| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| Részlet az első kiadás előszavából | 14 |
| Bevezetés | 17 |
| Metafizika | |
| A metafizika alapvető kérdései | 25 |
| Mi a létező? | 27 |
| Parmenidész a létezőről | 30 |
| A jelentés problémája és a platóni ideák | 32 |
| A részesedés paradoxonjai | 35 |
| Mi a dolgok valódi természete? | 38 |
| A platóni diairetikus módszer | 39 |
| A létezés szerkezete Arisztotelész szerint. Genus, species, individuum | 41 |
| Az arisztotelészi kategóriák | 43 |
| A szubsztancia és okai | 45 |
| A szubsztancia mint individuum és mint species | 47 |
| Az attribútumok | 48 |
| Potencialitás és aktualitás | 49 |
| Az Első Mozgató | 51 |
| Az újplatonikus metafizika | 52 |
| A középkori metafizika. Az univerzális-vita. Realizmus, nominalizmus, konceptualizmus | 55 |
| Az ontológiai istenérv | 59 |
| Szent Ágoston és a belső tapasztalat metafizikája | 60 |
| Újkori metafizika. A korpuszkuláris elmélet. Test és lélek | 61 |
| A pszichofizikai paralelizmus - I. Spinoza panteizmusa | 64 |
| A pszichofizikai paralelizmus - II. Az okkazionalizmus | 65 |
| A pszichofizikai paralelizmus - III. A harmonia praestabilita elve | 66 |
| Leibniz monadológiája | 67 |
| Monadológia és okságelmélet | 69 |
| Kant és a metafizika | 70 |
| Ismeretelmélet | |
| Az ismeretelmélet alapvető kérdései | 73 |
| Az ismeretelmélet előtörténete | 75 |
| Prótagorasz tétele | 79 |
| Az elme fogalmának megjelenése. Az anamnézis platóni fogalma | 80 |
| A barlanghasonlat | 82 |
| Mi a tudás? | 84 |
| Arisztotelész. A megismerés fokozatai | 86 |
| Érzékelés, képzetalkotás, gondolkodás | 88 |
| A megismerés sztoikus elmélete | 90 |
| A szkeptikus troposzok | 92 |
| Szent Tamás tanítása a megismerésről | 94 |
| A kutatás és a megismerés módszerének problémája az újkor elején. Tapasztalat, megfigyelés, kísérlet | 96 |
| A matematika szerepe a tudományos megismerésben | 99 |
| A módszeres kételkedés | 101 |
| Gondolkodom, tehát vagyok | 103 |
| A racionalizmus és az empirizmus közös alapja | 104 |
| A racionalizmus. Descartes és Leibniz | 107 |
| Az empirizmus. Locke érvei a velünk született ideák ellen. Ideáink eredete | 111 |
| Elsődleges és másodlagos minőségek. Egyszerű és összetett ideák | 113 |
| Módozatok, szubsztanciák, viszonyok. A tudás | 115 |
| Berkeley kritikája Locke szubsztancia-fogalmáról | 117 |
| Az ideák és az elme | 118 |
| Hume továbbfejleszti Locke elméletét | 120 |
| Az intuitív és a bizonyításon alapuló tudás | 123 |
| Kant. Analitikus és szintetikus ítéletek | 124 |
| A priori és a posteriori ítéletek | 125 |
| Szintetikus a priori ítéletek | 126 |
| A kopernikuszi fordulat | 127 |
| A transzcendentális megismerés | 128 |
| A megismerés és a tárgyalkotás folyamata | 129 |
| A metafizika különös helyzete | 131 |
| Az ész-ideák regulatív szerepe | 133 |
| A régebbi metafizika hibája és a filozófia új feladata | 134 |
| A kanti kriticizmus utóélete I. A klasszikus német filozófia | 135 |
| Johann Gottlieb Fichte. Az Én, a Nem-Én és az Abszolút Én | 136 |
| Friedrich Wilhelm Joseph Schelling. A Szellem, a Természet és az Abszolútum | 137 |
| Georg Wilhelm Friedrich Hegel. A Szellem mint fogalom, mint természet és mint emberi szellem | 138 |
| A kanti kriticizmus utóélete II. Az újkantiánus filozófia. A marburgi és a badeni iskola | 140 |
| Etika | |
| Az etika alapvető kérdései | 143 |
| Az erény homéroszi fogalma | 145 |
| A morális reflexió kezdetei | 146 |
| A klasszikus görög erények | 148 |
| A boldogság | 149 |
| A jó | 152 |
| A boldogság és az erények viszonya | 155 |
| Platón tanítása az erényekről | 157 |
| Arisztotelész. Az erény mint lelkialkat | 159 |
| Az erényes cselekvés fogalmi előkészítése | 162 |
| Az igazságosság | 164 |
| A sztoikus etika. Fátum és erkölcs | 165 |
| A kettős okság sztoikus elmélete | 166 |
| Az ember mint mikrokozmosz | 167 |
| A tőlünk függő dolgok | 169 |
| Az etikailag közömbös dolgok | 170 |
| Az emóciók és az emóciómentesség | 172 |
| Az erkölcsi megismerés | 173 |
| A sztoikus erények | 174 |
| Szent Ágoston. Az akarat szabadsága és a predesztináció | 176 |
| Az etika az újkor elején. Descartes ideiglenes etikája | 178 |
| Spinoza. Az indulatok és az értelem | 184 |
| Az indulatok ereje és az emberi szolgaság | 187 |
| Az értelem és az emberi szabadság | 188 |
| Az erkölcsi érzék elmélete - I. John Locke | 190 |
| Az erkölcsi érzék elmélete - II. Francis Hutcheson | 192 |
| David Hume. Az emotivizmus | 194 |
| Jeremy Bentham. Az utilitarizmus | 197 |
| Kant. Az etika megalapozása. A gyakorlati szintézis és a kötelesség | 202 |
| A hipotetikus és a kategorikus imperatívusz | 204 |
| A szabadság | 206 |
| Az analitikus filozófia | |
| Az analitikus filozófia fogalma és jellemzői | 209 |
| Az érzet-adatok | 211 |
| A dolog fogalma | 212 |
| A kijelentés és a látszatállítás | 213 |
| A tudományos állítások | 215 |
| A verifikáció elve | 217 |
| A fenomenológia | |
| A fenomenológia fogalma | 219 |
| A fenomenológia létrejötte a pszichologizmus bírálatából | 221 |
| A filozófia mint "szigorú tudomány" | 223 |
| A természetes beállítódás és a filozófiai beállítódás | 224 |
| Az intencionalitás és a fenomén | 226 |
| A fenomenológiai redukció | 228 |
Folytatás Microsoft-tal