberi szabadság | 141 |
| A 17-18. századi brit moralisták | 143 |
| Az erkölcsi érzék elmélete. John Locke és Francis Hutcheson | 143 |
| Az emotivizmus | 147 |
| Az utilitarizmus | 149 |
| Kant etikája | 154 |
| Az etika megalapozása | 154 |
| A gyakorlati szintézis | 154 |
| A kötelesség | 155 |
| A hipotetikus és a kategorikus imperatívusz | 155 |
| A szabadság | 157 |
| AZ ANALITIKUS FILOZÓFIA | 159 |
| Az analitikus filozófia jellege | 159 |
| Az analitikus filozófia alapfogalmai | 160 |
| Az érzet-adatok | 160 |
| A dolog fogalma | 161 |
| A kijelentés és a látszatállítás | 162 |
| A tudományos állítások | 164 |
| A verifikáció elve | 165 |
| A metafizika kritikája | 166 |
| A FENOMENOLÓGIA | 169 |
| A fenomenológia létrejötte a pszichologizmus bírálatából | 171 |
| A filozófia mint "szigorú tudomány" | 172 |
| A természetes beállítódás és a filozófiai beállítódás | 173 |
| Az intencionalitás | 174 |
| A fenomén | 175 |
| A fenomenológiai redukció | 176 |
| Az eidetikus redukció | 177 |
| Módszer vagy rendszer? | 178 |
| ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK | 181 |
| MUTATÓ | 196 |
Folytatás Microsoft-tal